Timelord

Ez egy remek sztori, nem is értem, miért nem filmesítették még meg.

Az előzmények

István 1038. augusztus 15-én meghall. A király testét a székesfehérvári bazilika közepére helyezett szarkofágba temetik. Az élet megy tovább a szokásos véres hatalmi cirkuszokkal. 1061-ben pogányzavargások törnek ki, emiatt a sír kirablásától tartó kanonokok a szarkofágból kiemelik a testet és elrejtik egy föld alatti kősírba. A test áthelyezése során István jobb karját, kézfején a rajta lévő gyűrűvel leválik. A maradványt ereklyeként a káptalani kincstárba helyezik el. A kincstár egyik őre, Merkur a jobb kézfejet innét ellopja és saját bihari birtokán elrejti. A lopás pontos évszámát nem tudjuk.

Ez a sztori nem a Bős–Nagymarosi Vízlépcsőről és a Dunakanyarba tervezett hídról, hanem egy megvalósult projektről szól.

1894-ben hadgyakorlatot rendeztek a Dunakanyarban, amelynek során osztrák és magyar katonai hidászok egy pontonhidat állítottak fel Visegrád és Nagymaros között. A hadgyakorlaton mintegy nyolcezer katona vett részt. A katonákat Visegrádon és környékén szállásolták el.

A hadgyakorlat legfőbb attrakciója a hídverés volt. A korabeli beszámolók szerint, a dunai hídveréshez hasonlót az osztrák–magyar hadsereg hadgyakorlaton még sohasem vitt véghez.

   A nagymarosi oldalon a pontonhidat a révkikötőnél állították fel.

Múltkor történt, hogy Matolcsy György fejét nagy komorság szállotta meg, részint a rente sikertelensége, részint egyéb kellemetlenségek miatt.

Természetesen Titónak. Az alábbi szervezeti sémán a kelet-európai kémközpont működési  hálózatát tanulmányozhatjuk.

Blogolvasó újságírók figyelmét az ábra bal alsó sarkában lévő, egyik kezében mikrofont szorongató fickóra hívnám fel. Igen, jól látod... téged is pórázon vezetnek.

Széll Kálmán pénzügyminisztersége idején jelent meg az alábbi karikatúra. És most jöjjön a találós kérdés: vajon mire vetette ki a magyar állam a luxusadót?

  A nyertes válasz: a vasút és a hajózás személyszállítási viteldíjára. Ez volt tehát a luxus.

1875-től az utasoknak a menetjegyek árai után egy 10%-os adót is meg kellett fizetniük a jegypénztárakban. 1881-től az adót felemelték 15%-ra.

Talán mégis igaztalan az az ítélet, amelyik a kommunikációs szakértőket fizetett manipulátoroknak minősíti.

Az egyszerű, de mégis értelmes beszéd hiányát szépen példázza az alábbi plakát. Díszpolcra emelt polgártársaink üzenete a következő: 

       Egy csapásra érthető? 

A komolykodó politikai hülyeség nem ismer határokat.

1884-ben a képviselőválasztások során a Budapest napilap a függetlenségi párt jelöltjei mellett kampányolt. A lap a IX–X. kerületi jelöltek közötti különbséget abban látta, hogy Kemény Gábornak „húsos fazék” a programja, Tompa Antalnak pedig a függetlenségi párt „magasztos elvei”.  Ha a ferencvárosiak többre becsülik a pusztuló magyar hazát a sült libamájnál, akkor Tompa Antal lesz a győztes.

Mit tegyél, egy tökéletes vasúti utazás érdekében? Nyolc szabályt kell betartanod.

Olvasom a Heti Válaszban (http://hetivalasz.hu/itthon/vacsora-az-alagut-tetejen-39435), hogy az I. kerületi önkormányzat újra épületet állít a budai alagút tetejére. A cikk szerzője szerint az 1850-es évek végén, a 60-as évek elején már állt az alagút tetején egy vendéglő, de a századfordulón már nem volt meg.

Az étterem működésének idejét ennél pontosabban is be lehet lőni.

Ez a kép 1869-ben készült.

Rákóczi híd van már Magyarországon. Kettő is, ráadásul mindkettő a Tiszán.

Először, 1926-ban a vásárosnaményi Tisza-hidat nevezték el II. Rákóczi Ferencről. Az 1926-ban épült híd persze már elpusztult, de emlékeim szerint az újabb hidak változatlanul őrzik a Rákóczi nevet. Sőt, mintha egy emléktáblát is láttam volna minderről. Ma a vásárosnaményi Rákóczi híd a felújítására várakozik. Néhány hónapja még félpályás volt rajta a forgalom.

 Érdekes módon a második, szintén Rákócziról elnevezett híd Vásárosnaménytól légvonalban alig 40 km-re szintén a Tiszán van, Cigánd és Dombrád községek között.