Timelord

 „Nálunk minden dolog túlságba megy. A legjobb intézkedések a túlzott módon való kivitel miatt szempillantás alatt értéktelenek lesznek. Az egyik villamostársaság vezetősége abból indult ki, hogy a rikkancsok minden akadály és jegyváltás nélkül kapaszkodnak föl a kocsikra s utaznak ingyen, tehát hogy a kalauzok a közönséget kiszolgáló rikkancsokat meg is tűrjék, rendeletet adott ki arra, hogy egyik megállótól a másikig minden rikkancs újságeladás céljából ingyen szállhat föl a szállhat föl a kocsira és utazhatik.”   1912-ben így jellemezte a sajtó a legújabb közlekedési rendelkezést. A rendelet következményét kis fantáziával ki lehet találni: az inasgyerekek, és bárki, aki nem szégyellte, hóna alá csapott egy napilapot majd felugorva a villamosra hangosan eladásra kínálta. Így lehetett legálisan bliccelni.

 Milyen volt száz évvel ezelőtt a pesti villamossal utazni?  Szövevényes hálózat, barna és sárga villamoskocsik, zsúfoltság, forgalmi torlódások, napi üzemzavarok, udvariatlan utasok és mogorva kalauzok jellemezték.

A mai Astoria kereszteződés múltjának egy elfelejtett epizódjába nyújt betekintést az alább bemutatott fotó. A sztori ott kezdődik, hogy a Kossuth Lajos utca (régen Hatvani út) a 19. században megközelítően sem úgy nézett ki, mint ahogy manapság látjuk. Az utca jóval keskenyebb volt és közel sem olyan egyenes. A Kossuth utca korszerűsítése az 1890-es években kezdődött meg, összefüggésben az Erzsébet híd építésével.

 A Kossuth utcában először a lebontásra ítélt épületeknek csak mintegy a felét bontották el.

A mai írást egy államtitkári ötletelésről tartott sajtótájékoztató ihlette, mely szerint állítsunk újból repülőhidat Pest és Buda közé.  (A sajtótudósításban a „repülő komp” kifejezés szerepel, de bízom benne ez újságírói és nem szakpolitikusi felületesség.)

Mi az a repülőhíd? A repülőhíd egy olyan komp, amelynek kettős a hajóteste és van árboca. Ezt a szerkezetet a folyómeder közepére lehorgonyozzák. A horgony és a komptest közötti kötél azonban nem alámerülve a vízben lóg, hanem a horgony közelében elhelyezett kisebb csónakok segítségével a felszínen marad. A repülőhíd tehát az átkelésre a folyó sodrását némileg másképp használja fel, mint a máig használt kompok (gyerekeknek kompótok).

Az alábbi rajz szemléletesen megmutatja a repülőhíd működési elvét.

A fővárosi metró históriája bővelkedik a nagy fordulatokban. A metróépítés körüli álmok   már az 1920-as években elkezdődtek. 1942-re elkészült a gyorsvasúti hálózat koncepciója.

 Az elképzelések szerint a metróhálózat négy vonalból fog állni.

Száz évvel ezelőtt, 1910-ben rendezték meg az első nemzetközi repülőversenyt Magyarországon. A repülőversenyt kiforratlan gépkonstrukciók, időjárási balszerencse, és pénzügyi káosz jellemezte.

A nemzetközi versenyt a mai Kerepesi út, Keresztúri út, Fehér út által határolt rákosi mezőn rendezték meg. A rendezvény főbejárata, és a gépek indulási helye a mai Terebesi utca elejére esett.

Ma megtudtuk, röpke néhány éven belül,  milyen lesz az Andrássy út: autók nem járnak rajta, helyette fiákerek, kerékpárok és gyalogosok lesznek. Így vissza fog jön a békebeli hangulat. Ripsz-ropsz kiválogattam néhány képet, hogy könnyebben el tudjuk képzelni, mi vár ránk.

Anno Budapest sokkal de sokkal kisebb kiterjedésű gyalogosváros volt. A közforgalmú járművek napi használatát, netán a kocsitartást  igen kevesen engedhették meg maguknak. A boldog békeidőkben a városlakók gyalog mentek a munkába, és gyalog intézték napi ügyeiket.

 Az Andrássy út forgalma az 1890-es években. Budapest népessége kevesebb mint félmillió.

Hogyan fog fejlődni Budapest az új híd megnyitásával? Ezek a kérdések 1870 után rendre felmerültek a hazai közgondolkodásban. Érdekes módon a híd területfejlesztő hatásáról józanul - bár nem tévedések nélkül - gondolkodtak őseink.

1874-ben vagyunk, a híd építése már elkezdődött. Napvilágot lát az első rajz, milyen lesz a híd és környezete.

Napokon belül elkészült a Margit híd felújítása. A híd sztorijának van néhány olyan mozzanata, amely felett a guglizható írások elsiklanak. Most ezekkel foglalkozom. 

Az alábbi térkép Budáról készült 1876-ban. Abban az évben, amikor a hidat átadták a forgalomnak.

 A térképen jól látszik, hogy Buda fejlődése szempontjából a Margit híd ideális helyszín.

Olvasom a Heti Válaszban (http://hetivalasz.hu/itthon/vacsora-az-alagut-tetejen-39435), hogy az I. kerületi önkormányzat újra épületet állít a budai alagút tetejére. A cikk szerzője szerint az 1850-es évek végén, a 60-as évek elején már állt az alagút tetején egy vendéglő, de a századfordulón már nem volt meg.

Az étterem működésének idejét ennél pontosabban is be lehet lőni.

Ez a kép 1869-ben készült.

 A televízió  Amerikában erőszakra nevel - ez az üzenete ennek a legkorábbi,  televízióról szóló hazai karikatúrának.