1901. áprilisában magyar-angol labdarúgó mérkőzést rendeztek. A meccs a magyarok számára vereséggel végződött, hat gólt kaptunk és egyet sem rúgtunk.
Mivel vigasztalták magukat a focirajongók? Erről szól az alábbi karikatúra.
Igaz, hogy elpáholtak bennünket a focipályán, de az angolok csapatok vesztésre állnak a búr háborúban. A valóságban persze nem így történt, 1902-ben az angolok a csatamezőn is győztek.
Itt a vége, fuss el véle.
1901-ben járunk. Magyarország településeit százezer kilométernyi távírdahuzal köti össze. Az alábbi térkép a Budapestre befutó kábeleket mutatja rendkívüli részletességgel. A térképet nagy felbontásban tettem fel (jobb klikk, mentés), érdemes letölteni. Jó szórakozást.
A közelmúltban - egy hosszabb tanulmány írása közben - döbbentem rá, hogy 1890-1910 között Szombathely vasúti forgalma hazai viszonylatban milyen kiemelkedő volt. Szombathely gazdasági ereje, polgárosodásának színvonala a nála gazdagabb és nagyobb városokkal (Debrecen, Arad, Szeged) összemérhető.
Ilyen előzmények után bányásztam elő a szombathelyi doksikat, és rajzokat. Elsőként a Déli Vasút szombathelyi állomásának 1902-es műtárgyleltárát mutatom be, igazi kuriózum.
Az alábbi, 1901-ben megjelent karikatúra a fővárosi színházak műsorpolitikája körüli kultúrharc képi ábrázolása. A nő–férfi és magyar–idegen ellenpárból is építkező rajzon ádáz tekintetű kurucok (Herczeg Ferenc, Berczik Árpád és Abonyi Árpád írók) kivont fegyverrel támadják a ledér öltözetben menekülő színésznő-labancokat. A csata kimenetele nem lehet kétséges.
A színésznők az idegen, külföldi írók zenés színdarabjait testesítik meg. A ledér öltözet utalás a színdarabok könnyed hangvételére. A rajz azt a benyomást kelti, mintha a fentebbi magyar szerzők színdarabjai mondandójukban fajsúlyosabbak lennének. Mindez azonban nem így volt.
A színházi programmá emelt nemzeti irányra Ady is felfigyelt: "Az irodalomban nincs jogcíme annak, ami csupán nemzeti - általános emberi vonások nélkül. Az örök emberi hassa át a nemzeti irány produktumait, mert csakis így számíthatnak komoly értékre, igazi sikerre" .
A mai képválogatás középpontjában a békeidők vasútjainak apró – fényképekről gyakorlatilag le nem olvasható – részletei állnak. A bemutatott – a szokásosnál nagyobb felbontásban feltöltött – rajzok egy 1904-es, több száz rajzot tartalmazó MÁV albumból származnak. Milyen volt egy vasútállomási kerítés, egy jelzőkürt, egy dörzsfékes pályakocsi? Sínszeghúzó készülék, amellyel a kihúzott sínszeg egyenes marad, és így újra felhasználható. Sínfűrész, vasúti hajtányok, váltótárcsák, mindenféle pályafenntartási eszközök vasútbolondoknak.
Az alább bemutatott képet a szokásosnál nagyobb felbontásban raktam fel, letöltve könnyebben ki lehet venni a részleteket. A képet az 1900-as párizsi világkiállítás részére készítették. Az ábrázolás a Gellérthegytől délebbre, körülbelül hatszáz méter magasból mutatja Budapestet.
Az első világháború előtti évtizedekben szervezett lengyel csoportok két alkalommal jöttek Budapestre. Elsőként 1885-ben indítottak kirándulóvonatot (korabeli szóhasználattal kéjvonatot) a fővárosba. A kéjutazók különvonatát Budapest ünnepélyesen fogadta, fellobogózták a Keleti pályaudvart, voltak beszédek, fogadás, tósztok és ivászat. A kirándulók célja a Városligetben megnyílt Országos Kiállítás megtekintése volt.
1903-ban a Szent István napi körmenetre érkeztek különvonattal lengyel vendégek Budapestre.
Talán ezek a legkorábbi légi felvételek Magyarországról. Mindkét felvételt Anton Schlein osztrák meteorológus készítette 1905-ben és 1908-ban. Schlein léggömbbel szállt fel Bécsben.
Ez az igen korai légifotó 7000 méter magasból mutatja a koronázó várost.
A válasz: nincs. Ha viszont nincs lelkiismerete, akkor lehet-e egy politikusnak lelkiismeret-furdalása? Ez a logikai ellentmondás a 19. századi véleményvezéreket egyáltalán nem zavarta. Ennek a tézisnek a képi megfogalmazásáról mutatok néhány ábrázolást.
1898-ben hosszú szenvedés után életét veszti a század legsikeresebb német politikusa Bismarck kancellár.
