A Budapest c. napilapot 1877-ben alapították. Felületes, leegyszerűsítő, könnyen emészthető sajtótermékről van szó, bár hazudozásaiban a későbbi Kis Újság szintjét (és példányszámát) nem érte el.
A szerkesztőség és kiadóhivatal a Sarkantyú utca (ma V. kerület Vitkovics Mihály utca) 3. szám alatt működött
A vízhordási biznisz egyike volt a 19. század családi kisvállalkozásainak. A hatékony munka szervezettséget, férj-feleség és talán a gyerekek együttműködését is igényelte. Ebben a bizniszben szükség volt egy szamárfogatra, hosszú nyelű vízmerő edényre, hevederekkel háton is cipelhető fedett vízszállító hordókra.
A most bemutatott fényképek egy 1896-os fotóalbumból származnak. A fényképek a Ferenc József híd építésének fázisait örökítették meg időrendben. Az első lépés a hídfők elkerítése és alapjainak lerakása volt. A hídfők alapjainak elkészülte után került sor a két hídláb helyének kicölöpözéséhez. A cölöplábakra egy-egy ideiglenes fahidat emeltek, hogy a munkások bátran járhassanak és kényelmesen szállíthassák a hídlábakhoz a követ és a vasat. Így kezdődött tehát a hídlábak építése. A folytatás pedig:
1895. június
Az 1848-as vörös-ellenes hisztéria - ki tudja, miért? - valahogyan ismerősnek tűnő sztori. Honfitársaink egy része nem tűrhette, hogy a pesti utcákon fiatalok egy csoportja a nemzeti színek helyett vörös szalagot viseljen. A párizsi forradalomra utaló, túlontúl radikálisnak talált vörös szalagokon őseink úgy felizgatták magukat, hogy a tettek mezejére léptek. Volt némi kiabálás, inzultus, lökdösődés és ütlegelés, állítólag botokkal. A korabeli sajtó szerint a háborgó agresszorok megüzenték még a kocsmárosoknak is, sehol sem tűrik a magában álló vörös színt, tessék az asztali paprikatartók mellé só- és majoránna tartókat is helyezni. Legyen minden nemzeti.
Az őrület terjedése ellen készült az alábbi falragasz.
A most bemutatott metszet 1857-ben egy párizsi képes újságban jelent meg. A rajzoló a Rózsadomb tetejéről figyelte meg a várost. Ez idő tájt 187 ezren éltek Pest-Budán.
Javaslom, töltsétek le az alábbi, a szokásosnál nagyobb felbontásban feltöltött rajzot. Érdemes.
Ez a történet arról szól, hogyan viselkedtek őseink egy éles szituációban. 1869. február 3-án éjjel 11-kor vészes hír futott végig a fővárosban: ég az MTA palotája.
Hogyan tudták meg az emberek, hogy ég a palota? A tűz észlelői végigrohantak a környék utcáin és belekiabálták az éjszakába az újságot. A szokatlan zajra az emberek felébredtek, felverték a családtagjaikat, majd felöltöztek és elindultak a palotához. A környékbeli vendéglőkből kitódultak az emberek. Sajnálatos módon az senkinek sem jutott eszébe, hogy a városháza tornyában elvileg őrködő tűzőrt is felverjék. A nép óriási tömegben rohant a tűzvész helyére. Gyülekeztek a katasztrófanézők.
A világháború éveiben a BESZKÁRT kalauzhiánnyal küszködött. A tapasztalatlan, a főváros tömegközlekedését kevésbé ismerő, újonnan munkába álló villamoskalauzok munkáját (az utastájékoztatást) segítette az alábbi, 1943-ban kiadott brossúra. A zsebfüzet az autóbuszok útvonalán kívül egyebet nem tartalmaz.
Melyik volt a legelső képes ingatlanhirdetés Magyarországon? Tudomásom szerint az alábbi.
A hirdetés 1865-ben jelent meg. Rettentő pénzbe kerülhetett, mert nemcsak a hirdetési felületet kellett megvásárolni, hanem a rajzolót és metszőt is külön meg kellett fizetni.
Érdemes elolvasni a szöveget is. Az Ybl Miklós tervezte luxusvillát kies angolpark, soha ki nem száradó kút, örökös panoráma, fürdőház jellemzi. A "mezei jószág" felsorolását a leírás nem tartalmazza.
Az alábbi kép a Kiskörutat ábrázolja 140 évvel ezelőtt. Persze az utcát akkor még nem így, hanem Országútnak nevezték. Balra elől a Király utca nyílik, hátul pedig a Dohány utca eleje látszik.
A mai Széchenyi tér (Roosevelt tér) karrierje a Lánchíd megnyitásával ívelt fel meredeken. A telkek és ingatlanok egyre értékesebbé váltak, de a tér még évtizedekig poros, igénytelen és rendetlen benyomást keltett. A kiegyezés utáni években többször is felmerült a térrendezés. Elsőként 1870-ben Vetter Adolf udvari kertész készített egy látványtervet, de ez nem nyerte el a tisztségviselők tetszését. A pesti illetékesek úgy okoskodtak: felesleges a Ferenc József tér rendezésével foglalkozni addig, amíg el nem készül a Margit híd. Ha két hídja lesz a fővárosnak, csökkenni fog a tér átmenő forgalma - ekkor lesz majd értelme a Ferenc József tér korszerűsítéséről gondoskodni.
Az alábbi látványtervet ilyen előzmények után a Közmunkatanács készítette el.
