HTML

Timelord

Szerző: Frisnyák Zsuzsa. Életképek a múltunkból. Humoros, fájdalmas, kínos és szerethető apróságok.

Friss topikok

Címkék

1810-es évek (3) 1820-as évek (2) 1830-as évek (5) 1840-es évek (18) 1850-es évek (13) 1860-as évek (41) 1870-es évek (49) 1880-as évek (22) 1890-es évek (42) 1900-as évek (29) 1910-es évek (23) 1920-as évek (4) 1930-as évek (4) 1940-es évek (31) 1950-es évek (27) 1960-as évek (10) 1970-es évek (5) 1980-as évek (1) abszurd (4) Aczél Tamás (1) adózás (1) Adria (3) Ady Endre (1) Alagút (2) Algéria (1) alkotmány (1) államosítás (1) Alpok (1) Amerika (2) Andrássy Gyula (2) Andrássy út (4) anekdota (1) Arany János (4) Aréna út (1) árvíz (1) Astoria (2) autóbusz (1) autóhasználat (6) Azerbajdzsán (1) Bábolna (1) Bács-Bodrog megye (1) Badacsony (1) Baku (1) Balaton (10) Balatonaliga (1) Balatonalmádi (2) Balatonvilágos (2) balesetek (4) banditizmus (1) Bánffy Dezső (1) Bánság (1) bányászat (5) Baross Gábor (5) Bebrits Lajos (4) Bécs (2) belváros (1) Betlehem (1) betyárok (3) Bismark (1) Blaha Lujza tér (2) Borsodnádasd (1) Börzsöny (1) Bosznia-Hercegovina (2) Brassó (1) Buda (3) Budapest (90) bulvársajtó (6) bűnügyek (4) Carpathia (1) Cinkota (1) csempészek (2) Csíkszereda (1) Dalmácia (1) Damjanich utca (2) Deák Ferenc (2) Deák tér (1) Debrecen (9) Déli pályaudvar (1) demagógia (1) Dinnyés Lajos (1) Diósgyőr (1) divat (2) Dobogókő (1) dohányzás (4) Dorog (1) Dózsa György út (1) Dreyfuss (1) Duna (18) Duna-gőzhajózási Társaság (1) Dunaföldvár (1) Eger (1) egészségügy (5) Egyiptom (2) életmód (3) Első Magyar Vasúti Kocsigyár (1) emancipáció (2) emigráció (1) emigrálás (1) energiatörténet (1) Eötvös József (2) Eperjes (1) Erdély (1) Erkel Ferenc (1) Erzsébet királyné (3) esküvő (1) Eszék (1) Esztergom (3) étkezési kultúra (4) Fehér ház (1) Feketehegy-fürdő (1) felsőoktatás (1) Ferenc Ferdinánd (2) Ferenc József (13) Ferenc József tér (2) Ferihegy (1) Fiume (3) fogaskerekű (1) fonográf (1) forgalmi rend (1) forráskritika (2) Fót (1) fotótörténet (6) Franciaország (2) Frigyes főherceg (1) fürdőkultúra (11) Ganz (4) gazdaságtörténet (5) Gellérthegy (1) Gerő Ernő (2) Gödöllő (4) gőzhenger (1) GYSEV (1) háború (1) Habsburgok (2) haditengerészet (1) hadügyek (15) hajóhíd (1) Hajós (1) hajóvontatás (2) hajózás (8) halászat (1) Hatvan (1) Haynau (1) hazaárulás (2) házasság (3) hazaszeretet (1) hegymászás (2) Herend (1) Herkulesfürdő (1) Heti Válasz (1) Hévíz (1) híd (6) Hódmezővásárhely (1) Hollán Ernő (1) Hóman Bálint (1) Homoródfürdő (1) horoszkóp (1) Horthy István (1) Horthy Miklós (2) Hortobágy (1) Horvátország (1) Hugó Károly (1) humor (57) Hunyad megye (1) IBUSZ (2) idegenforgalom (7) időjárás (2) időzónák (1) igazságszolgáltatás (3) II. Vilmos (3) infláció (1) információtörténet (1) ipari forradalom (8) irodalom (1) Jankó János (6) járműgyártás (1) Jászó (1) Jeruzsálem (2) Jókai Mór (1) Joseph Chamberlain (1) jövő (3) József főherceg (1) Kádár-korszak (21) Kanada (1) kánikula (2) karikatúra (66) Kassa (2) kémkedés (2) Kenderes (1) képregény (4) kerékpározás (4) kereskedelem (1) kertkultúra (2) Keszthely (1) Kígyós (1) Király utca (2) Kiskörút (1) kivándorlás (4) Klösz György (1) Kolozsvár (2) költségvetés (1) Komárom (1) komp (1) könyvtár (1) kőolaj (1) korcsolyázás (2) kormányzói utazások (1) körmenet (1) koronázás (1) koronázási domb (1) Kossuth Lajos (3) Kossuth Lajos utca (1) Kossuth tér (3) Kőszeg (1) közbiztonság (3) Közel-Kelet (3) közélet (27) közlekedéstörténet (68) közoktatás (1) közvilágítás (2) külpolitika (1) kultúra (4) kultúrharc (1) kultúrtörténet (4) Kúria (1) kutatási eredmény (1) Lánchíd (5) léghajó (1) légifotó (3) Lengyel Árpád (1) Lenin (1) libegő (1) London (2) Lourdes (1) lovak (1) lóvasút (6) Ludas Matyi (1) luxusadó (1) Magas-Tátra (2) magyar címer (1) Makó (1) MALÉV (1) malomipar (1) Málta (1) Máramaros (1) Margit-sziget (3) Margit híd (3) Máriabesnyő (1) Márianosztra (1) Mária Terézia (1) Marosludas (1) Mátraháza (1) MÁV (13) menetjegyek (1) Méray Tibor (1) metró (1) Mexikói út (1) mezőgazdálkodás (3) Mezőtúr (1) Mikszáth Kálmán (4) millenniumi kiállítás (2) Miskolc (4) Mohács (1) mozi (1) MTA székháza (2) Műegyetem (1) Munkácsy Mihály (1) munkakultúra (3) munkásság (2) Műszaki Fizikai Kutatóintézet (1) múzeumügy (5) Nagy-Britannia (1) Nagykanizsa (1) Nagykondoros (1) Nagymaros (2) Nagymező utca (1) Nagyvárad (2) Nápoly (1) naszádok (1) nemzetbiztonság (1) Nemzeti Színház (1) népélet (7) népi vallásosság (3) népszámlálás (1) New York (1) nőmozgalom (2) nőtörténet (4) Nyíregyháza (3) nyomda (1) Nyugati pályaudvar (1) ökoturizmus (1) OMFB (1) omnibusz (2) Operaház (2) Ördög-árok (1) Orient expressz (1) Oroszország (3) Orsova (2) orvoslás (2) Osztrák Államvasút (1) pályaudvar (1) Pancsova (1) parasztság (1) Párizs (3) Párizsi Nagyáruház (1) parkolás (1) Passau (1) pénzügyek (8) Petőfi Sándor (3) piac (1) Piliscsaba (1) pióca (1) plágium (2) plakátok (3) Póla (1) politika (17) politikai kommunikáció (18) politikai propaganda (20) posta (4) Pozsony (3) Prága (1) Práter utca (1) Prokugyin-Gorszkij (2) propaganda (1) protokoll (1) Puskás Ferenc (1) Rác fürdő (2) rádiózás (1) Rakamaz (1) Rákosi-korszak (13) Rákosi Mátyás (2) Rákospalota (4) reformkor (3) reklám (1) rémhír (1) rendőri módszerek (2) repülés (5) repülőhíd (1) Rimaszombat (1) Rohbock (1) Rózsadomb (1) Rózsahegy (1) Rózsa Sándor (2) Rudolf trónörökös (3) sajtó (11) sajtótörténet (5) Sándor Móric (1) Sárospatak (1) Siemens (1) sikló (1) Simonyi óbester (1) Sopron (2) sporttörténet (6) Svábhegy (1) Svájc (2) számítógép (3) Szántód (1) Szapáry Gyula (1) Szarajevó (1) Széchenyi István (3) Szeged (1) Széll Kálmán (1) Szendrey Júlia (1) szénégetés (1) Szentendre (1) Szentendrei-sziget (1) Szent István (3) szerelem (2) Szerémség (1) szex (5) színházi élet (4) szobor (1) Szobránc fürdő (1) Szombathely (1) szórakozás (6) Szovjetunió (2) tájhasználat (1) találmányok (2) Tapsony (1) tárgykultúra (2) Tata (1) Tátrafüred (1) távírda (2) távíró (2) távközlés (2) technikai kultúra (25) telefon (6) telefonfülke (1) televíziózás (1) tengerhajózás (4) Teréz körút (1) térképészet (2) térszerkezet (3) Tihany (2) tilinkó (1) Tisza (4) Tiszafüred (1) Tiszaújlak (1) Tisza Kálmán (2) Titanic (1) történelem (64) történészek (1) Trieszt (2) Tungsram (1) turizmus (19) tűzvész (1) udvari utazás (10) Újpest (2) Újvidék (1) Ukrajna (1) ünnep (1) urbanizáció (18) uszítás (5) utazási sebesség (1) utazástörténet (6) útburkolatok (2) útépítés (2) útkaparó (1) útvámok (1) Vác (1) Váci utca (2) vadászat (1) Vajdahunyad (1) Vajda János (1) válás (1) választás (1) vámosutak (3) Városliget (12) Városligeti fasor (2) Városlőd (1) városrendezés (2) várostörténet (5) Vásárosnamény (1) Vaskapu (2) vaskohászat (1) vasúti resti (1) vasúttörténet (71) Velence (2) Verespatak (1) Verőce (1) Veszprém (2) Veszprém megye (1) világítótorony (1) villamos (12) villamosítás (4) Visegrád (4) viselettörténet (3) vízgazdálkodás (2) vízügyek (7) Wesselényi Miklós (1) Ybl Miklós (3) Zágráb (1) Záhony (1) zenekultúra (1) Zengg (1) Zichy Mihály (1) Zrínyi Miklós (1) Zsigmondy Vilmos (1) Címkefelhő

Hogyan navigáltak az autósok egykoron?

2015.10.22. 06:32 zsuzsa.frisnyak

 

Micsoda kérdés! - gondolhatjátok - természetesen térképpel. Igen ám, de az automobilizmus hőskorában, az első világháború előtti évtizedekben kevés személyautó volt hazánkban. Következésképp az autós kirándulások elmaradhatatlan kellékei (autós térképek, autósok útikönyvei, benzinkutak, szerelők stb.) is ritkaságnak számítottak.

1908-tól kezdve évről-évre megrendezték Európában a Henrik herceg túrautat. Henrik porosz királyi herceg nagy automobilista volt, tőle származott az ötlet.  1909-ben már Magyarországot is érintette ez a megbízhatósági verseny. Ennek az 1500 km-es túraútnak a Budapest-Bécs közötti szakaszáról sikerült megszereznem a navigációs térképet. A hat lapból álló, leporellószerűen összehajtogatott térkép adatai autós terepbejáráson alapulnak.

Most pedig jöjjön az útvonal. Úgy logikus, ha a térképlapokat visszafelé, Bécstől Budapest irányában közlöm, így folyamatában lehet látni az útvonalat.  A valóságban az autósok Budapestről indultak.

Jobbra a besatírozott sáv az út emelkedését mutatja.

De jöjjön a lényeg.

06_9.jpg

19 komment

Címkék: autóhasználat 1900-as évek

Egy magyar lakókocsi 1939-ből

2015.07.20. 21:21 zsuzsa.frisnyak

 

1939-ben vagyunk. A közúti motorizáció még mindig igen alacsony színvonalú hazánkban. Személyautóból például alig 27 ezer darab fut az utakon. A potenciális vevőkör alacsony létszáma ellenére az Uhri Testvérek karosszériagyár előrukkol egy lakókocsival.

dscn7702_resize.jpg

16 komment

Címkék: közlekedéstörténet autóhasználat 1930-as évek

Vadászat az aranyszállító franciákra

2014.12.28. 19:54 zsuzsa.frisnyak

 

Egyszer volt, hol nem volt, 1914. augusztusa volt. Miután kitört a háború és útnak indultak a bevonulókat szállító katonavonatok,  egy szenzációs hír söpört végig Magyarországon: francia automobilista hölgyek aranyat szállítanak Magyarországon keresztül Oroszországba. Gondolhatjátok, hogy egy ilyen, a távírdahálózaton terjedő hír mit eredményezett: a katonai és polgári hatóságok az utak mentén őrségeket állítottak fel, a civil lakosság pedig - a várható búsás jutalom, és a hazafias érzelmek miatt - elkezdett vadászni az aranyszállító autókra. A falusi nép a községbe bevezető út mellett épített akadályokat, volt ahol láncot feszítettek ki, volt ahol barikádot emeltek. A városokban a vámsorompók, vagy fontosabb forgalmi csomópontok és kivezető utak mellett állítottak fel őrséget.

A magyar kormány ugyan két nap alatt kiderítette, hogy ez egy rémhír, de az országos őrületet nem  tudta megfékezni. Emiatt néhány hétig nem volt tanácsos hazánkban autóval utazni. Az atrocitásoknak és az incidenseknek tehát pusztán annyi volt az alapja, hogy valakik autóval utaztak. De milyen esetek történtek?

automobil_vezetok2_resize.jpg

8 komment

Címkék: rémhír autóhasználat 1910-es évek

Brutális automobilok Budapest utcáin

2014.07.21. 22:58 zsuzsa.frisnyak

 

A 20. század elején az autó még nem volt egy elfogadott jármű Magyarországon. Az automobil azt mutatja - gondolták őseink - milyen egyszerű a halálba rohanni. Sokan nem értették, mire való ez az egész:  "De mi készteti e dühös sportmaneket arra, hogy arcuk verejtékével, libák és kutyák elgázolásával, kártérítések fizetésével, rendőrharcok árán törtessen egy nem szükséges cél felé?"

automobil_gyorshajtas_budapest1902_resize.jpg

Az automobilisták ostorozása tehát igencsak népszerű volt a századforduló elején. Pedig ekkor már szabályozták Budapesten az autók közlekedését. Kötelező volt az éves műszaki vizsga, kellett jogosítvány, és rendszám tábla is. Az autók legnagyobb engedélyezett sebessége nagy forgalmú utcákban csak 10 km/óra lehetett. A sofőrnek tilos volt a járművet hosszabb időre a magára hagyni. Az autó haladásakor kötelező volt a minél gyakoribb kürtjelzés. 1901-ben Budapesten 38 személyautó kapott forgalmi engedélyt. A Magyar Postának volt még 22 motoros triciglije. Összesen tehát Budapesten alig hatvan gépjármű miatt volt a perpatvar.

6 komment

Címkék: közlekedéstörténet Budapest autóhasználat 1900-as évek

A belvárosi parkolás

2012.06.07. 16:00 zsuzsa.frisnyak

A parkolási stressz viszonylag új jelenség a magyarországi közlekedés történetében.

 Budapesten parkolási gondok legelőször az 1970-es évek elején a belváros frekventált csomópontjaiban keletkeztek. Hogyan próbálták a belvárosban a parkolást szabályozni? Rövid emlékeztető következik.

 

Szólj hozzá!

Címkék: parkolás belváros közlekedéstörténet Budapest autóhasználat 1970-es évek Kádár-korszak

Nemzetbiztonság, kémek, hisztéria

2011.10.27. 13:15 zsuzsa.frisnyak

A 19. században a nemzetbiztonság ügyei, a kémkedés és a kémelhárítás más léptékben zajlottak, mint manapság. Nem volt külön állambiztonsági apparátus, bár jócskán voltak rendőr- és katonatisztek, akik biztonsági kérdésekkel foglalkoztak. A korszakban rendkívül nagy jelentősége volt a terepszemlének. A nagy felbontású katonai térképszelvények szigorúan őrzött, kevesek által hozzáférhető államtitkot képeztek.

Összességében elmondható: a leleplezett (vélt vagy valós) kémek számának növekedése és a társadalmi nyugtalanság–békétlenség ideje szoros összefüggést mutat. Minél feszültebb volt a politikai helyzet, annál több lett a kém.

 Kit tartottak kémnek?  Alapesetben mindenkit, aki más volt, mint a helyben lakók, és/vagy mást csinált, mint a helybéliek.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A képen egy angol, kémnek vélt turistát fognak el Korzikán.

Szólj hozzá!

Címkék: közélet nemzetbiztonság kémkedés hadügyek Bécs Miskolc Újvidék Homoródfürdő Városlőd Makó autóhasználat 1910-es évek

süti beállítások módosítása