Dorog környékén a bányászat 1830 körül kezdődött el. A kőszénbánya termelésének első felfutása a reformkori pesti árvíz egyik következménye volt. Az árvíz sújtotta város új építkezéseihez ugyanis megnőtt a téglák iránti kereslet - a téglagyártáshoz pedig szén kellett. A kiegyezés után a bánya már kétszáz munkással működött, „leginkább németek és tótok, magyar nagyon kevés, ezek igen állhatatlanok és csak is akkor kapnak leginkább a bányamunkába, midőn mezei munka nincsen”.
Az állhatatlan magyar bányászok
2012.06.15. 16:00 zsuzsa.frisnyak
1 komment
Címkék: bányászat technikai kultúra Dorog 1860-as évek
