Timelord

A most bemutatott karikatúrák a halálbüntetés és az akasztófa árnyékában játszódnak. Mindhárom rajz az 1870-1880-as években jelent meg a hazai élclapokban. A rajzok természetesen nem a kivégzésre várók nézőpontját közvetítik. A mások halála feletti nyilvános örvendezés gátlástalansága ekkor még nem a humor forrása. Ez persze a nyilas élclapokkal megváltozik, de erről inkább máskor írok.

Mi jellemzi ezeket a karikatúrákat? A budapesti hóhér monológja a beosztását  féltő dolgozóé. A 19. század utolsó évtizedeiben a valóságban is csökkent a hazai kivégzések száma. Amíg az 1850-es években évente 50-60 embert is felakasztottak Magyarországon, az 1880-as évekre ez a szám 18-22 körüli értékekre csökkent. A második, Bosznia-Hercegovina okkupációját elítélő rajzot politikai kritikának értelmezem. Az utolsó, harmadik karikatúrában a nyelvi és képi humor eszköztára is felcsillan.

A most bemutatott fényképek egy 1888 körül (után) összeállított francia fényképalbumból származnak.

A fotóalbum elkészítésének célja ismeretlen. Nem tudtam kideríteni, miért készítette ezeket a fényképeket egy francia fényképész, és ki adott minderre megbízást. Azt gondolom, hivatalos felkérést teljesített, és valószínűleg a francia hadszervezet információgyűjtéséről van szó. Azt azonban bizton állíthatom, hogy katonai objektumokról, vagy katonai egységekről egy  másik (potenciálisan ellenséges, vagy ellenérdekelt) ország fényképészének nem lehetett csak úgy, minden adminisztratív előírás és engedély nélkül felvételeket készítenie. Azaz a közös hadügyminisztérium elfogadhatónak tartotta a francia kérést.