Így jelmagyarázat nélkül nem sokat mondanak a térképek. A gyorsvonati térképen talán két különböző vastagaságú vonal vehető ki, az a térkép VALÓBAN csak arra alkalmas, hogy megmutassa, hogy merre jártak gyorsvonatok.
Tegyük hozzá, az hogy egy kiragadott évben a különböző vasúttársaságok mit neveztek gyorsvonatnak, az meglehetősen esetleges. Az alapul szolgáló forrásban milyen kategóriák léteztek? Volt-e sebesvonat? Expresszvonat?

@sncf: ez most meglepett... szóval a vonal vastagsága szerinted nem jelzi az eltérő értékeket? én abból indultam ki, hogy egyértelmű lesz: minél vastagabb egy vonal, annál nagyobb a jelzett érték (sebesség, vonatforgalom, bármi). hmmm... átgondolom az ábrázolástechnikát.
nincs sebesvonat, nincs expresszvonat. gyorsvonat az, ami gyorsabb mint a személyvonat.

Budapest-Lajosmizse távolság 73km, menetidő 2 óra. Óriási a fejlődés 150 év alatt.

@Frisnyák Zs.: A vonal nagyobb vastagsága jelzi a nagyobb értéket, de ettől még a térképről nem lehet leolvasni, hogy mennyi az annyi. Még az sem biztos, hogy a kétszer olyan vastag vonal kétszer akkora értéket jelöl (sokszor fordul elő, hogy a nagyon eltérő értékek - pl. utasforgalom, árutonnakilométer - esetén logaritmikus skálát alkalmaznak).
Ha már a mennyi az annyi kérdésnél vagyunk: a személy- és a gyorsvonat térképek esetén ugyanaz a skála? Az ugyanolyan vastag vonal ugyanolyan sebességet jelöl?
"gyorsvonat az, ami gyorsabb mint a személyvonat" vs "A MÁV-nak nincs gyorsvonata". Értem. A MÁV-nál a személyvonat az, ami a nem létezőnél lassabb. Vagy mégse?

Ezek a sebessegek nem a vonatok nyilt palyan ment sebessegei, hanem a start-cel allomas menetideje es tavolsaga hanyadosa, igaz? Ilyen alapon a BKV 2019-ben Budapesten 17km/h-t tud, es a szemelyvonatok meg nem is nagyon gyorsultak. Mert fel kell gyorsitani, le kell lassitani, a megallokban meg konkretan allni kell.

@is: az vonalankenti sebessegadatok ketfele sorozata van meg, az egyik sorozatban a varakozasi idot is beleszamoltak, a masikban csak a vonatok tiszta mozgasidejet. ugy gondoltam, hogy egy menetsebessegi terkepnek az utasok szempontjabol van ertelme, tehat a teljes utazasi idot kell szamolnom es abrazolnom. ugy erzed, hogy informativabb a varakozasi ido nelkuli menetsebesseg?

@sncf:
a skalat nem valtoztattam meg a menetsebessegi terkepeknel, de jo hogy figyelmeztetsz, mert a publikalas elott ezt ujbol ellenorizom, vagy a skalat szelesebbre huzom... hogy a kulonbseg feltunobb legyen.
a mav gyorsvonatok hianyara nem tudok mit mondani, nincs es kesz. nincsenek gyorsvonatai a menetrendben. vannak szemelyvonatai es vegyes vonatai. majd kesobb lesznek.

@Frisnyák Zs.: Javaslom, hogy a vonalvastagság helyett a szinekkel jelöld az értékeket, mellékelve táblázatban a színekhez tartozó értékeket.

@Frisnyák Zs.:
A jelmagyarázat hiányzik.
A sebességadatoknál a tényleges menetidővel kell számolni, amibe a várakozási idő, állomáson állás idő is beletartozik.
A várakozási idő nélküli átlagsebesség vagy a csúcssebesség csak műszaki szempontból érdekes.

@John Brennan: egyetertek, a tenyleges menetido a fontos.
@JFK-alapítótag: ok, kiprobalom szinekkel is az ertekeket.

22 - 33 km/h kocogó ember sebessége, ma meg a TGV a franciáknál 578 -al megy. Volt fejlődés 140 év alatt!

Némelyik vonat van, hogy ma is ennyivel megy.

Hát azért a boldog békeidőkben sem volt minden ideális..:

" A MÁV.

Reggel 7 óra felé fölébresztettek. Csak az imént aludtam el, tehát nagyon álmos vol- tam. Ε miatt már nem tudom, hogy a vonatunk változott-e, vagy reggeliznünk kellett? Azon- ban a kocsiból kiszállottunk s tejes kávét ren- deltem. Valami hamuszín italt kaptam, mely kissé kékes is volt, mintha palaolvadék vegyült volna belé. Ilyen formának képzelem a kovász- nál Pokolsár-fürdöt, a melyre különben már csak homályosan emlékezem. ,,Köszönöm. Inkább egy csésze theát.” Jött a burjános meleg víz, a tükörén zsírfol- tokkal, hogy tündöklőbb legyen. A beléndek, mikor a gyümölcsével − mely gömbölyű és tüskés, mint a hízott mongolicza − disznósdit játszottunk, ilyenforma szagot hagyott injain- kon. Szegény édes anyám mindig megérezte
22 rajtam ezt a játékot s nem adott vajas kenye- ret, míg meg nem mosdottam. Miután pedig az illatnak köztudomás sze- rint emlékezet-idéző hatása van és miután ez a thea a beléndekre, a beléndek viszont a mosdó vizre emlékeztetett: ennélfogva kiindultam az indóház udvarára, a. hol kutat, vizet és vályút reméltem találni. Azonban a folyósón arra figyelmeztettek, hogy van az indóházban hiva- talosan berendezett toilette-szoba az utasok számára. Ez meglepett. Mégis haladunk. Íme a Máv., ha nem is törődik a gyomrunkkal s ha mégis tűri kávénak a moslékot és theának a moso- gató levet, de legalább gondoskodik tisztasági igényeinkről. Beléptem a szobába. Egy nagy márvány- fedelü mosdó asztalt találtam két tállal, két nádszéket, egy ruhafogast. A mosdó-asztal víz- vezetékre berendezve. Kint fényes nap sütött. Itt félhomály volt, daczára a nagy ablaknak. Mert, kérem, az az ablaküveg, mióta a gyárból kikerült, soha tisztítva nem volt. A zemplénvármegyei gaz- dákra gondoltam. Micsoda? Hát nem ismerik ők a guanó értékét? Hiszen itt légymilliárdok
23 hulladéka raktározódott vastag rétegekbe. Ez egy kincses bánya a műtrágyázás szempont- jából. Ezek a legyek tejjel, borjú-pörkölttel, gulyással és czukorsüteménynyel élnek. Hul- ladékuk nagy százalék foszfort, kálit, nitrogént tartalmaz. Miért nem kezd valamelyik vállal- kozó ennek a kincsnek a kiaknázásához? Lassacskán megszokta szemem ezt a félhomályt. Látni kezdtem. A fölcserepzett falfesték pikkelyei alól gúnyos megvetéssel néztek a kíváncsi poloskák rám, a tisztaság keresőre. A mosdó asztal márvány táblája össze-vissza volt zúzva, mintha Árpád honfog- lalása óta minden hadjárat rajta gázolt volna keresztül. Repedései tömve nedves, undorító, bűzös piszokkal. A vízvezeték csapján zöld rozsda ült, a szennynek és mocsoknak barna patinájával. A csap nem fordult sem jobbra, sem balra. A mosdó tál falán dilluviális és alluviális rétegek hirdették, mint valamely szappankori ősidőnek maradványai, hogy ez a tál soha megmosva és kitörölve nem volt."

Sokminden befolyásolja egy vonat átlagsebességét. A technikai lehetőségeken kívül:
-megállóhelyek, állomások távolsága
-utasforgalom nagysága
-illeszkedés az egyéb csatlakozási lehetőségekhez
-pályamegosztottság (ugyanazon pályán haladó vonatok mennyisége)
-alkalomszerű kényszervárakozás
Ezek miatt a mai átlagsebességet nem lehet összehasonlítani a 150 évvel ezelőttivel.
Mindenesetre érdekesek és elgondolkodtatóak ezek a térképek még úgy is, hogy viszonylag "pontatlanok".

@WAR10CK.: Egyszer ment annyit egyetlen, direkt arra a tesztre felkészített, jelentősen átalakított jármű. Propagandának úgy tűnik viszont, hogy az is elég volt.

@WAR10CK.: Az csak a tesztsebesség. Normál hétköznapi körülmények között maximum 380 km/h. Ritkán.

@Frisnyák Zs.: a teljes menetido a jo szerintem is, de eppen ezert irtam, hogy a 22-33km/h-s sebesseg egyaltalan nem lassu, es nem azt jelenti, hogy a vonatok egyebkent a nyilt palyan nem mentek 70-80-100-zal. Marpedig az index2-es szovegben ezt emeltek ki, es kicsit felrevezeto.

@is: az index2 szövegkiemelés nem az én szövegem.
a vonatsebesség maximálva volt hatóságilag, nem mehettek a vonatok nyílt pályán 70-100-al. Mennyi volt a hatósági maximum? Bocs, most nem tudom előkeresni az erre vonatkozó szabályt, nem vagyok otthon.

A második térképpel kapcsolatban valószínű, hogy a MÁV-ot büntetés fenyegette ha az azon a vonalon közlekedő Orient expressz késést szenvedett, ez magyarázhatja a több munkást meg a nagyobb sebességet. Erdélyben meg az extrém nehéz terep indokolja a több melóst.

@Deak Tamas: Szia, ez idő tájt még nem volt Orient expressz.

@Frisnyák Zs.: hát csak 4-6 év hiányzott hozzá :) de nyilvánvaló, hogy azon a nagyon fontos vonalon kellett legyen valamilyen menetrendpontosságkényszer. Felmenőim dolgoztak ezen a vonalon (Gavosdia, Karánsebes, Anina, Rakasdia) és minden családi legendárium szerint kemény pontosságbetartatás volt.