A régi térképek közül azokat szeretem a legjobban, melyekből árad az élet. Óriási kedvencem az alábbi 1756-ban Bábolnáról készített térkép. A gazdagon illusztrált térképre a készítője egy erős és egészséges marhacsordát is rárajzolt. Mindez felerősíti a birtoktérkép rejtett üzenetét Bábolna gazdagságáról.
A térkép legjobb része persze csak erős nagyításban látszik.
Az alábbi háztartási jó tanácsok egy 1835-ös naptárból származnak. Az első két ötlet arról szól, hogyan ismerjük fel a hamisított bort. A harmadik és negyedik javaslat ezzel ellentétes: hogyan tegyük a romlott bort ihatóvá. Az ötletek hasznosságáról erős kétségeim vannak.
A szövegben emlegetett ónméz (másképpen ólomcukor) egy mérgező hatású vegyület, melyet az ecetből állítottak elő. A Hahnemanni likőr Samuel Hahnemann, a homeopátiás gyógyítás kitalálójának nevéhez fűződik. Ami pedig a nyers húst illeti... szó bennszakad, hang fennakad.
A 18. században a Margit-sziget északi és középső részén szőlőskertek voltak.
Az alábbi, 1781-ből származó képen két művelés alá került tábla látszik. Az apró részletek miatt nézzük meg még közelebbről.
Nem hiszem, hogy szerémségi nép kétszáz évvel ezelőtti élete sokakat felvillanyozna. A kezembe került azonban egy térkép, amelynek apró részleteitől - és az ábrázolás mondandójától - elgyengültem. Az alábbi nagyméretű térkép legalján lévő címerpajzs két oldaláról van szó. A valóságban ez néhány centiméteres részlet, ezért erős nagyításban fogom megmutatni.
A vonatszállító dunai gőzkomp egy nagy ívű - bár a későbbiekben kormányzati szinten megfúrt - üzleti terv eredménye. Az ötlet lényege: a Dél-Alföld termékeny vidékeiről származó tömegtermékeket (elsősorban gabonát) a tengerentúli piacokon kellene értékesíteni. Ennek érdekében ki kell építeni egy olyan vasútvonalat, amelyik a Dél-Alföld és a fiumei kikötő között a legrövidebb szállítási utat biztosítja. Ennek az üzleti tervnek a megvalósítását szolgálta a Gombos és Erdőd között 1871-ben forgalomba állított két dunai gőzkomp.
A Dráva torkolattól néhány kilométerre lejjebb fekvő Gombos és Erdőd között a Duna mederszélessége - vízállástól függően - 600-1500 méter között ingadozott. A gőzkompoknak ezt a távolságot kellett leküzdenie.
Tehervonat tolatása a gőzkompra a Duna erdődi oldalán. Az átkelés tíz percig tartott
Az erdődi oldalon a vasúti sínek 70 méterre benyúltak a folyóba. Magas vízállás esetében a vonat vízben haladva jutott fel a gőzkompra. A Duna medrébe, a két szemközti part között, egy acélsodronyt fektettek le. A gőzkomp kerekei (ez jól látható a rajzon) az acélsodronyba kapaszkodtak. Ez a kapaszkodó gőzkompozás igen praktikus volt, mert kisebb gőzgéppel nagyobb sodrású szakaszokon árral szemben is lehetett haladni.
