Timelord

1865-ben járunk. Pest-Budán 270 ezren élnek. A magyar főváros gyalogosváros. Gyakorlatilag még nincs tömegközlekedés, a kósza omnibuszjáratok nem osztanak, és nem szoroznak semmit. Az emberek a napi munkába járásra, bevásárlásra, ügyintézésre a lábukat használják. A pesti utcák jelentős részének nincs szilárd útburkolata, egyedül a járdák kiépítettek. A közterületi rend képlékeny, az utcai viselkedés szabályai hiányosak és kiforratlanok. Pest-Buda provinciális város. A most bemutatott, „A pesti séták nyomorúsága” című képsorozat a gyalogosok keserveit foglalja össze.

 A gyalogosoknak ügyelniük kell, hogy az emeletes házak ablakaiból kidobott szemét el ne találja őket.

Pénzügyi válságok képi megjelenítése hálás témája volt a 19. századi karikaturistáknak. Joggal gondolhatnánk, hogy az állami pénzügyek szövevényes témáját meglehetősen nehéz humoros képpé átformálni. Mindez mégsem volt így. Erőteljes képi hasonlatokkal bonyolult kérdéseket is meg lehet jeleníteni.

 A képen a magyar pénzügyminisztert (Szapáry Gyula), mint egy házaló vándorárust látjuk. A házaló kopott és foltozott batyujából a magyar államkötvények lógnak ki. A tilinkózó pénzügyminiszter áruja iránt azonban senki sem érdeklődik: a gazdák nem hagyják abba a pipázást, nem kelnek fel a lócáról. Részvét nélkül és távolságtartóan figyelik a pénzügyminiszter küzdelmét az acsarkodó kutyákkal. A kutyák a rajzon az újabb kölcsönnel ellenséges sajtót jelképezik.

Itt a vége, fuss el véle.

 Az alábbi, száz évvel ezelőtti karikatúra egy rendkívüli karriert befutott narratívát formál képpé. A tézist minden magyar jól ismeri, kábé így hangzik: mindenki bántja, sértegeti, megalázza, kiszipolyozza a magyarokat, a magyar emberek pedig csak tűrnek és szenvednek az igazságtalanság miatt. A magyarok jók, a világ rossz. A magyaroknak igaza van, a világnak nincs.

Nézzük meg alaposabban a rajzot.

Bonyolult, vagy elvont gondolatok képi megfogalmazásának egyik eszköze a megszemélyesítés. Az alábbi, 1873-as karikatúrában Magyarország, mint egy láncon (pórázon?) vezetett sovány medve szerepel. A medve azonban nemcsak kiéheztetett, hanem sérült is, egyik lába bekötözött. A láncot az ország miniszterelnöke tartja, kezében – nyilván a medve féken tartására – furkósbot.

  1873-ban nagy pénzügyi válság rázta meg kishazánkat.

A most bemutatott karikatúra sorozat 130 évnél is régebbi. A megyék kasszájába belenyúló tolvajokról szóló rajzok egy máig élő, közkeletű narratívát fordítanak le  vizuális formába. Ez a tézis roppant egyszerű: mindenki lop, aki megteheti. 

A megyei közpénzek tolvajai úri emberek, a tisztségviselő vidéki magyar nemesség színe-java. 

Mai sztorim 1962-ben kezdődik. Megérkezik Magyarországra az URAL II. számítógép, amely másodpercenként tizenkétezer műveletet képes elvégezni.  Talán mondanom sem kell, mindez elképesztő sebességnek tűnt.

Ez a csúcstechnika mindenkinek megmozgatta a fantáziáját. Magától értetődően a szupergyors számítógép témájára a karikaturisták is rámozdultak. A mostani képválogatás arról szól, hogyan gondolkodott a laikus közvélemény a számítógépekről, illetve mindez, hogyan csapódott le a humorban.

A Kádár-korszakbéli Magyarországon a számítógépek mibenlétéről kevés embernek volt fogalma. Kevesen láttak működés közben számítógépet, és kevesen tudták elképzelni, a hétköznapi életben mire lehet felhasználni a számítógépeket. Nem véletlen, hogy kutatóintézeteket is alapítottak, a hogyan és mire lehet használni a számítógépeket kérdés megválaszolására. Ilyen volt például a mára elfeledett Számítógép-alkalmazási Kutató Intézet, de volt Számítástechnikai Koordinációs Intézet is.

 Az alábbiakban a "mire lehet használni a számítógépeket" kérdés humoros képi megfogalmazásáról mutatok néhány karikatúrát.

1. Iskolában puskázásra. Az 1961-es karikatúra a számítógép és számológép közötti különbség elmosására épít.

2.

Őseink rettentően mellélőttek a jövőről szóló ábrándozásaikban. Mutatok néhány képes példát.

A rajz 1885-ből származik. Békésen horgászó és a vízparton táncoló emberek környezetében gépekkel vívott háború zajlik.

A karikaturisták és humoristák kedvenc – bár csak tízévente elővehető – témája, hogyan viselkednek az emberek a népszámlálási biztossal. Íme néhány alaptípus.

1. Kérdésre kérdéssel válaszolnak.

A Critical Mass tiszteletére itt az idő összefoglalni az innovatív kerékpárhasználat jellemzőit. Nézzük át a lehetőségeidet.

Először is, elfoghatsz rablókat kerékpárral a Teréz körúton.