„Nálunk minden dolog túlságba megy. A legjobb intézkedések a túlzott módon való kivitel miatt szempillantás alatt értéktelenek lesznek. Az egyik villamostársaság vezetősége abból indult ki, hogy a rikkancsok minden akadály és jegyváltás nélkül kapaszkodnak föl a kocsikra s utaznak ingyen, tehát hogy a kalauzok a közönséget kiszolgáló rikkancsokat meg is tűrjék, rendeletet adott ki arra, hogy egyik megállótól a másikig minden rikkancs újságeladás céljából ingyen szállhat föl a szállhat föl a kocsira és utazhatik.” 1912-ben így jellemezte a sajtó a legújabb közlekedési rendelkezést. A rendelet következményét kis fantáziával ki lehet találni: az inasgyerekek, és bárki, aki nem szégyellte, hóna alá csapott egy napilapot majd felugorva a villamosra hangosan eladásra kínálta. Így lehetett legálisan bliccelni.
Milyen volt száz évvel ezelőtt a pesti villamossal utazni? Szövevényes hálózat, barna és sárga villamoskocsik, zsúfoltság, forgalmi torlódások, napi üzemzavarok, udvariatlan utasok és mogorva kalauzok jellemezték.
