Lehet-e még újat mondani a Lánchíd építéséről? Bizonyára, de ilyesféle bravúrral most nem fogok kísérletezni. Viszont van két kép, melyet igen nagy valószínűséggel még nem láttatok. Mindkét kép egy német képeslapban jelent meg 1847-ben. A német precizitás ellenére a rajzok nem 1847-ben készültek, hanem egy 1842-es ábrázolás átdolgozásai. 

A lentebbi rajzon elsőként a képet keretező növény- és láncgirland ötlött a szemembe. Ez a részlet ugyanis eszembe juttatta, gyerekkoromban nem értettem, miért nevezik a Lánchidat láncnak. Hiszen nincs rajta lánc, és nincsenek láncszemek sem.  Hasonlóképpen járhatott az agya a rajz egykori alkotójának is, mert azt vélelmezte a Lánchíd láncszemei pont olyanok lesznek, mint egy nyakláncé. Na, de jöjjön a lényeg.

 A mederpillérek alapzata már elkészült, a pilléreken pedig már állnak az építési állványzatok. A budai mederpillérre telepített gőzszivattyú működik, jól látható az füstöt okádó deszkabódé.

Ez pedig még közelebbről. Építési terület a pesti oldal parti pillérje körül. A parti pillért még nem kezdték el felállványozni. A parti pillér mögötti ház a híres Nákó-ház.  A tőle balra fekvő bérpalota az Ullmann-ház.  Ennek első emeletén bérelt lakást magának Széchenyi István.

Itt pedig a budai parti pillért állványozzák fel, a szerkezet tetején egy csigát működtető munkások. Középen a kőfakarók (olasz és német munkások) telephelye és egy a kövek felemelésére szolgáló vízparti daru. Balra hátul, a Margit-sziget előtt egy torony - nem tudom mi lehet ez.

Ezt a gépet a Lánchíd építésénél használták. Hmmm. Hogy mi ez, és hogyan nevezik, nem tudom. Úgy tűnik, mintha egy nagy kőkalapáccsal lenne dolgunk. Azt vélelmezem a nagy kerekek a szerkezet hordozhatóságát biztosítják. Az előző képen látható egy igen hasonló szerkezet. A szerkezetet nagy valószínűséggel az építéshez  szerződött angol munkások működtették.