1915 tavaszán vagyunk, a háborús viszonyok már az élet minden területén éreztetik hatásukat. A növekvő élelmiszerárak, és az ellátási nehézségek hatására Budapest igyekszik megkönnyíteni a szűkölködő városlakók számára az életet. A város mintegy száz hold parlagon fekvő, de művelésre alkalmas földterületén (fővárosi építési telkek, a közműtelepek, a faiskolák sőt a temetők használható részein) megkezdődik a zöldségtermesztés.
Mindezen túl a főváros az üres álló telkek tulajdonosaihoz is fordult. Vessék be a konyhakerti művelésre alkalmas földjeiket - vagy ha ezt nem akarják - akkor díjmentesen engedélyezzék azokon a zöldségtermelést.
A konyhakertek megművelésére iskolai közösségek, és magánszemélyek is jelentkezhettek. Az iskolák tanulói által megtermelt zöldség az iskolai étkeztetésbe került. A földet megművelő magánszemélyek szabadon rendelkezhettek a terményeikkel, egyetlen megkötés volt: burgonyát, kukoricát, babot vagy borsót kötelesek termeszteni.
Itt a vége, fuss el véle.
