Hogy a francba lehet Rákospalotára hajóval menni?
A Rákos patakon max papírhajók férnek el. :-)

@Gazz: Palota egyik határa sokáig a Duna volt (lásd: Palotai-sziget), De ez most engem is elgondolkodtatott... Valószínűleg az akkor már Újpesthez tartozó kikötőbe akartak eljutni, hogy onnan lóvasúttal menjenek Palotára.

De hol volt a kikötő? Vajon ott, ahol ma? (kb. az Árpád út - Váci út kereszteződésénél)

@Palotabarát:
Megnéztem az újpesti térképeket, egyiken sincs semmiféle kikötőépület.

@zsuzsa.frisnyak: Utánanéztem közben (Újpesti Helytörténeti Értesítő 2013. március), 1857-ben kezdték építeni a népszigeti téli kikötőt, 1863-ban lett kész, s azt írja: "később jelentős teheráru- és személyforgalmat is lebonyolított". A "később" nincs pontosítva, de ugyanebben a folyóiratban emlékszem, hogy volt egy sorozat az újpesti személyhajózásról, majd megkeresem. Szóval 1879-ben már lehet, hogy volt menetrendszerinti személyhajózás Újpest felé (bár a kikötő pontos helye még érdekes lehet - Népsziget, de azon belül?).

Viszont a bájos képregész dramaturgiai bakija, hogy ha a vonat elment, miért nem lóvasúttal mentek? Az tényleg oda vitte volna őket, ráadásul a Nyugati pályaudvartól - ahonnan a vonat indult volna - közelebb volt a lóvasút vonala, mint bármelyik hajóállomás.

Mindenesetre jó kis sztori (bárgyú, de ma visszapillantva már érdekes)

@Palotabarát: A lóvasúti opció elmaradását én sem értem. Ami pedig a kikötőt illeti, van egy listám az 1902-es dunai DGT hajóállomásokról. Ebben Újpest úgy szerepel: "Újpest (Káposztásmegyer)".

@zsuzsa.frisnyak: Hát, csak nem találtam meg azt a személyhajózási cikksorozatot, lehet, hogy csak képzelődtem - vagy másutt jelent meg. Az biztos, hogy a Megyeri rév már nagyon régóta működik (a honfoglalók is átkelőnek használták), 1866-ban pedig nagyon valószínű, hogy menetrend szerinti átkelőhajóknak volt ott kikötőjük. De a történet utazói nem sokra mentek volna, ha kihajókáznak a Megyeri Csárdához, mert onnan a Rákospalotára jutás igencsak bajos lett volna akkoriban (ráadásul csak átkelőhajókról szól a történet, nem vonali hajóról).

Bonyolítja a helyzetet, hogy Újpest alapítása előtt az egész környéket Káposztásmegyer-pusztának hívták, tehát a mai Káposztásmegyer megnevezés (ami zömmel a lakótelepet jelöli), 1840 előtt az egész mai Újpest területére is érvényes volt (pl. a viszonylag ismert Káposztásmegyeri vízmű ma Megyer városrészben található). Még egy csavar, hogy mindez Rákospalotához tartozott. Az 1902-es adat, amit említesz, már ellentmondásosabb, mivel Káposztásmegyer még Rákospalotához tartozott, Újpest azonban már önálló település volt, így az Újpest (Káposztásmegyer) tulajdonképpen bármit jelenthet, olyan, mintha azt írták volna, hogy "Újpest (Rákospalota)".

Mindegy, ha egyszer rábukkanok erre az adatra, majd utólag idebiggyesztem. Mindenesetre érdekes volt agyalni rajta, köszönöm :)

@Palotabarát: Hmm. Újpestnek két kikötője is lehetett, egyik a hosszújáratú hajózásé. Ez a kikötő nem lehetett másutt csakis a főmeder partján. Viszont egy Pest-Újpest közötti csavargőzös vígan bemehetett a téli kikötő területére.

@Palotabarát:

A Népszigeten ne keress újpesti hajóállomást, mert az 1949-ig Pest ill. 1873-tól Budapest része volt. Csak az 1950-es új közigazgatási beosztás óta Újpest része a vasúti töltéstől északra fekvő szigetcsúcs.

Az nem lehet, hogy esetünkben a "vasút" a lóvasút? És "Rákospalota" az Szent István-hegy? Mert így volna is értelme. Lekésik Széna térről induló lóvasutat, ehelyett kimennek a hajóhoz, hogy a Duna parthoz közel fekvő Szent István-hegyre menjenek ki.

@bloggerman77: Ez a variáció teljesen kizárt. A Széna téren nem volt a lóvasútnak fedett csarnoka.

@zsuzsa.frisnyak: Meglett a cikk, sőt, több is, a fent említett folyóirat 2006/3., ill. 2005/2. számaiban ( www.ujpest.hu/galeria/intezmenyek/helytorteneti_ertesito/uhe-200603.pdf www.ujpest.hu/galeria/intezmenyek/helytorteneti_ertesito/uhe-200502.pdf ).

Kiderült, hogy a kikötő a Népsziget és az angyalföldi, illetve az újpesti Duna-part közé esett, elsősorban a későbbi északi vasúti összekötő híd déli oldalára. Ezen a szakaszon valószínűleg több kikötő is létesült, ill. egyetlen nagy, hosszú rakodópart nyúlt el itt a későbbi Angyalföld és Újpest Dunapartján (melynek valószínűleg több pontján is képesek voltak a hajók kikötni rakodási célból). Hogy ezen belül a személyhajók pontosan hol kötöttek ki 1879-ben, végül nem sikerült rájönnöm, de a lényeg, hogy nem csak a Megyeri Csárdánál volt kikötő, hanem lejjebb is.

Hát köszönöm az elgondolkodtató posztot :)

@Palotabarát: Én köszönöm a kiegészítést!