Timelord

A Rigi vasút a fantázia és  kreativitás remek példája. 

A Luzern melletti Rigi hegy már a 19. első felében népszerű kirándulóhely volt, turisták tízezrei mászták meg a hegyet és élvezték a csúcson lévő vendégfogadók és szállodák szolgáltatásait. Az 1850-as években a helyi üzletemberek úgy látták, forgalmukat és bevételeiket egy a hegyre felvezető vasútvonal tartósan növelhetné. A kérdés csak az volt, miféle vaspályával lehetne a meredeken emelkedő hegycsúcsot elérni. Erre a problémára nyújtott megoldást - pontosabban szólva, a megoldás ígéretét - az alábbi fantáziadús ötlet. 

Íme a kötött léghajós vasút ötlete. Az 1859-ből származó javaslat némileg hasonlít a mai kabinos felvonókra. Az ötletgazda szerint a gázzal töltött léggömböket a kosárra rögzített plusz teherrel lehet az alsó állomásra lehozni.

Haszontalan, vélhetőleg használhatatlan, de bizonyosan gagyi ajándékötletek 1874-ből. A legtöbb tárgy a megfizethető, de nem filléres áru kategóriájába esik. Talán csak a méregdrágán árusított működő gőzgép-modell lóg ki ebből a sorból, amelynek bevallom ma is tudnék örülni.  A tárgyleírások sok hasonlóságot mutatnak a mai csomagküldő szolgáltatások katalógusaival. 

Jó szórakozást.

Az alábbi, 1901-ben megjelent karikatúra a fővárosi színházak műsorpolitikája körüli kultúrharc képi ábrázolása.  A  nő–férfi és magyar–idegen ellenpárból is építkező rajzon ádáz tekintetű kurucok (Herczeg Ferenc, Berczik Árpád és Abonyi Árpád írók)  kivont fegyverrel támadják a ledér öltözetben menekülő színésznő-labancokat.  A csata kimenetele nem lehet kétséges.

A színésznők az idegen, külföldi írók zenés színdarabjait testesítik meg. A ledér öltözet utalás a színdarabok könnyed hangvételére. A rajz azt a benyomást kelti, mintha a fentebbi magyar szerzők színdarabjai mondandójukban fajsúlyosabbak lennének. Mindez azonban nem így volt.

A színházi programmá emelt nemzeti irányra Ady is felfigyelt: "Az irodalomban nincs jogcíme annak, ami csupán nemzeti - általános emberi vonások nélkül. Az örök emberi hassa át a nemzeti irány produktumait, mert csakis így számíthatnak komoly értékre, igazi sikerre" .

Pont száz éve, 1912-ben készült az alábbi karikatúra. 

Tanulság? Új nincsen.

A most bemutatott fényképek a Horthy István Hajóslaktanya 1943. november 14-i ünnepélyes felavatásán készültek. A Magyar Folyamhajózási Rt. újpesti telepén, az északi összekötő vasúti híd közelében járunk. A szokványos avatóünnepség képei a korabeli protokolláris rendezvények forgatókönyvébe is betekintést nyújtanak. Az eseményt merev és erősen strukturált térhasználat jellemzi, a manapság megszokottnál jóval formálisabbak a külsőségek.  Mindezek ellenére az MTI az ünnepséget "bensőségesnek" minősítette.

A világháború éveiben a BESZKÁRT kalauzhiánnyal küszködött. A tapasztalatlan, a főváros tömegközlekedését kevésbé ismerő, újonnan munkába álló villamoskalauzok munkáját (az utastájékoztatást) segítette az alábbi,  1943-ban kiadott brossúra.  A zsebfüzet az autóbuszok útvonalán kívül egyebet nem tartalmaz.

A legelső magyarországi társasutazást 1862-ben szervezték meg. Ez a kirándulás nem elsősége, sokkal inkább azért érdekes, mert az út a hazafias érzelmek, és a hazaszeretet  nyilvános és spontán kifejezésének eszközévé vált. Miért történt mindez? Mert olyan volt a hazai közhangulat, hogy a politikai jelentőséggel elvileg nem bíró, privát és társadalmi események is mögöttes jelentőséget nyertek.

De nézzük a részleteket.

A négynapos trieszti kirándulásra mintegy 1200 embert vitt el Budáról a Déli Vasút két különvonata. A szerelvények több ezer lelkes fővárosi ünneplése közepette gördültek ki a budai indóházból. Az éjszaka ellenére a vonatokat  Nagykanizsáig fáklyákkal és zenével várták a helybéliek.

Melyik volt a legelső képes ingatlanhirdetés Magyarországon? Tudomásom szerint az alábbi.

A hirdetés 1865-ben jelent meg. Rettentő pénzbe kerülhetett, mert nemcsak a hirdetési felületet kellett megvásárolni, hanem a rajzolót és metszőt is külön meg kellett fizetni.

Érdemes elolvasni a szöveget is. Az Ybl Miklós tervezte luxusvillát kies angolpark, soha ki nem száradó kút, örökös  panoráma, fürdőház jellemzi. A "mezei jószág" felsorolását a leírás nem tartalmazza.

Az alábbi rajzsorozat egy pesti kereskedőcsalád által szervezett házibuli (házi bál) lebonyolításával járó fontosabb mozzanatokat örökíti meg. A házibuli megrendezésének célja: a család két eladó sorba kerülő lányát férjhez kell adni.

A szülők a házibuli megrendezéséhez külön személyzetet fogadnak fel.

1869-ben a Borsszem Jankó élclap szórakoztató viccet talált ki. A lap szerkesztői azon fantáziáltak, vajon a Nemzeti Színház vezetésére áhítozók ugyan mit is válaszolnának egy olyan állításra: csak egy személy alkalmas a színház sikeres vezetésére. Az újságírók szerint minden önjelölt magára értelmezné az állítást és mindenki  - személyiségének megfelelő modorban - röviden köszönetet mondana. Nézzük, hogyan.