Timelord

A most bemutatott fotó a közelmúltban került elő, így elsőként kerül közlésre. A felvételen a Wesselényi és Izabella utcák környezét látjuk, balra az Almássy térrel, középen az egykori Magyar Színház épületével. A felvételt Král Sándor tüzérfőhadnagy készítette a Turul léghajó (=léggömb) kosarából. A felvétel pontos idejét nem sikerült meghatároznom, annyi azonban bizonyos, hogy 1903 után készült.

Számomra a legszembetűnőbb, milyen üresek az utcák. Nemcsak a járművek, de még a gyalogosok sem töltik be a közterületeket. Mindez ma így néz ki:

Két érdekes fotót mutatok 1902-ből. A felvételeket a MÁV zágrábi üzletvezetőségének ismeretlen munkatársa készítette Konjscina vasútállomás közelében. Szerkesztettem egy térképet, lássátok, hol is történt ez a vasúti baleset.

A baleset  a Csáktornya-zágrábi helyi érdekű vasút (másképpen: zágoriai hév) 1886-ban megnyílt Zapresictől Csáktornyáig tartó vonalán esett meg. A patakokkal és folyókkal is gazdagon ellátott völgyben a vasúti pályát a folyó mellé építették. 1902 júliusában az esőzések a Konjscina és Zlatár-Bistica között a vágányzatot alámosták, emiatt egy áthaladó személyvonat 17-én kisiklott és felborult.  A balesetben senki sem sérült meg.

Az első világháború előtti évtizedekben létező, a hétköznapi cselekedeteket korlátozó hatósági előírásokból jöjjön néhány apróság. A gyerekeknek például 1900-ban tiltották meg, hogy az alsóvezetékes villamossal rendelkező utcákban karikázzanak. Amúgy, az alsóvezetéket 1887 óta ismerték Budapesten. 1889-től megbüntették azt, aki egy dróttal belenyúlt az alsóvezeték csatornájába.

Karikázó gyerek (lelőhely: fortepan)

Az Erzsébet híd építéséről készített fotókat már másfél éve megmutattam:

http://timelord.blog.hu/2015/07/24/kepek_az_erzsebet_hid_epiteserol

Mindez csak azért érdekes, mert időközben előkerült két fotó a híd terhelési próbájáról. Az újságok szerint 40 ezer ember súlyának megfelelő 130 ezer kőkockát helyeztek a hídra kilenc napra. Ez négyzetméterenként 450 kg terhelést jelentett.

A hídra helyezett kőkockák

Érkezett egy kérdés, amely a kisvasút és a luxus kapcsolatát pedzegette. Ez bizony nehéz kérdés!  Magyarországon a keskenynyom-távolságú vasutak létesítését és működtetését az olcsóság jellemezte. A luxus fogalmával egyetlen kisvasúti kocsit lehet jellemezni - pontosabban szólva - én egyet ismerek.

Frigyes főherceg magyaróvári uradalmának volt egy lóvontatású, majdnem 33 kilométeres vágányhálózattal rendelkező mezei vasútja, amelyhez tartozott az alábbi parádésvagon.  A kisvasúti kocsit a főherceg a Magyar-Belga Fémipari Részvénytársaságtól rendelte meg. Az uradalmi vasút központja a Hanságban volt, vágányzata pedig a hegyeshalmi vasútállomáshoz csatlakozott. Mást erről nem tudok.

Itt a vége, fuss el véle.

 Segítség gyanánt: 1900-ban Budapest népessége 732 ezer fő.

 1910-ben Budapest népessége 880 ezer fő.

Micsoda kérdés! - gondolhatjátok - természetesen térképpel. Igen ám, de az automobilizmus hőskorában, az első világháború előtti évtizedekben kevés személyautó volt hazánkban. Következésképp az autós kirándulások elmaradhatatlan kellékei (autós térképek, autósok útikönyvei, benzinkutak, szerelők stb.) is ritkaságnak számítottak.

1908-tól kezdve évről-évre megrendezték Európában a Henrik herceg túrautat. Henrik porosz királyi herceg nagy automobilista volt, tőle származott az ötlet.  1909-ben már Magyarországot is érintette ez a megbízhatósági verseny. Ennek az 1500 km-es túraútnak a Budapest-Bécs közötti szakaszáról sikerült megszereznem a navigációs térképet. A hat lapból álló, leporellószerűen összehajtogatott térkép adatai autós terepbejáráson alapulnak.

Most pedig jöjjön az útvonal. Úgy logikus, ha a térképlapokat visszafelé, Bécstől Budapest irányában közlöm, így folyamatában lehet látni az útvonalat.  A valóságban az autósok Budapestről indultak.

Jobbra a besatírozott sáv az út emelkedését mutatja.

De jöjjön a lényeg.

Az alábbi képsorozat az Erzsébet híd láncszemeinek gyártásáról és  a híd felépítéséről szól. Jó szórakozást!

A diósgyőri vasgyárban készültek a híd több mint 11 méter hosszú láncszemei. A gyár havonta 195 darabot tudott legyártani

Az alábbi terv 1905-ben készült egy ötletpályázatra. A tervező az Építészettörténeti Múzeumnak egy 150 méter hosszú, három oldalszárnyból álló, az oldalszárnyakat egy központi kupolacsarnokkal összekötő palotát álmodott meg. 

A válasz: 18 darab. Autó három tisztviselőnek (polgármester, alpolgármester és tiszti főorvos) járt a munkájához. Ezen kívül a városnak volt még néhány iratszállító kocsija, két kenyérszállító autója, egy hússzállító gépjárműve. A köztisztasági hivatal rendelkezett még egy aszfaltmosóval, és egy utcaseprővel. 1913-ban a tűzoltóságnak még nem voltak gépkocsijai. Jut eszembe, a szemétszállításból is hiányoztak a gépjárművek. De lássuk a részleteket.

Bárczy István polgármester és az automobilja a mai József Attila utcában (helyesen: Városház utcában, köszönöm vízbe mártott testnek). Budapest polgármesterének 1910-ben vette meg a város az első autót.