Timelord

Két érdekes fotót mutatok 1902-ből. A felvételeket a MÁV zágrábi üzletvezetőségének ismeretlen munkatársa készítette Konjscina vasútállomás közelében. Szerkesztettem egy térképet, lássátok, hol is történt ez a vasúti baleset.

A baleset  a Csáktornya-zágrábi helyi érdekű vasút (másképpen: zágoriai hév) 1886-ban megnyílt Zapresictől Csáktornyáig tartó vonalán esett meg. A patakokkal és folyókkal is gazdagon ellátott völgyben a vasúti pályát a folyó mellé építették. 1902 júliusában az esőzések a Konjscina és Zlatár-Bistica között a vágányzatot alámosták, emiatt egy áthaladó személyvonat 17-én kisiklott és felborult.  A balesetben senki sem sérült meg.

A 19. század második felében az európai uralkodócsaládok egy, vagy több udvari vonattal is rendelkeztek. Természetesen ezek a vonatok a legkorszerűbb technikai kivitelben készültek, belső berendezésükben viszont a történelmi hagyomány dominált. A század végének divatos stílusirányzata, a historizmus, a MÁV 1896-os udvari vonatában jelent meg. Ilyen historizáló berendezést kapott Erzsébet királyné új hálókocsija is.  Ennek a kocsinak a belsejéből mutatok két fotót. A XVI. Lajos stílusában készített szalonkocsiban a királyné lakosztálya négy helyiségből (szalon, hálóterem, öltözőszoba és WC) állt.

Erzsébet hálóterme. Mivel a királyné kedvenc színe a kék volt, a teremben a kék hangsúlyosan megjelent. Az oldalfalak alsó része világoskék, felső része pedig acélkék virágmintás selyemszövet borítást kapott. A bútorokat acélkék színű szövettel kárpitozták. A mennyezetes ágyat hímzett selyempaplannal borították, a baldahin ékszínkék selyemszövetből készült. A látványos ágy mellett szinte eltörpül a többi bútor. Ebből a hálóteremből nyílt a királyné öltőzőszobája.

A MÁV első, a királyi pár számára készített udvari kocsija 1871-ben készült el az Első Magyar Kocsigyárban.  A sötétzöldre festett, tetején a magyar korona fából faragott másával, és mindenféle aranyozott díszítményekkel bőven ellátott jármű hihetelenül feltünő lehetett. Nézzétek!

A minta bakter című, négy rajzból és a hozzá csatlakozó költeményből álló képregény 1890-ben jelent meg az egyik élclapban, egy olyan időszakban, amikor a MÁV alkalmazottai magasabb fizetésért harcoltak morgolódtak. A rajz azt sugallmazza, a vasutasok lógnak, nem érdemelnek több zsozsót. 

A vasutasok azt állították, egyre nagyobb a vasúti forgalom, és a napi munkaterhelés észrevehetően megnőtt. Mindez így is volt, 1890-től a erősen megélénkült a vasúthasználat. A MÁV alkalmazottainak munkájával, és az elvégzett munka színvonalával a közlekedési tárca vezetője, Baross Gábor azonban nem volt elégedett. A fizetésemelés ügyét nem támogatta, ráadásul meg is sértette a MÁV alkalmazottak delegációját. Baross a küldöttséget ugyan fogadta, de az előre megírt beszéd felolvasását félbeszakította, és - a fizetésemelés indokoltságát alátámasztó érvek meghallgatása nélkül - elutasította a vasutasok kérését. Ezt a viselkedést a vasutasok nem feledték. 1892-ben, a miniszter váratlan haláláról a MÁV Hivatalos Lapban nem emlékeztek meg. 

Az alábbiakban a MÁV ismeretlen vezetőjének beszámolóját olvashatjátok arról. mi történt a forradalom napjaiban a vezérigazgatóságon. Az aláírás és dátum nélküli dokumentum a forradalmat követő megtorlás idején keletkezett. Egy az eseményeket bagatelizáló,  emberséges és józan hangvételű doksival van dolgunk. Írója rendes ember volt.

"A Vasúti Főosztályon már október 23-át megelőzően lehetett hallani olyan dolgokat, amelyek segítették az ellenforradalom kibontakozását. Rendszeresen érkeztek a hírek a Petőfi-köri vitákról, melyen több vasutas dolgozó is résztvett. A Főosztályon a legolvasottabb újság az Irodalmi Újság volt ebben az időben. Ezek az események a Pártbizottságra is hatással voltak annyira, hogy egyes vezetőségi tag a korábban politikai okok miatt eltávolítottak, illetve bírói úton elítéltek védelmére kelve, támadták a vasút vezetőit és követelték említettek vizsgálat nélküli rehabilitálását. Egyesek addig mentek, hogy ilyeneket törvényellenesen szolgálatba is állítottak. Ilyen előzmények után szinte csodálkozni lehet azon, hogy a Vasúti Főosztályon viszonylag simán vonult végig az ellenforradalom.

Egy évvel ezelőtt készítettem egy animációt a mozgósítást követő bevonuló vonatok mozgásáról. Most elkészült a következő darab. Az animációt az alábbi helyen megtalálhatjátok.

 https://tti.btk.mta.hu/9-egyeb-hirek/2025-frisnyak-zsuzsa-ujabb-animacioja-a-nagy-haborurol-a-haboru-logisztikai-hatorszaga-a-vasuti-szallitas-1914-1915.html

130 évvel ezelőtt, 1883-ban nemzetközi villamosipari szakkiállítást rendeztek Bécsben. A villamosipar e korai periódusában (a telefon és az izzólámpa alig néhány éve létezett) egy útját kereső high-tech iparág bemutatkozása jelentős innovációs esemény volt.  A feltörekvő, de még gyermekcipőben botorkáló legújabb hight-tech iparág képviselőinek seregszemléjén magyar cégek is megjelentek.

A kiállítást a Prater területén rendezték meg. Ez volt a központi csarnok.

A közelmúltban került elő a levéltári iratcsomók mélyéről az alábbi dokumentum. A MÁV Gépgyár dolgozóinak munkarendjét, a munkások kötelességeit  36 paragrafusban ismertető füzetecske 1893-ban készült. A munkaszerződést helyettesítő szöveg mai szemmel nézve meghökkentő szabályokat tartalmaz.

A MÁV az 1920-as évek elején egyik válságból a másikba zuhant. Kezdődött a trianoni veszteségekkel (jármű, hálózat, személyzet), majd folytatódott a szén- és anyaghiánnyal, az inflációval, a menekült vasutassággal stb. Ripsz-ropsz kiderült, a világháború előtti módon a MÁV tovább nem működtethető.

Szerencse a szerencsétlenségben, hogy az 1920-as években az államvasút mindkét elnöke (Láner Kornél és Samarjay Lajos) nagy tudású vasúti szakember volt. Az ő munkájuk révén az 1920-as évek második felében, egy nagyívű koncepció alapján elkezdődött a MÁV modernizációja. A modernizációnak személyzeti, műszaki, kereskedelmi és pénzügyi elemei is voltak (a hegyeshalmi fővonal villamosítása, a 424-es univerzális gőzmozdonyok forgalomba állítása, a mellékvonali motorkocsiüzem, a gyors-sínautóbuszok, a háztól-házig tartó fuvarozás bevezetése, a filléres gyorsvonatok kitalálása stb).

Az alábbi, 1925-ben megjelent  karikatúra sorozat a MÁV racionalizációját figurázza ki a maga túlzó eszközeivel. Olyan pillanatban született a rajz, amikor a modernizáció híre már köztudott volt, de eredményeit még nem igazán lehetett látni.