HTML

Timelord

Szerző: Frisnyák Zsuzsa. Életképek a múltunkból. Humoros, fájdalmas, kínos és szerethető apróságok.

Friss topikok

Címkék

1810-es évek (3) 1820-as évek (2) 1830-as évek (5) 1840-es évek (18) 1850-es évek (13) 1860-as évek (41) 1870-es évek (49) 1880-as évek (22) 1890-es évek (42) 1900-as évek (29) 1910-es évek (23) 1920-as évek (4) 1930-as évek (4) 1940-es évek (31) 1950-es évek (27) 1960-as évek (10) 1970-es évek (5) 1980-as évek (1) abszurd (4) Aczél Tamás (1) adózás (1) Adria (3) Ady Endre (1) Alagút (2) Algéria (1) alkotmány (1) államosítás (1) Alpok (1) Amerika (2) Andrássy Gyula (2) Andrássy út (4) anekdota (1) Arany János (4) Aréna út (1) árvíz (1) Astoria (2) autóbusz (1) autóhasználat (6) Azerbajdzsán (1) Bábolna (1) Bács-Bodrog megye (1) Badacsony (1) Baku (1) Balaton (10) Balatonaliga (1) Balatonalmádi (2) Balatonvilágos (2) balesetek (4) banditizmus (1) Bánffy Dezső (1) Bánság (1) bányászat (5) Baross Gábor (5) Bebrits Lajos (4) Bécs (2) belváros (1) Betlehem (1) betyárok (3) Bismark (1) Blaha Lujza tér (2) Borsodnádasd (1) Börzsöny (1) Bosznia-Hercegovina (2) Brassó (1) Buda (3) Budapest (90) bulvársajtó (6) bűnügyek (4) Carpathia (1) Cinkota (1) csempészek (2) Csíkszereda (1) Dalmácia (1) Damjanich utca (2) Deák Ferenc (2) Deák tér (1) Debrecen (9) Déli pályaudvar (1) demagógia (1) Dinnyés Lajos (1) Diósgyőr (1) divat (2) Dobogókő (1) dohányzás (4) Dorog (1) Dózsa György út (1) Dreyfuss (1) Duna (18) Duna-gőzhajózási Társaság (1) Dunaföldvár (1) Eger (1) egészségügy (5) Egyiptom (2) életmód (3) Első Magyar Vasúti Kocsigyár (1) emancipáció (2) emigráció (1) emigrálás (1) energiatörténet (1) Eötvös József (2) Eperjes (1) Erdély (1) Erkel Ferenc (1) Erzsébet királyné (3) esküvő (1) Eszék (1) Esztergom (3) étkezési kultúra (4) Fehér ház (1) Feketehegy-fürdő (1) felsőoktatás (1) Ferenc Ferdinánd (2) Ferenc József (13) Ferenc József tér (2) Ferihegy (1) Fiume (3) fogaskerekű (1) fonográf (1) forgalmi rend (1) forráskritika (2) Fót (1) fotótörténet (6) Franciaország (2) Frigyes főherceg (1) fürdőkultúra (11) Ganz (4) gazdaságtörténet (5) Gellérthegy (1) Gerő Ernő (2) Gödöllő (4) gőzhenger (1) GYSEV (1) háború (1) Habsburgok (2) haditengerészet (1) hadügyek (15) hajóhíd (1) Hajós (1) hajóvontatás (2) hajózás (8) halászat (1) Hatvan (1) Haynau (1) hazaárulás (2) házasság (3) hazaszeretet (1) hegymászás (2) Herend (1) Herkulesfürdő (1) Heti Válasz (1) Hévíz (1) híd (6) Hódmezővásárhely (1) Hollán Ernő (1) Hóman Bálint (1) Homoródfürdő (1) horoszkóp (1) Horthy István (1) Horthy Miklós (2) Hortobágy (1) Horvátország (1) Hugó Károly (1) humor (57) Hunyad megye (1) IBUSZ (2) idegenforgalom (7) időjárás (2) időzónák (1) igazságszolgáltatás (3) II. Vilmos (3) infláció (1) információtörténet (1) ipari forradalom (8) irodalom (1) Jankó János (6) járműgyártás (1) Jászó (1) Jeruzsálem (2) Jókai Mór (1) Joseph Chamberlain (1) jövő (3) József főherceg (1) Kádár-korszak (21) Kanada (1) kánikula (2) karikatúra (66) Kassa (2) kémkedés (2) Kenderes (1) képregény (4) kerékpározás (4) kereskedelem (1) kertkultúra (2) Keszthely (1) Kígyós (1) Király utca (2) Kiskörút (1) kivándorlás (4) Klösz György (1) Kolozsvár (2) költségvetés (1) Komárom (1) komp (1) könyvtár (1) kőolaj (1) korcsolyázás (2) kormányzói utazások (1) körmenet (1) koronázás (1) koronázási domb (1) Kossuth Lajos (3) Kossuth Lajos utca (1) Kossuth tér (3) Kőszeg (1) közbiztonság (3) Közel-Kelet (3) közélet (27) közlekedéstörténet (68) közoktatás (1) közvilágítás (2) külpolitika (1) kultúra (4) kultúrharc (1) kultúrtörténet (4) Kúria (1) kutatási eredmény (1) Lánchíd (5) léghajó (1) légifotó (3) Lengyel Árpád (1) Lenin (1) libegő (1) London (2) Lourdes (1) lovak (1) lóvasút (6) Ludas Matyi (1) luxusadó (1) Magas-Tátra (2) magyar címer (1) Makó (1) MALÉV (1) malomipar (1) Málta (1) Máramaros (1) Margit-sziget (3) Margit híd (3) Máriabesnyő (1) Márianosztra (1) Mária Terézia (1) Marosludas (1) Mátraháza (1) MÁV (13) menetjegyek (1) Méray Tibor (1) metró (1) Mexikói út (1) mezőgazdálkodás (3) Mezőtúr (1) Mikszáth Kálmán (4) millenniumi kiállítás (2) Miskolc (4) Mohács (1) mozi (1) MTA székháza (2) Műegyetem (1) Munkácsy Mihály (1) munkakultúra (3) munkásság (2) Műszaki Fizikai Kutatóintézet (1) múzeumügy (5) Nagy-Britannia (1) Nagykanizsa (1) Nagykondoros (1) Nagymaros (2) Nagymező utca (1) Nagyvárad (2) Nápoly (1) naszádok (1) nemzetbiztonság (1) Nemzeti Színház (1) népélet (7) népi vallásosság (3) népszámlálás (1) New York (1) nőmozgalom (2) nőtörténet (4) Nyíregyháza (3) nyomda (1) Nyugati pályaudvar (1) ökoturizmus (1) OMFB (1) omnibusz (2) Operaház (2) Ördög-árok (1) Orient expressz (1) Oroszország (3) Orsova (2) orvoslás (2) Osztrák Államvasút (1) pályaudvar (1) Pancsova (1) parasztság (1) Párizs (3) Párizsi Nagyáruház (1) parkolás (1) Passau (1) pénzügyek (8) Petőfi Sándor (3) piac (1) Piliscsaba (1) pióca (1) plágium (2) plakátok (3) Póla (1) politika (17) politikai kommunikáció (18) politikai propaganda (20) posta (4) Pozsony (3) Prága (1) Práter utca (1) Prokugyin-Gorszkij (2) propaganda (1) protokoll (1) Puskás Ferenc (1) Rác fürdő (2) rádiózás (1) Rakamaz (1) Rákosi-korszak (13) Rákosi Mátyás (2) Rákospalota (4) reformkor (3) reklám (1) rémhír (1) rendőri módszerek (2) repülés (5) repülőhíd (1) Rimaszombat (1) Rohbock (1) Rózsadomb (1) Rózsahegy (1) Rózsa Sándor (2) Rudolf trónörökös (3) sajtó (11) sajtótörténet (5) Sándor Móric (1) Sárospatak (1) Siemens (1) sikló (1) Simonyi óbester (1) Sopron (2) sporttörténet (6) Svábhegy (1) Svájc (2) számítógép (3) Szántód (1) Szapáry Gyula (1) Szarajevó (1) Széchenyi István (3) Szeged (1) Széll Kálmán (1) Szendrey Júlia (1) szénégetés (1) Szentendre (1) Szentendrei-sziget (1) Szent István (3) szerelem (2) Szerémség (1) szex (5) színházi élet (4) szobor (1) Szobránc fürdő (1) Szombathely (1) szórakozás (6) Szovjetunió (2) tájhasználat (1) találmányok (2) Tapsony (1) tárgykultúra (2) Tata (1) Tátrafüred (1) távírda (2) távíró (2) távközlés (2) technikai kultúra (25) telefon (6) telefonfülke (1) televíziózás (1) tengerhajózás (4) Teréz körút (1) térképészet (2) térszerkezet (3) Tihany (2) tilinkó (1) Tisza (4) Tiszafüred (1) Tiszaújlak (1) Tisza Kálmán (2) Titanic (1) történelem (64) történészek (1) Trieszt (2) Tungsram (1) turizmus (19) tűzvész (1) udvari utazás (10) Újpest (2) Újvidék (1) Ukrajna (1) ünnep (1) urbanizáció (18) uszítás (5) utazási sebesség (1) utazástörténet (6) útburkolatok (2) útépítés (2) útkaparó (1) útvámok (1) Vác (1) Váci utca (2) vadászat (1) Vajdahunyad (1) Vajda János (1) válás (1) választás (1) vámosutak (3) Városliget (12) Városligeti fasor (2) Városlőd (1) városrendezés (2) várostörténet (5) Vásárosnamény (1) Vaskapu (2) vaskohászat (1) vasúti resti (1) vasúttörténet (71) Velence (2) Verespatak (1) Verőce (1) Veszprém (2) Veszprém megye (1) világítótorony (1) villamos (12) villamosítás (4) Visegrád (4) viselettörténet (3) vízgazdálkodás (2) vízügyek (7) Wesselényi Miklós (1) Ybl Miklós (3) Zágráb (1) Záhony (1) zenekultúra (1) Zengg (1) Zichy Mihály (1) Zrínyi Miklós (1) Zsigmondy Vilmos (1) Címkefelhő

Utazás a trieszti vasútvonalon

2012.05.01. 08:30 zsuzsa.frisnyak

A most bemutatott képsorozat 1857-ben készült a Bécs és Trieszt közötti vasútvonal Laibach (ma Ljubljana) és Trieszt közötti szakaszáról. Az Osztrák Birodalom fővárosa és tengeri kikötője közötti vaspálya kapcsolat életbe vágó fontosságú volt nemcsak gazdasági szempontból, hanem Ausztria európai nagyhatalmi státuszának megerősítése miatt is. A színes litográfiák a 150 kilométer hosszú, kétvágányos pálya legfontosabb műtárgyait mutatják be.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egy személyvonat elhagyja Laibachot.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vizenyős, mocsarasnak tűnő völgyet átszelő vasúti töltés a mai Gorizia, szlovéniai kisváros mellett. A pálya feletti kapuszerű építmények funkcióját – bár a választ kerestem – nem tudom. Akinek van ötlete, írja meg. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A viaduktok és vasútállomás az egykori Franzdorfban (ma Borovnica). Az emeletes, a római vízvezetékek látványára hasonlító viadukt 561 méter hosszú volt és 38 méter magas. Ez volt a korabeli Európa leghosszabb vasúti hídja. A völgyhíd a második világháborúban elpusztult. További részletek:  http://de.wikipedia.org/wiki/Franzdorfer_Viadukt

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Oberlaibach (ma Vrhnika) mellett járunk. A kétvágányú pályához többszörös kosárjelző dukál.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A trieszti államút felett áthaladó viadukt Oberlaibach után.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A vonat befut Adelsberg (ma Postojna) vasútállomására. Jól kivehető a gőzmozdony, a középhossz-átjáratú személykocsik, és a poggyászkocsi. Az állomás előtt várakozó utasok. A szemközti épületet fűtőháznak nézem. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Közeledünk a tengerhez. Viadukt Nabresina előtt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nabresina települését elhagyva a vasút óriási kanyarral befordult Trieszt irányába. A szlovén karszt szikláiba berobbantott, folyamatosan ereszkedő pályáról már látszik az Adria.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Grignano vasúti megállóhely kosárjelzővel és váltóállítóval. Távolban Miramar adriai fürdőhely.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A vasúti pálya tovább süllyed a tengerszint felé. Egy újabb viadukt és egy alagút következik. Távolban az alagútból éppen kifut egy személyvonat. Az alagút tetején a mozdonyvezetők számára jól látható magasságban kosárjelző, mellette vasúti őrház.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Íme az alagút közelebbről. A vasútvonal leereszkedett Trieszthez. Távolban a kikötői forgalom.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Érkezés Triesztbe. A tengeri kikötő mellé épített trieszti pályaudvar. Vonatfogadó csarnok, áruraktárak, távolban fűtőház.

Itt a vége, fuss el véle.

8 komment

Címkék: közlekedéstörténet vasúttörténet Adria Trieszt 1850-es évek

A bejegyzés trackback címe:

https://timelord.blog.hu/api/trackback/id/tr304480691

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

drover(fanyul társa) 2012.05.08. 09:18:12

A második képen látható kapuszerű építmény egy vízi közlekedést szolgáló híd. Plusz gondolom a víz áramlásának elősegítése is benne van, valószínűleg ott a főmeder. A Tisza tónál is van a tó medrében egy viszonylag láthatatlan főág.

zsuzsa.frisnyak 2012.05.08. 15:44:09

@drover(fanyul társa): Hááát... nem is tudom. Gondoltam a hídra, de furcsának tartom a szerkezetet. Minek építenének egy fedett hidat egy vasúti töltésre? Ráadásul ott még a tűzveszély is. Nem értem. Egyszer biztos leesik a tantusz.

drover(fanyul társa) 2012.05.09. 11:51:37

Szia!
Skóciában találkoztam hasonlókkal, még az Edinburgh-i piros cső(csoda)híd melletti régi hídon is van ilyen felépítmény a két végpillérnél. Szerintem a korizlés mellett valszeg statikai okai is voltak az építési módnak. Gondolj a "Szív hídjai" című Clint Eastwood film házikós fahídjaira, amik szintén a teherhordó szerkezet statikája a miatt házszerűek.

drover(fanyul társa) 2012.05.09. 11:52:47

Tehát vagy híd, vagy hídpillér is lehet. (Ez lemaradt:))lehet az utóbbi inkább.

drover(fanyul társa) 2012.05.09. 11:58:18

Ja és még valami: érdekes a hajdani fiumei vasút vonala is, amitől a jelenlegi nagyrészt távolabb esik. Néhány "kísértetszakaszát" láttam a megmaradt vasúti őrházakkal és építményekkel, amikor nem az autópályán mentem a tengerre, hanem átkacsáztam a hegyeken..

zsuzsa.frisnyak 2012.05.09. 14:53:31

@drover(fanyul társa): Köszi az edinburgi tippet. Utánanézek. Igazad van, a fiumei vonal is igen érdekes. Lesz róla írás, remek képeim vannak, de nem a közeljövőben.

gabrok 2012.05.23. 02:00:30

Kedves Zsuzsa! A rejtélyes felépítmények kapcsán magam is támogatom dover vélekedését: egyértelműen hídpillérről lehet szó. Maga a kép valójában az akkori Laibach zegzugos útjának otthont adó lapályt ábrázolja: ezért inkább ártérnek nevezném, semmint mocsárnak! Az ilyen területeken ma is szokványos megoldás (pl. nálunk a Tiszán átívelő közúti hídnál is), hogy a nyugalmi időszak medrét átérő tulajdonképpeni hídelem mindkét oldalán jóval tovább folytatódik a konstrukció, túlnyúlva a hullámtéren. Itt a vasúti képen nem kiegészítő hídelemekkel, hanem töltéssel "toldották meg" a szerkezetet, hogy az áradásokkor se kerülhessen víz alá a pálya. A két furcsa (híd-)kapu azokon a pilléreken áll, ahol a töltésrészek a tényleges hídhoz kapcsolódnak (jól látható, hogy a töltés rézsűje függőleges falú építménynek adja át a helyét a kapunál). A korabeli (1850-es) vasúti térképen egyébként, Gorizza mellett egyértelműen hidat jeleznek a pályán, méghozzá kettőt is, a Laibach két mellékpatakja felett (ezeket a későbbi lecsapolások, folyószabályozások mára teljesen eltüntették).
Üdvözlettel:
Nyáry Gábor

zsuzsa.frisnyak 2012.05.23. 18:08:09

@gabrok: Gábor, minden szavaddal egyetértek. A hídpillér logikus, mi más is lehetne!
Ennek a hídpillérnek a szerkezete azonban nem szokványos. A rajzon úgy tűnik, mintha nem pusztán pillérrel, hanem egy-egy fedett híddal lenne dolgunk, amelyben áthaladnak a vasúti szerelvények. Ez a befedés bennem a vonatfogadó csarnokok vízióját kelti, de ez abszurd, ez nem lehet.
Persze lehet, hogy a rajzoló pontatlan volt és a hídpilléreknek nem volt ilyen mélysége. De ezt nem tartom valószínűnek, mivel - ahogy említetted - még a töltésfalak apróbb részletei is kivehetőek.
süti beállítások módosítása