Az alább bemutatott, Magyarországról 1890-1900 között készített fotólitográfiák a Kongresszusi könyvtárból származnak. A képeken tájhasználatában takaros, karbantartott épületekkel és tisztának tűnő közterekkel rendelkező településeket látunk.

A negyvenezer fős népességű Kassa főtere a színházzal, és a közúti vasúttal.  A  városban a ló- és gőzvonatású  közúti vasút 1891-1909 között működött. A kép bal oldalán megfigyelhető, épp kövezik a teret. Kassa 1883-tól kövezetvámot szedett a városba szekérrel beérkező környékbeliektől. A városban a vízvezetéket a 1900-as évek közepén kezdik építeni.

Miskolc az Avas szőlővel beültetett, borospincés dombjáról. Negyvenezer lakos, vízvezetékkel, de csatornázás nélkül. Kórházzal, közfürdővel, szilárd útburkolatokkal és közvilágítással.

Piac a debreceni Fő utcán. Feltűnő, milyen színvonaltalan a piaci árusítás infrastruktúrája: a földre leborított, kiterített áru mellett kuporognak a parasztasszonyok. A közúti vasút pályája is ápolatlannak, elhanyagoltnak tűnik, bal szélen még egy földkupac is éktelenkedik. Mindeközben a telefonpóznák sűrűn követik egymást. 1894 végén alig 156 telefon előfizető volt a városban, a teljes népessége 70 ezer fő. A 20. század elejére Debrecen egyéb területeken is lemaradt: a gazdagodó polgársággal rendelkező városban még nem volt vízvezeték.

Az ötvenezer fős Nagyvárad. Nagyváradé a dicsőség: 1882-ben itt létesült az első közúti vasút  az országban.  Nagyváradon a 20. század elején - ellentétben Debrecennel - már volt vezetékes ivóvíz.

Kolozsvár, ötvenezer lakos. Vízvezeték volt a városban, bár nyilván nem a képen látható házakban. Sőt, csatornája is volt. Ez ritkaság a 20. század elejének magyar városaiban.

Brassó a viszonylag lassú népességnövekedésű, de magas infrastrukturális fejlettségű polgárvárosok csoportjába tartozik. 1900-ban 36 ezren éltek a városban. A felvétel idején a városban már volt vízvezeték, kórház, közvágóhíd, utcáit légszesszel világították meg.  Érdekes, hogy a városba bevezető út mentén zajlik a piaci árusítás. A városi piacok a korszakban a városok központi helyein voltak, ezért feltűnő ez az út menti piacozás. Talán a brassói kövezetvámot akarták megspórolni a termelők? Nem tudom. 

Orsova a személyszállító hajók kikötőjével. A város vasútállomása a képen nem látszódik, ettől jobbra feküdt, és ebben az irányban volt a teherkikötő is. A felvétel készítésének idején az orsovaiak között az volt az általános hiedelem (melyet a történeti források nem támasztanak alá), hogy Baross Gábor Orsovára a fiumei kikötőfejlesztésekkel azonos léptékű fejlesztést tervezett, de hát meghalt a vasminiszter, oda az igazság, oda az orsovaiak jussa.

És végül egy gyöngyszem: Herkulesfürdő négyszáz állandó lakossal, és fürdővendégek ezreivel. Az egy főre jutó cukorfogyasztás majdnem itt a legmagasabb Magyarországon  az 1890-es évek közepén. Mindez jómódú, gazdag vendégkört feltételez.