HTML

Timelord

Szerző: Frisnyák Zsuzsa. Életképek a múltunkból. Humoros, fájdalmas, kínos és szerethető apróságok.

Friss topikok

Címkék

1810-es évek (3) 1820-as évek (2) 1830-as évek (5) 1840-es évek (18) 1850-es évek (13) 1860-as évek (41) 1870-es évek (49) 1880-as évek (22) 1890-es évek (42) 1900-as évek (29) 1910-es évek (23) 1920-as évek (4) 1930-as évek (4) 1940-es évek (31) 1950-es évek (27) 1960-as évek (10) 1970-es évek (5) 1980-as évek (1) abszurd (4) Aczél Tamás (1) adózás (1) Adria (3) Ady Endre (1) Alagút (2) Algéria (1) alkotmány (1) államosítás (1) Alpok (1) Amerika (2) Andrássy Gyula (2) Andrássy út (4) anekdota (1) Arany János (4) Aréna út (1) árvíz (1) Astoria (2) autóbusz (1) autóhasználat (6) Azerbajdzsán (1) Bábolna (1) Bács-Bodrog megye (1) Badacsony (1) Baku (1) Balaton (10) Balatonaliga (1) Balatonalmádi (2) Balatonvilágos (2) balesetek (4) banditizmus (1) Bánffy Dezső (1) Bánság (1) bányászat (5) Baross Gábor (5) Bebrits Lajos (4) Bécs (2) belváros (1) Betlehem (1) betyárok (3) Bismark (1) Blaha Lujza tér (2) Borsodnádasd (1) Börzsöny (1) Bosznia-Hercegovina (2) Brassó (1) Buda (3) Budapest (90) bulvársajtó (6) bűnügyek (4) Carpathia (1) Cinkota (1) csempészek (2) Csíkszereda (1) Dalmácia (1) Damjanich utca (2) Deák Ferenc (2) Deák tér (1) Debrecen (9) Déli pályaudvar (1) demagógia (1) Dinnyés Lajos (1) Diósgyőr (1) divat (2) Dobogókő (1) dohányzás (4) Dorog (1) Dózsa György út (1) Dreyfuss (1) Duna (18) Duna-gőzhajózási Társaság (1) Dunaföldvár (1) Eger (1) egészségügy (5) Egyiptom (2) életmód (3) Első Magyar Vasúti Kocsigyár (1) emancipáció (2) emigráció (1) emigrálás (1) energiatörténet (1) Eötvös József (2) Eperjes (1) Erdély (1) Erkel Ferenc (1) Erzsébet királyné (3) esküvő (1) Eszék (1) Esztergom (3) étkezési kultúra (4) Fehér ház (1) Feketehegy-fürdő (1) felsőoktatás (1) Ferenc Ferdinánd (2) Ferenc József (13) Ferenc József tér (2) Ferihegy (1) Fiume (3) fogaskerekű (1) fonográf (1) forgalmi rend (1) forráskritika (2) Fót (1) fotótörténet (6) Franciaország (2) Frigyes főherceg (1) fürdőkultúra (11) Ganz (4) gazdaságtörténet (5) Gellérthegy (1) Gerő Ernő (2) Gödöllő (4) gőzhenger (1) GYSEV (1) háború (1) Habsburgok (2) haditengerészet (1) hadügyek (15) hajóhíd (1) Hajós (1) hajóvontatás (2) hajózás (8) halászat (1) Hatvan (1) Haynau (1) hazaárulás (2) házasság (3) hazaszeretet (1) hegymászás (2) Herend (1) Herkulesfürdő (1) Heti Válasz (1) Hévíz (1) híd (6) Hódmezővásárhely (1) Hollán Ernő (1) Hóman Bálint (1) Homoródfürdő (1) horoszkóp (1) Horthy István (1) Horthy Miklós (2) Hortobágy (1) Horvátország (1) Hugó Károly (1) humor (57) Hunyad megye (1) IBUSZ (2) idegenforgalom (7) időjárás (2) időzónák (1) igazságszolgáltatás (3) II. Vilmos (3) infláció (1) információtörténet (1) ipari forradalom (8) irodalom (1) Jankó János (6) járműgyártás (1) Jászó (1) Jeruzsálem (2) Jókai Mór (1) Joseph Chamberlain (1) jövő (3) József főherceg (1) Kádár-korszak (21) Kanada (1) kánikula (2) karikatúra (66) Kassa (2) kémkedés (2) Kenderes (1) képregény (4) kerékpározás (4) kereskedelem (1) kertkultúra (2) Keszthely (1) Kígyós (1) Király utca (2) Kiskörút (1) kivándorlás (4) Klösz György (1) Kolozsvár (2) költségvetés (1) Komárom (1) komp (1) könyvtár (1) kőolaj (1) korcsolyázás (2) kormányzói utazások (1) körmenet (1) koronázás (1) koronázási domb (1) Kossuth Lajos (3) Kossuth Lajos utca (1) Kossuth tér (3) Kőszeg (1) közbiztonság (3) Közel-Kelet (3) közélet (27) közlekedéstörténet (68) közoktatás (1) közvilágítás (2) külpolitika (1) kultúra (4) kultúrharc (1) kultúrtörténet (4) Kúria (1) kutatási eredmény (1) Lánchíd (5) léghajó (1) légifotó (3) Lengyel Árpád (1) Lenin (1) libegő (1) London (2) Lourdes (1) lovak (1) lóvasút (6) Ludas Matyi (1) luxusadó (1) Magas-Tátra (2) magyar címer (1) Makó (1) MALÉV (1) malomipar (1) Málta (1) Máramaros (1) Margit-sziget (3) Margit híd (3) Máriabesnyő (1) Márianosztra (1) Mária Terézia (1) Marosludas (1) Mátraháza (1) MÁV (13) menetjegyek (1) Méray Tibor (1) metró (1) Mexikói út (1) mezőgazdálkodás (3) Mezőtúr (1) Mikszáth Kálmán (4) millenniumi kiállítás (2) Miskolc (4) Mohács (1) mozi (1) MTA székháza (2) Műegyetem (1) Munkácsy Mihály (1) munkakultúra (3) munkásság (2) Műszaki Fizikai Kutatóintézet (1) múzeumügy (5) Nagy-Britannia (1) Nagykanizsa (1) Nagykondoros (1) Nagymaros (2) Nagymező utca (1) Nagyvárad (2) Nápoly (1) naszádok (1) nemzetbiztonság (1) Nemzeti Színház (1) népélet (7) népi vallásosság (3) népszámlálás (1) New York (1) nőmozgalom (2) nőtörténet (4) Nyíregyháza (3) nyomda (1) Nyugati pályaudvar (1) ökoturizmus (1) OMFB (1) omnibusz (2) Operaház (2) Ördög-árok (1) Orient expressz (1) Oroszország (3) Orsova (2) orvoslás (2) Osztrák Államvasút (1) pályaudvar (1) Pancsova (1) parasztság (1) Párizs (3) Párizsi Nagyáruház (1) parkolás (1) Passau (1) pénzügyek (8) Petőfi Sándor (3) piac (1) Piliscsaba (1) pióca (1) plágium (2) plakátok (3) Póla (1) politika (17) politikai kommunikáció (18) politikai propaganda (20) posta (4) Pozsony (3) Prága (1) Práter utca (1) Prokugyin-Gorszkij (2) propaganda (1) protokoll (1) Puskás Ferenc (1) Rác fürdő (2) rádiózás (1) Rakamaz (1) Rákosi-korszak (13) Rákosi Mátyás (2) Rákospalota (4) reformkor (3) reklám (1) rémhír (1) rendőri módszerek (2) repülés (5) repülőhíd (1) Rimaszombat (1) Rohbock (1) Rózsadomb (1) Rózsahegy (1) Rózsa Sándor (2) Rudolf trónörökös (3) sajtó (11) sajtótörténet (5) Sándor Móric (1) Sárospatak (1) Siemens (1) sikló (1) Simonyi óbester (1) Sopron (2) sporttörténet (6) Svábhegy (1) Svájc (2) számítógép (3) Szántód (1) Szapáry Gyula (1) Szarajevó (1) Széchenyi István (3) Szeged (1) Széll Kálmán (1) Szendrey Júlia (1) szénégetés (1) Szentendre (1) Szentendrei-sziget (1) Szent István (3) szerelem (2) Szerémség (1) szex (5) színházi élet (4) szobor (1) Szobránc fürdő (1) Szombathely (1) szórakozás (6) Szovjetunió (2) tájhasználat (1) találmányok (2) Tapsony (1) tárgykultúra (2) Tata (1) Tátrafüred (1) távírda (2) távíró (2) távközlés (2) technikai kultúra (25) telefon (6) telefonfülke (1) televíziózás (1) tengerhajózás (4) Teréz körút (1) térképészet (2) térszerkezet (3) Tihany (2) tilinkó (1) Tisza (4) Tiszafüred (1) Tiszaújlak (1) Tisza Kálmán (2) Titanic (1) történelem (64) történészek (1) Trieszt (2) Tungsram (1) turizmus (19) tűzvész (1) udvari utazás (10) Újpest (2) Újvidék (1) Ukrajna (1) ünnep (1) urbanizáció (18) uszítás (5) utazási sebesség (1) utazástörténet (6) útburkolatok (2) útépítés (2) útkaparó (1) útvámok (1) Vác (1) Váci utca (2) vadászat (1) Vajdahunyad (1) Vajda János (1) válás (1) választás (1) vámosutak (3) Városliget (12) Városligeti fasor (2) Városlőd (1) városrendezés (2) várostörténet (5) Vásárosnamény (1) Vaskapu (2) vaskohászat (1) vasúti resti (1) vasúttörténet (71) Velence (2) Verespatak (1) Verőce (1) Veszprém (2) Veszprém megye (1) világítótorony (1) villamos (12) villamosítás (4) Visegrád (4) viselettörténet (3) vízgazdálkodás (2) vízügyek (7) Wesselényi Miklós (1) Ybl Miklós (3) Zágráb (1) Záhony (1) zenekultúra (1) Zengg (1) Zichy Mihály (1) Zrínyi Miklós (1) Zsigmondy Vilmos (1) Címkefelhő

Az első repülőverseny Magyarországon

2011.09.18. 09:00 zsuzsa.frisnyak

Száz évvel ezelőtt, 1910-ben rendezték meg az első nemzetközi repülőversenyt Magyarországon. A repülőversenyt kiforratlan gépkonstrukciók, időjárási balszerencse, és pénzügyi káosz jellemezte.


 

 

 

 

 

 

 

 

A nemzetközi versenyt a mai Kerepesi út, Keresztúri út, Fehér út által határolt rákosi mezőn rendezték meg. A rendezvény főbejárata, és a gépek indulási helye a mai Terebesi utca elejére esett. A tizenegy napos repülőversenyre 29 külföldi és 12 magyar pilóta nevezett be. Az aviatikusok tizenkét kategóriában versenyeztek, volt utazási, gyorsasági, időtartam, távolsági, minőségi stb. verseny. A győztesek jutalma a pénz volt. És persze a dicsőség.

Az átvert tanulóifjúság

A verseny megkezdése előtt kedvezményes jegyekkel meg lehetett tekinteni a repülőgépeket.  A kiállítás megtekintésére a fővárosi iskolákban tanítási szünetet rendeltek el. A pedagógusok húszezer iskolást vittek ki a megadott időpontban a repülőverseny színhelyére, de nem voltak kiállítva a repülőgépek, „a kiállításnak se híre, se hamva nem volt, a repülőgépek fészerei zárva voltak.

A rendezők azzal mentegették magukat, hogy a repülőgépek kiállítását bár megígérték, mégsem volt idejük azt megszervezni. „Körülbelül húszezer gyerek lehetett már kint a versenytéren, amikor a gyerekek egy nagy csoportja nekiment a különböző helyeket egymástól elválasztó drótkerítésnek. (…) Egy csomó gyerek igyekezett szabadulni szorult helyzetéből és vérző fejjel, testtel és kézzel, megszaggatott ruhával jajgatott segítségért.

Ma országos botrány lenne egy ilyen esetből – pénzt szednek egy nem létező kiállításért, miközben a kiállítás megtekintése céljából tanítási szünet van, ráadásul gyerekek sérülnek meg a helyszínen – érdekes módon ez az eset alig egynapos szenzáció volt, mindenki meglehetősen gyorsan napirendre tért az eset felett.

A verseny

Budapest lakói még sohasem láttak repülőversenyt, az esemény milyenségéről csak a külföldi sajtóból alkothattak képet. Egy évvel korábban Franciaországban volt nemzetközi repülőverseny, és ott ilyen vérpezsdítő és lelkesítő látvány fogadta a nézőket.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mindenki arra számított hasonló élményben lesz része a magyaroknak is. A szerencsétlen időjárás azonban kettétörte a kezdeti reményeket.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A lezúduló özönvíz elárasztotta a tribünök előterét és feláztatta a talajt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A sárba ragadt francia Moser repülőgépét lóval kellett bevontatni a hangárokhoz.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A nézőközönség persze kivárta az eső elmúltát. Nehezebben viselték, amikor az erős szél miatt kellett várakozni: „Hosszú, unalmas negyedórák. Az emberek ődöngve hullámzanak a téren, vagy gubbasztanak a tribünön” – tudósított a sajtó az első nap eseményeiről. „A laikus csak azt látja, hogy a gép nekiszalad a térnek, s rövidesen a levegőbe emelkedik, hogy ismét lehuppanjon a fűbe. Halljuk, hogy Paulhan világrekordot teremtett. Szép. De ötre jár, és még nem fürdettük egyszer sem lelkünket a repülő ember látványában.”

 

A repülő ember látványa

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az orosz Efimoff két géppel (Farman és Voisin) is benevezett. Hogy melyik típussal repül a képen? A részletek hiánya miatt nem merem megmondani.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A képen két pilóta, a francia Paulhan és az előbb már bemutatott Efimoff repül. Paulhan ekkor már nagy sztár világszerte. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A mosolygós Louis Paulhan alig néhány héttel a budapesti repülőverseny előtt megnyert egy jelentős díjat: ő repülte le a leggyorsabban a London és Manchester közötti 300 kilométeres távolságot. Paulhan „felhőkbe vesző” repülése a budapesti nézőközönséget elvarázsolta és „eksztatikus lázba hozta”.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A repülőverseny másik világsztárja szintén francia volt. Hubert Latham az Antoinette repülőgépek elkötelezett híve volt. 1909-ben megpróbálta átrepülni a La Manche csatornát, de géphiba miatt nem járt sikerrel.

 

A nézőközönség várja a szerencsétlenséget

„Jól látó szemek már az első napokon észrevették, hogy a publikum nem a versenyt nézte, hanem a szerencsétlenséget várta” – ezt a társadalmi igényt a repülőversenynek sikerült kielégítenie.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A francia–perui származású Chavez repülőgépét egy szélroham felborította. Ráadásul mindez a nézőközönség közvetlen közelében történt. A következő balesetét már nem élte túl. Alig néhány hónap múlva megpróbált átkelni az Alpokon.

 

 

 A repülőverseny legkomolyabb balesete André Frey francia pilótához fűződik. A rendőrségi vallomásában a következőképp számolta be a balesetéről. „A gép kifogástalanul működött és már negyvenöt percig haladtam a levegőben. Éppen fordulni akartam, amikor az utolsó pilon és az induló vonal között a gyorsabban repülő Illner Taube nevű gépe elért. Illner körülberül tíz méterrel lehetett fölöttem. Ahelyett, hogy a szabály értelmében jobbra került volna el: balra került s így a gyors és erős mozgás által okozott légáramlat gépemet elsodorta abból az irányból, amelyben haladni akartam. Így jutottam a közönség fölé, s a légáramlat gépemet lenyomta a közönségre. Csak nyolc–tíz méterre voltam a levegőben. Így lehetetlen volt úgy kormányozni a gépet, hogy a közönséget ne érje s fölemelkedni sem lehetett anélkül, hogy bajt ne okozzak. A baj oka tehát nem én vagyok, hanem Illner.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mondanom sem kell az osztrák Karl Illner mindezt másképp látta. „Frey előttem repült mintegy kétszáz-háromszáz méternyire és sokkal lassabban haladt nálamnál. Ugyanakkor észrevettem, hogy jobbra tart a közönség felé. Így aztán előre is tisztában voltam, hogy szabályszerűen jobb felől el nem kerülhetem anélkül, hogy a közönség felé ne jussak. Ezért aztán felemelkedtem amennyire csak bírtam s lehetőleg közel tartottam magam a pálya bal oldalához. Amikor elértem Freyt, legalább huszonöt méternyire erős széllökést éreztem, amely engem a tribünök felé sodort. Ugyanez a széllökés sodorhatta el Freyt is. Mivel én ugyanabban az irányban voltam, azért gondolja ő, hogy én voltam a széllökés oka. … nem én voltam a baleset oka, hanem a szél.”

 A publikum

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A napok teltével a nézőközönség ráérzett a verseny ízére. Már névről ismerte az aviatikusokat, lelkesedett értük, vitatkozott a gépek szerkezetén. Az arisztokraták és nagytőkések megalkudtak egy-egy próbarepülésről az aviátorokkal.

A többségnek azonban nem maradt más, mint az aviatikus keringő élvezete.

 

 

 

 

 

 

 A repülőversenyt elárasztó zsebtolvajokról, a hamisított jegyeket árulók trükkjeiről és a rendezvény anyagi veszteségéről nem írok. Ez pont olyan volt, mintha ma történne.

 

Szólj hozzá!

Címkék: repülés történelem közlekedéstörténet Budapest 1910-es évek

A bejegyzés trackback címe:

https://timelord.blog.hu/api/trackback/id/tr103225727

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása