Múltkor történt, hogy Matolcsy György fejét nagy komorság szállotta meg, részint a rente sikertelensége, részint egyéb kellemetlenségek miatt.
– Hogy is lehet az, hogy ez a rente (kimondva rant) nem sikerült? Pedig olyan szépen volt kikombinálva.
– Hja, barátom – mondja Orbán Viktor – rossz a neve; attól féltek az atyafiak, hogy a rant berántja. Aztán különben is szomorú múltja van nálunk az államkölcsönöknek, amiket sohasem szoktak visszaadni. Emlékezel még a kényszerkölcsönre?
– Hogyne – mondja Matolcsy sóhajtva. - Magamnak is benn úszik néhány forintom, amit azóta az államkasszának kölcsönöztem.
– Feneketlen örvény az, barátom, millió lyuka van annak…
– Érzem, tapasztalom – mondja Matolcsy fázós hangon. Előre is borzadok, hogy azon megnyugtató költségvetési beszédek után, melyeket tartottam, miként fogok egy napon a nemzet elé állni, hogy íme biztosítottalak benneteket, hogy ennyi és ilyen áldozatokkal ki foglak rántani a bajból, helyrehozom a zilált pénzügyeket, s most, nemhogy ezt tettem volna, hanem minden kevés, a takaró egyre szűkebb…
Orbán közbenevetett.
– Lári-fári! Te semmit sem tanultál attól a Jancsitól. Gyuri! Gyuri! Te rossz szemfényvesztő… rossz miniszter vagy.
– Jogosult szemrehányás… de hát te is mit tehetnél, majd akkor… és az az "akkor" nagyon, nagyon közel van.
– Csigavér! Azt tenném, amit az egyszeri női szabó…
– Mit tett az a szerencsétlen?
– Azt cselekedte biz ő, hogy selyemruha-varrással bízták meg őt is, minthogy azonban a szövetből per clincum clancum, itt is, ott is elkallódott egy darab, a ruha, melyről különben mértéket vett fel, igen szűknek ütött ki s be nem takarta az illető hölgy testét, kivált elöl…
– Ühüm! Értem, aminthogy majd az én pénzkészletem sem lesz elég az államköltségek fedezésére. Nos, mi történt a szabóval?
– Az, hogy még neki állott feljebb. Nem ő vette fel – azt mondja – rosszul a mértéket, hanem a nő bájai növekedtek meg azóta. Tessék kiküldeni szakértő bizottságot.
– Ejnye, Viktor! Mondasz valamit!
**
A szöveg szerzője Mikszáth Kálmán. Az eredeti szövegben szereplők nevét (Széll Kálmán és Tisza Kálmán) kicseréltem, az elavult kifejezések közül néhányat – a könnyebb érthetőség miatt – maiakkal helyettesítettem. Az eredeti szöveg „A kulisszák mögül” cím alatt, 1877. október 23-án jelent meg. Olvasható: http://mek.oszk.hu/00900/00900/html/09.htm
