Timelord

Joggal gondolhatjuk, hogy a városligeti jégpálya és a korcsolyázás száz évvel ezelőtt nem szólt másról, mint a téli kikapcsolódásról, és a mozgás öröméről. A 19. századi leírások azonban ennél jóval szélesebb társadalmi jelentőséget tulajdonítottak a városligeti korcsolyapályának. A korcsolyapálya nem a gyerekek játszótere volt.

 Szervezett módon a korcsolyázás a kiegyezés körül kezdődött el a városligeti tó befagyott jegén.  Az 1860-as években, a jégpályát még kevesen használták, mert az úri kisasszonyok számára a korcsolyázást illetlennek tartották.

A mai Astoria kereszteződés múltjának egy elfelejtett epizódjába nyújt betekintést az alább bemutatott fotó. A sztori ott kezdődik, hogy a Kossuth Lajos utca (régen Hatvani út) a 19. században megközelítően sem úgy nézett ki, mint ahogy manapság látjuk. Az utca jóval keskenyebb volt és közel sem olyan egyenes. A Kossuth utca korszerűsítése az 1890-es években kezdődött meg, összefüggésben az Erzsébet híd építésével.

 A Kossuth utcában először a lebontásra ítélt épületeknek csak mintegy a felét bontották el.

Az 1920-as években a transzatlanti hajójáratokat működtető Cunard Társaság a közép-európai nemzetállamok kivándorlói számára prospektusban foglalta össze a lényeges tudnivalókat. A magyarok számára készített tájékoztató szerint a kivándorláshoz útlevél és a kanadai kormány engedélye is szükséges volt. A munkaerőhiánnyal küszködő ország az alábbi személyeket fogadta.

Ezzel szemben nem léphettek be az országba hülyék, koldusok és anarchisták.

A mai írást egy államtitkári ötletelésről tartott sajtótájékoztató ihlette, mely szerint állítsunk újból repülőhidat Pest és Buda közé.  (A sajtótudósításban a „repülő komp” kifejezés szerepel, de bízom benne ez újságírói és nem szakpolitikusi felületesség.)

Mi az a repülőhíd? A repülőhíd egy olyan komp, amelynek kettős a hajóteste és van árboca. Ezt a szerkezetet a folyómeder közepére lehorgonyozzák. A horgony és a komptest közötti kötél azonban nem alámerülve a vízben lóg, hanem a horgony közelében elhelyezett kisebb csónakok segítségével a felszínen marad. A repülőhíd tehát az átkelésre a folyó sodrását némileg másképp használja fel, mint a máig használt kompok (gyerekeknek kompótok).

Az alábbi rajz szemléletesen megmutatja a repülőhíd működési elvét.

A Városliget jelenkorában még mindig felfedezhető kétszáz évvel ezelőtti örökségünk lenyomata. Ezekből nézzünk meg egyet-mást.

A fent bemutatott térkép 1827 körül készült A Városliget vízfolyásokkal szabdalt, erdőfoltokkal övezett terület.

Bonyolult, vagy elvont gondolatok képi megfogalmazásának egyik eszköze a megszemélyesítés. Az alábbi, 1873-as karikatúrában Magyarország, mint egy láncon (pórázon?) vezetett sovány medve szerepel. A medve azonban nemcsak kiéheztetett, hanem sérült is, egyik lába bekötözött. A láncot az ország miniszterelnöke tartja, kezében – nyilván a medve féken tartására – furkósbot.

  1873-ban nagy pénzügyi válság rázta meg kishazánkat.

A most bemutatott karikatúra sorozat 130 évnél is régebbi. A megyék kasszájába belenyúló tolvajokról szóló rajzok egy máig élő, közkeletű narratívát fordítanak le  vizuális formába. Ez a tézis roppant egyszerű: mindenki lop, aki megteheti. 

A megyei közpénzek tolvajai úri emberek, a tisztségviselő vidéki magyar nemesség színe-java. 

A fővárosi metró históriája bővelkedik a nagy fordulatokban. A metróépítés körüli álmok   már az 1920-as években elkezdődtek. 1942-re elkészült a gyorsvasúti hálózat koncepciója.

 Az elképzelések szerint a metróhálózat négy vonalból fog állni.

A telefonfülkék 130 éves hazai történetében nem jött létre egy olyan típus, amelynek formai jegyei korszakoktól és rendszerektől függetlenül megmaradtak volna. A telefonfülkéink változó – időnként szedett-vedettnek, vagy igénytelennek tűnő – megjelenésében benne van kishazánk viharos 20. századi históriája is.

Az első nyilvános telefonfülkéket az 1880-as évtizedben állították fel Budapesten. A legkorábbi fülkékről fényképet nem tudok mutatni, készült azonban a témáról egy rajz. Ez a legelső hazai telefonfülkés ábrázolás. Ezek a telefonfülkék még nem a szabad ég alatt álltak, a szerkezetet nem tették ki az időjárás viszontagságainak, hanem zárt vagy fedett közterületre kerültek.

A korai favázas telefonfülkék közül egyetlenegyet ismerek.

Melyik MÁV pályaudvar volt a legszebb az első világháború előtti időkben? A válasz egyáltalán nem kézenfekvő. A végeredmény ti. nagymértékben attól is függ, az egyes indóházakról, az épületek szépségéről és atmoszférájáról milyen dokumentáció maradt fenn. Az igényes dokumentáció, a részletgazdag ábrázolások szebbnek láttatják az épületeket egykori valóságuknál.

Emiatt könnyebb azt a kérdést megválaszolni, melyik a legszebb pályaudvari ábrázolás a monarchiabéli korszakból. Számomra az alábbi kép kerül a dobogó tetejére.

 Ismeretlen művész akvarellje, eredetijét a Közlekedési Múzeumban őrzik. Első pillantásra olyan mintha a Keleti pályaudvarról készült volna.