Néhány hónapja megvásároltam egy kisebb fényképgyűjteményt, amelyben lapult egy Ganz generátorokról készített fotó, hátlapján egy ráfirkantott Almissa felirattal. Meglepően könnyen sikerült kideríteni: Dalmácia legnagyobb hidroelektromos telepét ábrázolja a fénykép. És persze arra is rájöttem, jártam már az erőmű környékén. Bosszant, hogy nem néztem meg, mert nem tudtam róla. Bárhol járok, az ipari műemlékeket nem szoktam kihagyni. Erre tessék, itt van egy fontos, ráadásul magyar alkotás!
De nézzük a részleteket.
Két Ganz vállalat, a Ganz-Danubius és a Villamossági Rt. 1913-ban adta át a mai Omis (egykoron Almissa) környékén a Cetina folyóra telepített erőművét. Az erőművet Bláty Ottó Titusz tervezte négy, egyenként 20 ezer lóerős turbinával. A vízmű építését a karsztvidék viszonyai nehezítették meg. A közlekedési nehézségek miatt egyes gépeket szétszedve szállították a helyszínre, és helyben szerelték össze.
A Ganz dalmáciai vízerőműjének 75 méter hosszú gépházában
Az 1911-1912-ben megépített erőműbe az akkori Európa legnagyobb teljesítményű generátorait építették be. A szaksajtó szerint a vízturbinák és transzformátorok teljesítménye pedig ez idő tájt világelsőnek (!) számított. Az erőmű 1913-as megnyitásakor az áramtermelés egyenlőre két darab 20 ezer lóerős iker turbinával indult el. A 4000 volt feszültségű három fázisú áramot 50 ezer volt feszültségre transzformálták. A villamos energiát az erőműből a mintegy 23 km-re fekvő tengerparti Dugirat karbit és mésznitrát gyárhoz vezették. A nagyteljesítményű generátorok környezetét levegő áramoltatásával hűtötték. Ezt olyan formában oldották meg, hogy gépek hűtésére szolgáló levegő a szabadból közvetlenül került a generátorba, illetve a felmelegedett levegő hasonló módon a szabadba - nem pedig a gépház belsejébe - távozott.
Itt a vége, fuss el véle.
