A komolykodó politikai hülyeség nem ismer határokat.
1884-ben a képviselőválasztások során a Budapest napilap a függetlenségi párt jelöltjei mellett kampányolt. A lap a IX–X. kerületi jelöltek közötti különbséget abban látta, hogy Kemény Gábornak „húsos fazék” a programja, Tompa Antalnak pedig a függetlenségi párt „magasztos elvei”. Ha a ferencvárosiak többre becsülik a pusztuló magyar hazát a sült libamájnál, akkor Tompa Antal lesz a győztes.
Mit tegyél, egy tökéletes vasúti utazás érdekében? Nyolc szabályt kell betartanod.
„Legyünk jó hazafiak: tartsuk meg a pipát s szívjuk a /cigarettát/, ha drága is, mert hát Uram, Istenem! honpolgárok vagyunk s szívünkön fekszik a deficites haza sorsa!” – így sóhajtott fel egy újságíró, miután 1887-ben a képviselőház új törvényt fogadott el a dohányjövedékről. A dohánytermékek árát növelő új törvényre az állami deficit csökkentése érdekében volt szükség. Sokan gondolták, mindez Magyarországot ért „egyiptomi csapás”-nak (tűzesetek, árvíz, fagy- és jégkárok, adóemelés, párbajmánia, uzsora, balkáni háborús fenyegetettség és az ún. trafiktörvény) is minősíthető.
Talán mondanom sem kell, az új törvény az államon kívül senkinek sem volt előnyös.
Elsőként a dohánytermékeket forgalmazó trafikosok estek pánikba.
Olvasom a hírt, a Kossuth teret az 1944 előtti formájában állítják helyre, a járműveknek pedig mélygarázst építenek. Nem lesz tehát a tér egyik sarkában játszótér – mint amiről néhány éve még szó volt.
De mit is jelent az, hogy a teret a háború előtti formájában állítják helyre? Lehet, hogy csak annyit, megnő a zöldterület, mert feleslegessé válik a felszíni autóparkoló. Rosszabbik esetben azt is jelentheti, hogy pontosan ugyanolyanná formálják a Kossuth tér zöldfelületeit, mint voltak egykoron. Ami persze azt is jelentheti, visszaépítik a régi Kossuth szobrot (ha még lehet), kidobják József Attilát, és persze Károlyiról és a többi emlékműről sem feledkeznek meg. Ebben az esetben még a gépjárműforgalmat is át kellene szervezni, mint ahogy az alábbi képről kitűnik.
A metszet a Kossuth tér déli oldalát mutatja, még az első világháború előtti időben.
