HTML

Timelord

Szerző: Frisnyák Zsuzsa. Életképek a múltunkból. Humoros, fájdalmas, kínos és szerethető apróságok.

Friss topikok

Címkék

1810-es évek (3) 1820-as évek (2) 1830-as évek (5) 1840-es évek (18) 1850-es évek (13) 1860-as évek (41) 1870-es évek (49) 1880-as évek (22) 1890-es évek (42) 1900-as évek (29) 1910-es évek (23) 1920-as évek (4) 1930-as évek (4) 1940-es évek (31) 1950-es évek (27) 1960-as évek (10) 1970-es évek (5) 1980-as évek (1) abszurd (4) Aczél Tamás (1) adózás (1) Adria (3) Ady Endre (1) Alagút (2) Algéria (1) alkotmány (1) államosítás (1) Alpok (1) Amerika (2) Andrássy Gyula (2) Andrássy út (4) anekdota (1) Arany János (4) Aréna út (1) árvíz (1) Astoria (2) autóbusz (1) autóhasználat (6) Azerbajdzsán (1) Bábolna (1) Bács-Bodrog megye (1) Badacsony (1) Baku (1) Balaton (10) Balatonaliga (1) Balatonalmádi (2) Balatonvilágos (2) balesetek (4) banditizmus (1) Bánffy Dezső (1) Bánság (1) bányászat (5) Baross Gábor (5) Bebrits Lajos (4) Bécs (2) belváros (1) Betlehem (1) betyárok (3) Bismark (1) Blaha Lujza tér (2) Borsodnádasd (1) Börzsöny (1) Bosznia-Hercegovina (2) Brassó (1) Buda (3) Budapest (90) bulvársajtó (6) bűnügyek (4) Carpathia (1) Cinkota (1) csempészek (2) Csíkszereda (1) Dalmácia (1) Damjanich utca (2) Deák Ferenc (2) Deák tér (1) Debrecen (9) Déli pályaudvar (1) demagógia (1) Dinnyés Lajos (1) Diósgyőr (1) divat (2) Dobogókő (1) dohányzás (4) Dorog (1) Dózsa György út (1) Dreyfuss (1) Duna (18) Duna-gőzhajózási Társaság (1) Dunaföldvár (1) Eger (1) egészségügy (5) Egyiptom (2) életmód (3) Első Magyar Vasúti Kocsigyár (1) emancipáció (2) emigráció (1) emigrálás (1) energiatörténet (1) Eötvös József (2) Eperjes (1) Erdély (1) Erkel Ferenc (1) Erzsébet királyné (3) esküvő (1) Eszék (1) Esztergom (3) étkezési kultúra (4) Fehér ház (1) Feketehegy-fürdő (1) felsőoktatás (1) Ferenc Ferdinánd (2) Ferenc József (13) Ferenc József tér (2) Ferihegy (1) Fiume (3) fogaskerekű (1) fonográf (1) forgalmi rend (1) forráskritika (2) Fót (1) fotótörténet (6) Franciaország (2) Frigyes főherceg (1) fürdőkultúra (11) Ganz (4) gazdaságtörténet (5) Gellérthegy (1) Gerő Ernő (2) Gödöllő (4) gőzhenger (1) GYSEV (1) háború (1) Habsburgok (2) haditengerészet (1) hadügyek (15) hajóhíd (1) Hajós (1) hajóvontatás (2) hajózás (8) halászat (1) Hatvan (1) Haynau (1) hazaárulás (2) házasság (3) hazaszeretet (1) hegymászás (2) Herend (1) Herkulesfürdő (1) Heti Válasz (1) Hévíz (1) híd (6) Hódmezővásárhely (1) Hollán Ernő (1) Hóman Bálint (1) Homoródfürdő (1) horoszkóp (1) Horthy István (1) Horthy Miklós (2) Hortobágy (1) Horvátország (1) Hugó Károly (1) humor (57) Hunyad megye (1) IBUSZ (2) idegenforgalom (7) időjárás (2) időzónák (1) igazságszolgáltatás (3) II. Vilmos (3) infláció (1) információtörténet (1) ipari forradalom (8) irodalom (1) Jankó János (6) járműgyártás (1) Jászó (1) Jeruzsálem (2) Jókai Mór (1) Joseph Chamberlain (1) jövő (3) József főherceg (1) Kádár-korszak (21) Kanada (1) kánikula (2) karikatúra (66) Kassa (2) kémkedés (2) Kenderes (1) képregény (4) kerékpározás (4) kereskedelem (1) kertkultúra (2) Keszthely (1) Kígyós (1) Király utca (2) Kiskörút (1) kivándorlás (4) Klösz György (1) Kolozsvár (2) költségvetés (1) Komárom (1) komp (1) könyvtár (1) kőolaj (1) korcsolyázás (2) kormányzói utazások (1) körmenet (1) koronázás (1) koronázási domb (1) Kossuth Lajos (3) Kossuth Lajos utca (1) Kossuth tér (3) Kőszeg (1) közbiztonság (3) Közel-Kelet (3) közélet (27) közlekedéstörténet (68) közoktatás (1) közvilágítás (2) külpolitika (1) kultúra (4) kultúrharc (1) kultúrtörténet (4) Kúria (1) kutatási eredmény (1) Lánchíd (5) léghajó (1) légifotó (3) Lengyel Árpád (1) Lenin (1) libegő (1) London (2) Lourdes (1) lovak (1) lóvasút (6) Ludas Matyi (1) luxusadó (1) Magas-Tátra (2) magyar címer (1) Makó (1) MALÉV (1) malomipar (1) Málta (1) Máramaros (1) Margit-sziget (3) Margit híd (3) Máriabesnyő (1) Márianosztra (1) Mária Terézia (1) Marosludas (1) Mátraháza (1) MÁV (13) menetjegyek (1) Méray Tibor (1) metró (1) Mexikói út (1) mezőgazdálkodás (3) Mezőtúr (1) Mikszáth Kálmán (4) millenniumi kiállítás (2) Miskolc (4) Mohács (1) mozi (1) MTA székháza (2) Műegyetem (1) Munkácsy Mihály (1) munkakultúra (3) munkásság (2) Műszaki Fizikai Kutatóintézet (1) múzeumügy (5) Nagy-Britannia (1) Nagykanizsa (1) Nagykondoros (1) Nagymaros (2) Nagymező utca (1) Nagyvárad (2) Nápoly (1) naszádok (1) nemzetbiztonság (1) Nemzeti Színház (1) népélet (7) népi vallásosság (3) népszámlálás (1) New York (1) nőmozgalom (2) nőtörténet (4) Nyíregyháza (3) nyomda (1) Nyugati pályaudvar (1) ökoturizmus (1) OMFB (1) omnibusz (2) Operaház (2) Ördög-árok (1) Orient expressz (1) Oroszország (3) Orsova (2) orvoslás (2) Osztrák Államvasút (1) pályaudvar (1) Pancsova (1) parasztság (1) Párizs (3) Párizsi Nagyáruház (1) parkolás (1) Passau (1) pénzügyek (8) Petőfi Sándor (3) piac (1) Piliscsaba (1) pióca (1) plágium (2) plakátok (3) Póla (1) politika (17) politikai kommunikáció (18) politikai propaganda (20) posta (4) Pozsony (3) Prága (1) Práter utca (1) Prokugyin-Gorszkij (2) propaganda (1) protokoll (1) Puskás Ferenc (1) Rác fürdő (2) rádiózás (1) Rakamaz (1) Rákosi-korszak (13) Rákosi Mátyás (2) Rákospalota (4) reformkor (3) reklám (1) rémhír (1) rendőri módszerek (2) repülés (5) repülőhíd (1) Rimaszombat (1) Rohbock (1) Rózsadomb (1) Rózsahegy (1) Rózsa Sándor (2) Rudolf trónörökös (3) sajtó (11) sajtótörténet (5) Sándor Móric (1) Sárospatak (1) Siemens (1) sikló (1) Simonyi óbester (1) Sopron (2) sporttörténet (6) Svábhegy (1) Svájc (2) számítógép (3) Szántód (1) Szapáry Gyula (1) Szarajevó (1) Széchenyi István (3) Szeged (1) Széll Kálmán (1) Szendrey Júlia (1) szénégetés (1) Szentendre (1) Szentendrei-sziget (1) Szent István (3) szerelem (2) Szerémség (1) szex (5) színházi élet (4) szobor (1) Szobránc fürdő (1) Szombathely (1) szórakozás (6) Szovjetunió (2) tájhasználat (1) találmányok (2) Tapsony (1) tárgykultúra (2) Tata (1) Tátrafüred (1) távírda (2) távíró (2) távközlés (2) technikai kultúra (25) telefon (6) telefonfülke (1) televíziózás (1) tengerhajózás (4) Teréz körút (1) térképészet (2) térszerkezet (3) Tihany (2) tilinkó (1) Tisza (4) Tiszafüred (1) Tiszaújlak (1) Tisza Kálmán (2) Titanic (1) történelem (64) történészek (1) Trieszt (2) Tungsram (1) turizmus (19) tűzvész (1) udvari utazás (10) Újpest (2) Újvidék (1) Ukrajna (1) ünnep (1) urbanizáció (18) uszítás (5) utazási sebesség (1) utazástörténet (6) útburkolatok (2) útépítés (2) útkaparó (1) útvámok (1) Vác (1) Váci utca (2) vadászat (1) Vajdahunyad (1) Vajda János (1) válás (1) választás (1) vámosutak (3) Városliget (12) Városligeti fasor (2) Városlőd (1) városrendezés (2) várostörténet (5) Vásárosnamény (1) Vaskapu (2) vaskohászat (1) vasúti resti (1) vasúttörténet (71) Velence (2) Verespatak (1) Verőce (1) Veszprém (2) Veszprém megye (1) világítótorony (1) villamos (12) villamosítás (4) Visegrád (4) viselettörténet (3) vízgazdálkodás (2) vízügyek (7) Wesselényi Miklós (1) Ybl Miklós (3) Zágráb (1) Záhony (1) zenekultúra (1) Zengg (1) Zichy Mihály (1) Zrínyi Miklós (1) Zsigmondy Vilmos (1) Címkefelhő

Az eszéki vasúti katasztrófa, 1882

2014.06.22. 01:14 zsuzsa.frisnyak

 

"Hallatlan! Borzasztó! - Így kiáltott fel egyik érdemes kollégám, mikor az eszéki katasztrófa első távirati hírét kézhez kapta. A nagy lap szerkesztőségében pedig éppen csak az imént arról vitatkoztak, hogy beállt az uborkaszezon (...) Mint a bomba hatott tehát ez a kis szenzációs távirat, hogy Eszéknél leszakadt a vasúti híd és 27 bátor huszár lelte halálát a Dráva piszkos hullámaiban."  Így kezdődik, majd azzal folytatódik  a tudósítás, hogy a pesti újságíró csapot-papot otthagyva leutazik az első vonattal Eszékre. Mindez 1882-ben még hallatlanul menő dolognak számított, a magyar sajtóban ritka a helyszíni beszámoló. A nagy fővárosi lapok közötti hírverseny jóformán csak a tiszaeszlári perre korlátozódott.

Na de, térjünk vissza az eszéki baleset sztorijához.  1882. szeptemberében járunk, a Dráva árad. Az Eszék melletti  fából épített vasúti híd egyre nagyobb terhelésnek van kitéve. Egyre kiterjedtebb uszadék torlódik fel a híd körül,  több mint negyven munkás próbálja kiszabadítani a hulladékot a híd alól. Miután a helyzet egyre aggasztóbbá válik, Budapestről is megérkeznek a főnökök. A szeptember 23-i baleset előtti héten már éjjel is folyik a munka a híd alatt. Szeptember 22-én úgy tűnik, a hidat közvetlenül veszélyeztető uszadéktól sikeresen megszabadultak. Éjjel egy próbajárat baj nélkül végighalad a hídon, aminek hatására a helyszínen tartózkodó legmagasabb rangú vasúti szakember egy táviratot ad fel Budapestre: a híd tartható, semmi veszély.

Ilyen előzmények után, alig fél nap múlva, a híd egy Bécs felé indított személyszállító vonat súlya alatt leszakad. A balesetben 26 katona és két, a hídon tartózkodó munkás életét veszíti.

eszek3_1.jpg

A rajzon jól látszik a Dráva áradása miatt feltorlódott uszadék is. Az áradás alámosta a tartószerkezetet

2 komment

Címkék: vasúttörténet 1880-as évek Eszék

Botrány nélkül, unalomban, bús az ember élete

2014.04.05. 10:23 zsuzsa.frisnyak

 

Az alábbi, 1881-ben megjelent humoros költemény a pártok között kóválygó őseink közérzetet fogalmazza meg.

valasztasi_vers1881.jpg

1 komment

Címkék: humor politikai propaganda 1880-as évek

Úti kalandok Budapesten

2014.02.22. 02:00 zsuzsa.frisnyak

 

Az alábbi képregény 1881-ben készült egy a terjeszkedő fővárosban nehezen tájékozódó vidéki család megpróbáltatásairól. Budapesten ez idő tájt 360 ezren éltek. A város népességének 57%-a volt magyar,  34% német, és mintegy 6% szlovák anyanyelvű.  

1_1.jpg

4 komment

Címkék: urbanizáció Budapest 1880-as évek

Kátyús út és esküvő 1887-ben

2013.09.05. 22:25 zsuzsa.frisnyak

A mai képet is az élet ihlette. Jó szórakozást.

utviszonyok_hinto_SANY0091_resize.JPG

Szólj hozzá!

Címkék: humor karikatúra 1880-as évek

Hogyan terjedt a telefon Budapesten?

2013.08.02. 18:32 zsuzsa.frisnyak

Az első hazai telefonhálózat igen hamar  – az 1877-es világelső bostoni hálózat után négy évvel ­– 1881-ben megkezdte működését Budapesten. A telefónia korai időszakában - az előfizetők alacsony száma miatt - térképeken is lehet ábrázolni (lásd a fehér pöttyöket) a telefon terjedését. Nézzük, mi derül ki mindebből.

A telefon terjedése az első években egy olyan a szárazföldre ki-kicsapó hullámverésre emlékeztet, melynek visszahúzódása után a fövenyben csillogó víztócsák maradnak. A terjedés nem mutat térbeli egyenletességet. Nem sugaras szerkezetű, nincs központja, de van terjedési iránya. Ez az irány inkább északi és északkeleti, mintsem déli, délkeleti.

telefonelofizetok_1abra_resize.jpg

1881. február 10.  Előfizetők száma: 23.

21 komment

Címkék: telefon urbanizáció technikai kultúra Budapest 1880-as évek

High-tech és a magyarok, 1883

2013.03.23. 08:00 zsuzsa.frisnyak

130 évvel ezelőtt, 1883-ban nemzetközi villamosipari szakkiállítást rendeztek Bécsben. A villamosipar e korai periódusában (a telefon és az izzólámpa alig néhány éve létezett) egy útját kereső high-tech iparág bemutatkozása jelentős innovációs esemény volt.  A feltörekvő, de még gyermekcipőben botorkáló legújabb hight-tech iparág képviselőinek seregszemléjén magyar cégek is megjelentek.

nikon 129_resize.jpg

A kiállítást a Prater területén rendezték meg. Ez volt a központi csarnok.

3 komment

Címkék: villamos ipari forradalom találmányok Bécs MÁV Ganz Tungsram 1880-as évek

Túrázás a Magas-Tátrában anno

2013.03.21. 11:32 zsuzsa.frisnyak

A 19. században a Magas-Tátrában túrázni kifejezetten drága mulatság volt. Kevésbé a szállodai árak, sokkal inkább a közlekedés és a túravezetés árai voltak szokatlanul magasak.

magastatra_latvanya_popradfelol.jpg

A Magas-Tátrába a legcélszerűbben a vonattal és bérkocsival lehetett eljutni. A vonatról a Kassa-Oderbergi Vasút poprádfelkai állomásán kellett leszállni. Innét egy bérkocsi (persze a pesti árak többszöröséért) kb. 90 perc alatt elvitte az utazót Tátrafüredre. Azért Tátrafüredre, mert a csorba-tói fogaskerekű és a tátrai villamos megnyitása előtti időben a magas hegység túraútvonalaihoz legközelebbi kiinduló pont Tátrafüred volt. A túrázók tehát Tátrafüreden megszálltak. Másnap innét lehetett továbbindulni.

9 komment

Címkék: turizmus hegymászás Magas-Tátra 1880-as évek 1870-es évek

Magyar divatképek, 1882

2012.09.16. 08:34 zsuzsa.frisnyak

Köztudott, hogy a divat nem a célszerűségről szól. Racionalitást, mértéktartást az alábbi divaton sem lehet számon kérni. Magyarország első számú, legjobbnak tartott divatáru kereskedéséből, a Váci utca 15. szám alatt működő Monaszterly és Kuzmiktól származó mintarajzok azon kőgazdag nőknek  készültek, akik semmittevéssel tékozolták életüket.

A bemutatott toalettek értelmes és hasznos tevékenységet nem tettek lehetővé. A szinte-szinte csak ácsorgásra és rövid távú - leginkább beltéri - lépegető mozgásra alkalmas modellekben jóformán leülni sem lehetett, a szoknyák csípőrészére helyezett, lószőrrel kitömött párnák kizárólag az egyenes háttal, merev felsőtesttel való ücsörgést engedték. És akkor még nem beszéltünk az öltözékek tisztán tartásával és vasalásával járó gondokról.

A bemutatott modelleket ti. nem mosták ki, ilyesmit csak rendkívüli kivételes esetben kockáztathattak meg. A tisztításuk gyakorlatilag portalanítással, szellőztetéssel történt. Rendszeres mosásba csak a látható öltözetek alatti, a testtel közvetlenül érintkező különféle fehérnemű került. A felsőruházat mosható és vasalható csipkeszegélyeit, szalagjait óvatosan lefejtették, és tisztítás után visszavarrták.

nikon 172_resize.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: divat nőtörténet viselettörténet 1880-as évek Váci utca

Szent István keze

2012.08.19. 10:02 zsuzsa.frisnyak

Az alábbi 1880-ban megjelent költemény arról szól, a magyarság két nagy pártra oszlik, az egyik párt Európa, a másik Ázsia. Az ázsiai vadság támadja a hazát, pogányok pusztítják az országot. Szent István megfeketedett ujja azonban Európa felé mutat.

szent_jobb_vers1880_resize.jpg

25 komment · 1 trackback

Címkék: politika közélet humor Szent István 1880-as évek 1880-as:évek

Hogyan fogadtuk anno lengyel vendégeinket?

2012.03.14. 15:02 zsuzsa.frisnyak

Az első világháború előtti évtizedekben szervezett lengyel csoportok két alkalommal jöttek Budapestre. Elsőként 1885-ben indítottak kirándulóvonatot (korabeli szóhasználattal kéjvonatot) a fővárosba. A kéjutazók különvonatát Budapest ünnepélyesen fogadta, fellobogózták a Keleti pályaudvart, voltak beszédek, fogadás, tósztok és ivászat. A kirándulók célja a Városligetben megnyílt Országos Kiállítás megtekintése volt.

 1903-ban a Szent István napi körmenetre érkeztek különvonattal lengyel vendégek Budapestre.

Szólj hozzá!

Címkék: turizmus körmenet vasúttörténet Budapest Városliget 1880-as évek 1900-as évek