Timelord

Joggal gondolhatjuk, hogy a városligeti jégpálya és a korcsolyázás száz évvel ezelőtt nem szólt másról, mint a téli kikapcsolódásról, és a mozgás öröméről. A 19. századi leírások azonban ennél jóval szélesebb társadalmi jelentőséget tulajdonítottak a városligeti korcsolyapályának. A korcsolyapálya nem a gyerekek játszótere volt.

 Szervezett módon a korcsolyázás a kiegyezés körül kezdődött el a városligeti tó befagyott jegén.  Az 1860-as években, a jégpályát még kevesen használták, mert az úri kisasszonyok számára a korcsolyázást illetlennek tartották.

A mai Astoria kereszteződés múltjának egy elfelejtett epizódjába nyújt betekintést az alább bemutatott fotó. A sztori ott kezdődik, hogy a Kossuth Lajos utca (régen Hatvani út) a 19. században megközelítően sem úgy nézett ki, mint ahogy manapság látjuk. Az utca jóval keskenyebb volt és közel sem olyan egyenes. A Kossuth utca korszerűsítése az 1890-es években kezdődött meg, összefüggésben az Erzsébet híd építésével.

 A Kossuth utcában először a lebontásra ítélt épületeknek csak mintegy a felét bontották el.

Az 1920-as években a transzatlanti hajójáratokat működtető Cunard Társaság a közép-európai nemzetállamok kivándorlói számára prospektusban foglalta össze a lényeges tudnivalókat. A magyarok számára készített tájékoztató szerint a kivándorláshoz útlevél és a kanadai kormány engedélye is szükséges volt. A munkaerőhiánnyal küszködő ország az alábbi személyeket fogadta.

Ezzel szemben nem léphettek be az országba hülyék, koldusok és anarchisták.

A Városliget jelenkorában még mindig felfedezhető kétszáz évvel ezelőtti örökségünk lenyomata. Ezekből nézzünk meg egyet-mást.

A fent bemutatott térkép 1827 körül készült A Városliget vízfolyásokkal szabdalt, erdőfoltokkal övezett terület.

Bonyolult, vagy elvont gondolatok képi megfogalmazásának egyik eszköze a megszemélyesítés. Az alábbi, 1873-as karikatúrában Magyarország, mint egy láncon (pórázon?) vezetett sovány medve szerepel. A medve azonban nemcsak kiéheztetett, hanem sérült is, egyik lába bekötözött. A láncot az ország miniszterelnöke tartja, kezében – nyilván a medve féken tartására – furkósbot.

  1873-ban nagy pénzügyi válság rázta meg kishazánkat.

A most bemutatott karikatúra sorozat 130 évnél is régebbi. A megyék kasszájába belenyúló tolvajokról szóló rajzok egy máig élő, közkeletű narratívát fordítanak le  vizuális formába. Ez a tézis roppant egyszerű: mindenki lop, aki megteheti. 

A megyei közpénzek tolvajai úri emberek, a tisztségviselő vidéki magyar nemesség színe-java. 

A telefonfülkék 130 éves hazai történetében nem jött létre egy olyan típus, amelynek formai jegyei korszakoktól és rendszerektől függetlenül megmaradtak volna. A telefonfülkéink változó – időnként szedett-vedettnek, vagy igénytelennek tűnő – megjelenésében benne van kishazánk viharos 20. századi históriája is.

Az első nyilvános telefonfülkéket az 1880-as évtizedben állították fel Budapesten. A legkorábbi fülkékről fényképet nem tudok mutatni, készült azonban a témáról egy rajz. Ez a legelső hazai telefonfülkés ábrázolás. Ezek a telefonfülkék még nem a szabad ég alatt álltak, a szerkezetet nem tették ki az időjárás viszontagságainak, hanem zárt vagy fedett közterületre kerültek.

A korai favázas telefonfülkék közül egyetlenegyet ismerek.

Melyik MÁV pályaudvar volt a legszebb az első világháború előtti időkben? A válasz egyáltalán nem kézenfekvő. A végeredmény ti. nagymértékben attól is függ, az egyes indóházakról, az épületek szépségéről és atmoszférájáról milyen dokumentáció maradt fenn. Az igényes dokumentáció, a részletgazdag ábrázolások szebbnek láttatják az épületeket egykori valóságuknál.

Emiatt könnyebb azt a kérdést megválaszolni, melyik a legszebb pályaudvari ábrázolás a monarchiabéli korszakból. Számomra az alábbi kép kerül a dobogó tetejére.

 Ismeretlen művész akvarellje, eredetijét a Közlekedési Múzeumban őrzik. Első pillantásra olyan mintha a Keleti pályaudvarról készült volna.

Hát persze, hogy politikai gyűlölködéssel.

Az internet előtti világ kedvelt módszere meglehetősen egyszerű volt. Első lépésben provokálj veszekedést, majd sértődj meg, fenyegetőzz, de alapost. Második lépésben szerezz tanukat, és bosszúra szomjazva árulkodj tartó gazdáidnak. Még nagyobb lesz a cirkusz, ha a politikát is belekevered. Akarj győzni, akard legyőzni (vélt) ellenséget.  

Az alábbi primitív történet 1950-ből származik. A bejelentő politikai komisszár volt, a levél stílusa és helyesírási hibái magáért beszélnek.  

Mai sztorim 1962-ben kezdődik. Megérkezik Magyarországra az URAL II. számítógép, amely másodpercenként tizenkétezer műveletet képes elvégezni.  Talán mondanom sem kell, mindez elképesztő sebességnek tűnt.

Ez a csúcstechnika mindenkinek megmozgatta a fantáziáját. Magától értetődően a szupergyors számítógép témájára a karikaturisták is rámozdultak. A mostani képválogatás arról szól, hogyan gondolkodott a laikus közvélemény a számítógépekről, illetve mindez, hogyan csapódott le a humorban.