Timelord

Magyarországon a bankokat 1947-ben államosították. Elsőként az állam miniszteri biztosokat nevezett ki a bankok ellenőrzésére. A második lépés az volt, hogy a bankokat kötelezték a részvényeseik adatainak bejelentésére. A bankállamosítás tényleges lebonyolítására az 1947-es választások után került sor. Az államosítást az új kisgazda miniszterelnök, Dinnyés Lajos is támogatta. 

A bankállamosítás körüli 1946-1947-es pártharcok a politikai propaganda révén a hétköznapi életbe is beszivárogtak. A kommunista párt egyik módszere az volt, hogy bankállamosítást követelő zajos munkásgyűléseket szerveztek, majd ezen eseményekre úgy hivatkoztak, mint ahol a nép spontán akarata megnyilvánult. A bankállamosítás népszerűsítésére, illetve magyarázatára a humor eszköztárát is bevetették. 

Az első hazai telefonhálózat igen hamar  – az 1877-es világelső bostoni hálózat után négy évvel ­– 1881-ben megkezdte működését Budapesten. A telefónia korai időszakában - az előfizetők alacsony száma miatt - térképeken is lehet ábrázolni (lásd a fehér pöttyöket) a telefon terjedését. Nézzük, mi derül ki mindebből.

A telefon terjedése az első években egy olyan a szárazföldre ki-kicsapó hullámverésre emlékeztet, melynek visszahúzódása után a fövenyben csillogó víztócsák maradnak. A terjedés nem mutat térbeli egyenletességet. Nem sugaras szerkezetű, nincs központja, de van terjedési iránya. Ez az irány inkább északi és északkeleti, mintsem déli, délkeleti.

1881. február 10.  Előfizetők száma: 23.

A Tokaj és Rakamaz között fekvő, Tisza melletti Teknősbékaházat és vízi tanösvényt 2012. decemberében adták át ünnepélyesen. A felavatásról, a létesítmény turisztikai jelentőségéről, a környezettudatos gondolkodásra gyakorolt hatásáról jócskán találhattok beszámolókat és tudósításokat.

Július 20-án erre jártam a családommal és kiderült: se Teknősbékaház, se tanösvény. 

Tanulság? Új nincsen.

Ez az írás nem a Szlovákiát átszelő, Oroszországot és Ausztriát összekötő széles nyomtávú vasútvonal megépítésével, hanem ennek a tervnek a Magyarországot érintő előzményeivel foglalkozik. 

A sztori 1948-ban kezdődik. Magyarország ebben az évben készíti el az első kalkulációt: mibe kerülne egy Záhonytól a Csepeli kikötőig húzódó széles nyomtávolságú vasútvonal megépítése.

A beruházás becsült összege 460 millió forint (mai áron több mint 40 milliárd forint). A számítás ripsz-ropsz   irattárba került, és egészen 1964-ig senki sem foglalkozott vele.

1946-ban vagyunk. Egyre nagyobb sebességgel dübörög az infláció. De hogyan tükröződik mindez a villamos és autóbusz menetjegyek árában? Erről szólnak az alábbi utastájékoztató plakátok. Három hónap története következik.

A vonatszállító dunai gőzkomp egy nagy ívű - bár a későbbiekben kormányzati szinten megfúrt - üzleti terv eredménye. Az ötlet lényege: a Dél-Alföld termékeny vidékeiről származó tömegtermékeket (elsősorban gabonát) a tengerentúli piacokon kellene értékesíteni. Ennek érdekében ki kell építeni egy olyan vasútvonalat, amelyik a Dél-Alföld és a fiumei kikötő között a legrövidebb szállítási utat biztosítja. Ennek az üzleti tervnek a megvalósítását szolgálta a Gombos és Erdőd között 1871-ben forgalomba állított két dunai gőzkomp.

A Dráva torkolattól néhány kilométerre lejjebb fekvő Gombos és Erdőd között a Duna mederszélessége - vízállástól függően - 600-1500 méter között ingadozott. A gőzkompoknak ezt a távolságot kellett leküzdenie. 

Tehervonat tolatása a gőzkompra a Duna erdődi oldalán. Az átkelés tíz percig tartott

Az erdődi oldalon a vasúti sínek 70 méterre benyúltak a folyóba. Magas vízállás esetében a vonat vízben haladva jutott fel a gőzkompra. A Duna medrébe, a két szemközti part között, egy acélsodronyt fektettek le. A gőzkomp kerekei (ez jól látható a rajzon) az acélsodronyba kapaszkodtak. Ez a kapaszkodó gőzkompozás igen praktikus volt, mert kisebb gőzgéppel nagyobb sodrású szakaszokon árral szemben is lehetett haladni.

Az 1870-es évek hazai sajtójából mutatok néhány képrejtvényt. Az ötödik, legutolsó képtalányra két hét alatt egyetlen helyes megfejtés sem érkezett. Nekem egyiket sem sikerült megoldani. Megfejtések a legvégén. 

1.

A most bemutatott, 1899-ből származó karikatúrasorozatot a balatoni fürdőélet ihlette. Az első két ábrázolás a férfi-nő kapcsolatok szokásos paneljeiből (szexualitás és férjfogás) építkezik. Kedvencem a harmadik, a disznócsordáját a Balatonban megfürdető somogyi kanászról készített rajz. A vénasszonyok riadalma, az előrenyomuló disznócsorda  törtetése, az ostorpattogtató és pipázó "kultúrkanász" életszagú  jelenete még ma is könnyen átérezhető. Az utolsó karikatúra nem más, mint egy vicc (hogyan kerül a Balatonba fogas) képi megfogalmazása.

1860-ban Pest népessége 150 ezer fő körül lehetett. A városban 14 nyomda működött, mintegy háromszáz  nyomdásszal.  Pesten 47 újság jelent meg, közülük 35 magyarul. A nyomdászok a magasan képzett, jól fizetett, jelentős társadalmi presztízsű szakmunkások közé tartoztak. Az első nyomdászbulira 1860-ban került sor.

A bulizásra Guttenberg születésének 420. évfordulója szolgáltatta az ürügyet.

Az alábbi, 1872-ben megjelent karikatúra - ellentétben a 19. századi belpolitikai karikatúrák többségével - nem igényel magyarázatot.