HTML

Timelord

Szerző: Frisnyák Zsuzsa. Életképek a múltunkból. Humoros, fájdalmas, kínos és szerethető apróságok.

Friss topikok

Címkék

1810-es évek (3) 1820-as évek (2) 1830-as évek (5) 1840-es évek (18) 1850-es évek (13) 1860-as évek (41) 1870-es évek (49) 1880-as évek (22) 1890-es évek (42) 1900-as évek (29) 1910-es évek (23) 1920-as évek (4) 1930-as évek (4) 1940-es évek (31) 1950-es évek (27) 1960-as évek (10) 1970-es évek (5) 1980-as évek (1) abszurd (4) Aczél Tamás (1) adózás (1) Adria (3) Ady Endre (1) Alagút (2) Algéria (1) alkotmány (1) államosítás (1) Alpok (1) Amerika (2) Andrássy Gyula (2) Andrássy út (4) anekdota (1) Arany János (4) Aréna út (1) árvíz (1) Astoria (2) autóbusz (1) autóhasználat (6) Azerbajdzsán (1) Bábolna (1) Bács-Bodrog megye (1) Badacsony (1) Baku (1) Balaton (10) Balatonaliga (1) Balatonalmádi (2) Balatonvilágos (2) balesetek (4) banditizmus (1) Bánffy Dezső (1) Bánság (1) bányászat (5) Baross Gábor (5) Bebrits Lajos (4) Bécs (2) belváros (1) Betlehem (1) betyárok (3) Bismark (1) Blaha Lujza tér (2) Borsodnádasd (1) Börzsöny (1) Bosznia-Hercegovina (2) Brassó (1) Buda (3) Budapest (90) bulvársajtó (6) bűnügyek (4) Carpathia (1) Cinkota (1) csempészek (2) Csíkszereda (1) Dalmácia (1) Damjanich utca (2) Deák Ferenc (2) Deák tér (1) Debrecen (9) Déli pályaudvar (1) demagógia (1) Dinnyés Lajos (1) Diósgyőr (1) divat (2) Dobogókő (1) dohányzás (4) Dorog (1) Dózsa György út (1) Dreyfuss (1) Duna (18) Duna-gőzhajózási Társaság (1) Dunaföldvár (1) Eger (1) egészségügy (5) Egyiptom (2) életmód (3) Első Magyar Vasúti Kocsigyár (1) emancipáció (2) emigráció (1) emigrálás (1) energiatörténet (1) Eötvös József (2) Eperjes (1) Erdély (1) Erkel Ferenc (1) Erzsébet királyné (3) esküvő (1) Eszék (1) Esztergom (3) étkezési kultúra (4) Fehér ház (1) Feketehegy-fürdő (1) felsőoktatás (1) Ferenc Ferdinánd (2) Ferenc József (13) Ferenc József tér (2) Ferihegy (1) Fiume (3) fogaskerekű (1) fonográf (1) forgalmi rend (1) forráskritika (2) Fót (1) fotótörténet (6) Franciaország (2) Frigyes főherceg (1) fürdőkultúra (11) Ganz (4) gazdaságtörténet (5) Gellérthegy (1) Gerő Ernő (2) Gödöllő (4) gőzhenger (1) GYSEV (1) háború (1) Habsburgok (2) haditengerészet (1) hadügyek (15) hajóhíd (1) Hajós (1) hajóvontatás (2) hajózás (8) halászat (1) Hatvan (1) Haynau (1) hazaárulás (2) házasság (3) hazaszeretet (1) hegymászás (2) Herend (1) Herkulesfürdő (1) Heti Válasz (1) Hévíz (1) híd (6) Hódmezővásárhely (1) Hollán Ernő (1) Hóman Bálint (1) Homoródfürdő (1) horoszkóp (1) Horthy István (1) Horthy Miklós (2) Hortobágy (1) Horvátország (1) Hugó Károly (1) humor (57) Hunyad megye (1) IBUSZ (2) idegenforgalom (7) időjárás (2) időzónák (1) igazságszolgáltatás (3) II. Vilmos (3) infláció (1) információtörténet (1) ipari forradalom (8) irodalom (1) Jankó János (6) járműgyártás (1) Jászó (1) Jeruzsálem (2) Jókai Mór (1) Joseph Chamberlain (1) jövő (3) József főherceg (1) Kádár-korszak (21) Kanada (1) kánikula (2) karikatúra (66) Kassa (2) kémkedés (2) Kenderes (1) képregény (4) kerékpározás (4) kereskedelem (1) kertkultúra (2) Keszthely (1) Kígyós (1) Király utca (2) Kiskörút (1) kivándorlás (4) Klösz György (1) Kolozsvár (2) költségvetés (1) Komárom (1) komp (1) könyvtár (1) kőolaj (1) korcsolyázás (2) kormányzói utazások (1) körmenet (1) koronázás (1) koronázási domb (1) Kossuth Lajos (3) Kossuth Lajos utca (1) Kossuth tér (3) Kőszeg (1) közbiztonság (3) Közel-Kelet (3) közélet (27) közlekedéstörténet (68) közoktatás (1) közvilágítás (2) külpolitika (1) kultúra (4) kultúrharc (1) kultúrtörténet (4) Kúria (1) kutatási eredmény (1) Lánchíd (5) léghajó (1) légifotó (3) Lengyel Árpád (1) Lenin (1) libegő (1) London (2) Lourdes (1) lovak (1) lóvasút (6) Ludas Matyi (1) luxusadó (1) Magas-Tátra (2) magyar címer (1) Makó (1) MALÉV (1) malomipar (1) Málta (1) Máramaros (1) Margit-sziget (3) Margit híd (3) Máriabesnyő (1) Márianosztra (1) Mária Terézia (1) Marosludas (1) Mátraháza (1) MÁV (13) menetjegyek (1) Méray Tibor (1) metró (1) Mexikói út (1) mezőgazdálkodás (3) Mezőtúr (1) Mikszáth Kálmán (4) millenniumi kiállítás (2) Miskolc (4) Mohács (1) mozi (1) MTA székháza (2) Műegyetem (1) Munkácsy Mihály (1) munkakultúra (3) munkásság (2) Műszaki Fizikai Kutatóintézet (1) múzeumügy (5) Nagy-Britannia (1) Nagykanizsa (1) Nagykondoros (1) Nagymaros (2) Nagymező utca (1) Nagyvárad (2) Nápoly (1) naszádok (1) nemzetbiztonság (1) Nemzeti Színház (1) népélet (7) népi vallásosság (3) népszámlálás (1) New York (1) nőmozgalom (2) nőtörténet (4) Nyíregyháza (3) nyomda (1) Nyugati pályaudvar (1) ökoturizmus (1) OMFB (1) omnibusz (2) Operaház (2) Ördög-árok (1) Orient expressz (1) Oroszország (3) Orsova (2) orvoslás (2) Osztrák Államvasút (1) pályaudvar (1) Pancsova (1) parasztság (1) Párizs (3) Párizsi Nagyáruház (1) parkolás (1) Passau (1) pénzügyek (8) Petőfi Sándor (3) piac (1) Piliscsaba (1) pióca (1) plágium (2) plakátok (3) Póla (1) politika (17) politikai kommunikáció (18) politikai propaganda (20) posta (4) Pozsony (3) Prága (1) Práter utca (1) Prokugyin-Gorszkij (2) propaganda (1) protokoll (1) Puskás Ferenc (1) Rác fürdő (2) rádiózás (1) Rakamaz (1) Rákosi-korszak (13) Rákosi Mátyás (2) Rákospalota (4) reformkor (3) reklám (1) rémhír (1) rendőri módszerek (2) repülés (5) repülőhíd (1) Rimaszombat (1) Rohbock (1) Rózsadomb (1) Rózsahegy (1) Rózsa Sándor (2) Rudolf trónörökös (3) sajtó (11) sajtótörténet (5) Sándor Móric (1) Sárospatak (1) Siemens (1) sikló (1) Simonyi óbester (1) Sopron (2) sporttörténet (6) Svábhegy (1) Svájc (2) számítógép (3) Szántód (1) Szapáry Gyula (1) Szarajevó (1) Széchenyi István (3) Szeged (1) Széll Kálmán (1) Szendrey Júlia (1) szénégetés (1) Szentendre (1) Szentendrei-sziget (1) Szent István (3) szerelem (2) Szerémség (1) szex (5) színházi élet (4) szobor (1) Szobránc fürdő (1) Szombathely (1) szórakozás (6) Szovjetunió (2) tájhasználat (1) találmányok (2) Tapsony (1) tárgykultúra (2) Tata (1) Tátrafüred (1) távírda (2) távíró (2) távközlés (2) technikai kultúra (25) telefon (6) telefonfülke (1) televíziózás (1) tengerhajózás (4) Teréz körút (1) térképészet (2) térszerkezet (3) Tihany (2) tilinkó (1) Tisza (4) Tiszafüred (1) Tiszaújlak (1) Tisza Kálmán (2) Titanic (1) történelem (64) történészek (1) Trieszt (2) Tungsram (1) turizmus (19) tűzvész (1) udvari utazás (10) Újpest (2) Újvidék (1) Ukrajna (1) ünnep (1) urbanizáció (18) uszítás (5) utazási sebesség (1) utazástörténet (6) útburkolatok (2) útépítés (2) útkaparó (1) útvámok (1) Vác (1) Váci utca (2) vadászat (1) Vajdahunyad (1) Vajda János (1) válás (1) választás (1) vámosutak (3) Városliget (12) Városligeti fasor (2) Városlőd (1) városrendezés (2) várostörténet (5) Vásárosnamény (1) Vaskapu (2) vaskohászat (1) vasúti resti (1) vasúttörténet (71) Velence (2) Verespatak (1) Verőce (1) Veszprém (2) Veszprém megye (1) világítótorony (1) villamos (12) villamosítás (4) Visegrád (4) viselettörténet (3) vízgazdálkodás (2) vízügyek (7) Wesselényi Miklós (1) Ybl Miklós (3) Zágráb (1) Záhony (1) zenekultúra (1) Zengg (1) Zichy Mihály (1) Zrínyi Miklós (1) Zsigmondy Vilmos (1) Címkefelhő

Halálbüntetés: akasztófahumor a 19. századból

2015.04.29. 14:27 zsuzsa.frisnyak

 

A most bemutatott karikatúrák a halálbüntetés és az akasztófa árnyékában játszódnak. Mindhárom rajz az 1870-1880-as években jelent meg a hazai élclapokban. A rajzok természetesen nem a kivégzésre várók nézőpontját közvetítik. A mások halála feletti nyilvános örvendezés gátlástalansága ekkor még nem a humor forrása. Ez persze a nyilas élclapokkal megváltozik, de erről inkább máskor írok.

Mi jellemzi ezeket a karikatúrákat? A budapesti hóhér monológja a beosztását  féltő dolgozóé. A 19. század utolsó évtizedeiben a valóságban is csökkent a hazai kivégzések száma. Amíg az 1850-es években évente 50-60 embert is felakasztottak Magyarországon, az 1880-as évekre ez a szám 18-22 körüli értékekre csökkent. A második, Bosznia-Hercegovina okkupációját elítélő rajzot politikai kritikának értelmezem. Az utolsó, harmadik karikatúrában a nyelvi és képi humor eszköztára is felcsillan.

budapest_hoher1877_resize.jpg

1 komment

Címkék: igazságszolgáltatás Bosznia-Hercegovina 1880-as évek 1870-es évek

Képregény egy bankár bukásáról, 1873

2015.03.28. 14:21 zsuzsa.frisnyak

 

Lehet-e humoros egy pénzintézet bukása?  Nyilvánvalóan nem. Kivéve akkor, ha a kárörömre építünk. Ezt a népszerű nézőpontot választotta az alábbi, 1873-ban készült képregény rajzolója is. A rajzokon egy egyre feszültebben viselkedő, és egyre olcsóbb járművel közlekedő bankárt látunk. A Franco-magyar Bank részvényárfolyamának sülyedése végül egy kétségbeesett futásba torkollik.

A bank körülbelül 2,5 millió forintot veszített. Mekkora volt ez az összeg? Ugyanebben az évben az egyetemek éves fenntartása az államnak 800 ezer forintba került, új utak építésére pedig 1,2 milliót költött. Szóval nagy volt a veszteség, és nagy volt a botrány.

 

01_10.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: politika karikatúra 1870-es évek

A mérsékelt ellenzéktől az alkotmányrevízióig. Képregény 1879-ből

2014.09.08. 11:01 zsuzsa.frisnyak

 

Az alábbi, tizenkét rajzból álló rajzsorozat 1879-ben készült. Alkotója a politikai közbeszéd unos-untalan használt címkézéseit hétköznapi élethelyzetekbe helyezte. Az olvasók imádták ezt a fanyar nézőpontváltást, nem véletlenül.  A férfi-nő kapcsolatok alapszituációiban a politikai panelek új és friss jelentéssel ruházódtak fel. Jó szórakozást!

 01mersekelt_ellenzek_resize.jpg

2 komment

Címkék: humor karikatúra 1870-es évek

Nemzeti Szálloda a Blahán

2014.07.08. 20:36 zsuzsa.frisnyak

 

A közelmúltban sikerült megszereznem egy érdekest doksit a mai Blaha Lujza téren álló Nemzeti (régen Pannónia)  szálloda múltjából. 1879. november 25-26 között alig egy éjszakát töltött el a hotelben egy téli bevásárlás céljából Budapesten tartózkodó vidéki ősünk. A hotelszámla hűen tükrözi ennek a rövid itt tartózkodásnak a költségeit: megfizette a szoba árát, a fűtést, és a világítást. A vendég ezen felül papírt is hozatott - nyilván levélíráshoz - illetve valamelyik ruhadarabját kitisztíttatta. Bizonyára lucskos volt a novemberi idő. 

A szállodai számla végösszege nem tűnik komolynak, 3 forint 40 krajcár.

img004.jpg

Hát ez szép, gondolhatjátok, de mitől válik ez igazán érdekessé? Nos, meg kell néznünk a számla hátoldalát is.

Szólj hozzá!

Címkék: idegenforgalom Budapest 1870-es évek

A legelső vega karikatúra 1879-ből

2014.06.28. 10:57 zsuzsa.frisnyak

 

Az alábbi, 1879-ben készült rajz a legkorábbi ismert vega karikatúra. Alkotója még nem a vizuális humor eszközeiből építkezett, sokkal inkább a hozzá tartozó anekdota képi illusztrációját készítette el.  A sztori a híres-neves, az Astoriánál lévő Szikszay étteremben játszódik. A hely specialitása a szarvasgombás libamáj volt.  Ebben a környezetben játszódik az alábbi történet. 

vega1879_resize.jpg

vega_anekdota1.jpg

1 komment

Címkék: étkezési kultúra Budapest 1870-es évek

Titkos játékbarlangok Pesten

2014.05.31. 00:04 zsuzsa.frisnyak

 

A 19. századi Budapest játéktermeit az illegális működés és a sűrű költözködés jellemezte. A titkos kaszinók működését 1874-ben a sajtó leplezte le. A zártkörű, rulett- és kártyaasztalokkal felszerelt kaszinókat magánlakásokban működtették a tulajdonosaik. Hogy hol működtek az illegális kaszinók? Az alábbi térkép megmutatja.

  titkosjatekbarlangok.jpg

 A felső két - a tőzsdéhez igen közel fekvő kaszinót - a bankárok és tőzsdei alkuszok látogatták. A lenti két kaszinóban pedig arisztokraták, és országgyűlési képviselők és katonatisztek szórakoztak. A képviselőház alig pár percre volt innét.

4 komment

Címkék: szórakozás Budapest rendőri módszerek 1870-es évek

Egy balsikerű kirándulás Rákospalotára

2014.05.29. 18:32 zsuzsa.frisnyak

 

Az alábbi 1879-ből származó képregény nem a sztorija, hanem az ábrázolás apró részletei miatt érdekes. Egy népes fővárosi család a rákospalotai nyaralóövezetbe - azaz a palotai erdőbe - készül kiruccanni. Előbb lekésik a vonatot, majd extra bénázással lekésik a gőzhajót. A képregény attól válik izgalmassá, hogy a fiktív sztorit a rajzoló valós terekbe helyezte. Az első két képen a mai Nyugati pályaudvart látjuk páratlan nézőpontból. Egy a vágányfogadó csarnokba nyíló folyosón vagyunk, melynek végében ott lóg a vonatindító harang. A folyosó egyik ajtaján pedig a felirat: ITT. Az ITT jelentése: illemhely.  A valóságban persze az illemhelyet a vasúton a "férfiak", vagy a "nők" felirattal jelezték. Vajon miért választotta a rajzoló ezt a feliratot? Miért jobb az ITT, mint az, hogy férfiak?  Érzésem szerint mindez remek példa az apró képi csavarra. Valami hirtelenjében új jelentés kap és mindez humorossá teszi az egészet. (Ezt a művészi kifejezőeszközt az indexes napirajz alkotója is mesterien használja.)

A képregény harmadik és negyedik rajza már a Gellért heggyel szemközt fekvő hajóállomáson játszódik. A  Duna-gőzhajózási Társaság járatára várakozó, és egymástól elkeveredő családtagok jelenetében a korábbi képi bravúrt a rajzolónak már nem sikerült megismételnie.

01_resize_3.jpg

12 komment

Címkék: humor hajózás vasúttörténet Rákospalota 1870-es évek

A Kassa-Oderbergi Vasút építése

2014.05.07. 00:36 zsuzsa.frisnyak

 

A magyarországi vasúttörténetben a Kassa-Oderbergi Vasút kiegyensúlyozottan fejlődő, balhés ügyektől mentes vasúttársaság volt. Az alábbi, 1870-1872 között készült fényképek a vasút építéséről, illetve a működés kezdetéről szólnak. A képek egy több mint negyven képet tartalmazó albumból származnak, melyet a zürichi ETH Bibliothek Bildarchivumban megtalálhattok.  A KSOD építéséről persze ennél jóval több fotót őriznek a magyar múzeumok, de azokat nem lehet csak úgy online nézegetni. 

Ans_05443-002-AL-FL_kassa_vasutallomas.jpg

Kassa vasútállomását még a Tiszavidéki Vasút nyitotta meg. Figyeljétek meg a favázas vonatfogadó csarnokot, hátul a fűtőházat. Sőt, jobbra elöl mintha egy hóekét látnánk

7 komment

Címkék: vasúttörténet Kassa 1870-es évek Eperjes

Főúri rókavadászatok Pest környékén

2014.04.28. 18:04 zsuzsa.frisnyak

 

Az 1870-es évek első felében a Pest környéki rókavadászatok a főúri elit szűk csoportjának kedvelt passziója. A rókaüldözéshez - hiszen, ez a vadászat lényege - nem csatlakozhatott bárki. A zárkörű és igencsak exkluzív hajszákat Ferenc József és a Erzsébet királyné részvétele emelte az egekbe. Csak az vehetett részt a partin, akit a királyi pár meghívott. Az uralkodópár ez idő tájt még szerette egymást, voltak közös passzióik.

hajtovadaszat_resize.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: sporttörténet Gödöllő Fót Rákospalota 1870-es évek Cinkota

A Lánchíd boszorkányai

2014.03.25. 17:34 zsuzsa.frisnyak

 

Fogadjunk, hogy a Lánchíd boszorkányairól még nem hallottatok.  Én is csak nemrégiben szembesültem az üggyel, egy rendkívül szokatlan kép formájában. Ez az 1870-ben készült rajz maga a szimbolikus káosz, dementorokra hajazó boszorkányokkal. 

img327_lanchid_boszorkanyok_resize.jpg

A sztori előzménye, hogy a Lánchidat a magyar állam megvásárolta a magánbefektetőktől. A kontraktus sikerén örvendező rajzoló az állami tulajdonszerzés pillanatát akarta megörökíteni a megszemélyesítés eszközével.

A Magyar Királyságot jelképező nőalakban a Patrona Hungariae (Magyarország nagyasszonya) motívum sejlik fel, persze immár szakrális vonásai nélkül. A magyar államiságot megtestesítő delnő, mint egy szerető anya fogadja kitárt karjaiba gyermekét a Lánchidat. Idáig a kép rendben is van. De mi a túrót keresnek itt a boszorkányok?

Hiszen a  boszorkányok a magyar mitológiában ártalmas és kártevő lények, akiknek semmi keresni valójuk nem lehet egy érzelemgazdag és boldog sztoriban. Lánchídi boszikról sem szólnak a források - ellentétben a Gellért hegyi kócos hajú, seprűn száguldozó boszorkányokról.

Mit akart tehát a boszorkányokkal a rajzoló mondani? Volt-e végiggondolt koncepciója, vagy csak eszetlenül és hányaveti módon odavetett a papírra valamit? 

Azt gondolom, ez a rajz meglehetősen modern, és a felhasznált szimbólumok ellenére igen világias szemléletű alkotás. Ahogy a Magyarok Nagyasszonya jelkép elveszítette szakrális jelentését, éppen úgy elveszítették a boszorkányok is mitológiai jelentésüket. Egy boszorkányosan jó rajzzal állunk tehát szemben.

Szólj hozzá!

Címkék: Lánchíd Budapest 1870-es évek