Törtem a fejemet, van-e ennek az 1956-os karikatúrának a foci népszerűségén túlmutató, másodlagos - rejtetten megbúvó - jelentése. Végül is arra jutottam, hogy nincs. A felnőttesen viselkedő óvodások, a hivatali értekezlet imitációja, illetve az egész jelenet fontoskodó atmoszférája mögötti üzenet pusztán csak az, ami látszik: egy ország rajong a fociért.
Itt a vége, fuss el véle.
Az 1870-es évek első felében a Pest környéki rókavadászatok a főúri elit szűk csoportjának kedvelt passziója. A rókaüldözéshez - hiszen, ez a vadászat lényege - nem csatlakozhatott bárki. A zárkörű és igencsak exkluzív hajszákat Ferenc József és a Erzsébet királyné részvétele emelte az egekbe. Csak az vehetett részt a partin, akit a királyi pár meghívott. Az uralkodópár ez idő tájt még szerette egymást, voltak közös passzióik.
1901. áprilisában magyar-angol labdarúgó mérkőzést rendeztek. A meccs a magyarok számára vereséggel végződött, hat gólt kaptunk és egyet sem rúgtunk.
Mivel vigasztalták magukat a focirajongók? Erről szól az alábbi karikatúra.
Igaz, hogy elpáholtak bennünket a focipályán, de az angolok csapatok vesztésre állnak a búr háborúban. A valóságban persze nem így történt, 1902-ben az angolok a csatamezőn is győztek.
Itt a vége, fuss el véle.
Közismert, hogy 1956-ban, a forradalom kitörése idején éppen Bécsben tartózkodó Puskás Ferenc nem jött vissza Magyarországra. 1957. márciusában a Ludas Matyi két rajzban is megemlékezett a nagy port kavaró, de a nyilvánosságban agyonhallgatott, rendkívül kínosnak tartott esetről.
Mindkét, alább bemutatott karikatúra úgy szól Puskásról, hogy a centercsatár nevét meg sem említi. Ennek ellenére, minden magyar értette, kiről szólnak a rajzok.
Az első edzőterem előbb a Király utcában (1859-1870 között), majd a Városligeti fasor és a mai Dózsa György út sarkán álló épületben működött. Persze a szolgáltatást nem edző-, vagy konditeremnek nevezték, hanem "testegyenészeti" intézetnek.
Az intézmény szolgáltatásai hasonlítanak egy maihoz. Az egyetlen, nem elhanyagolható különbség: az edzőterem látogatói betegek voltak, az elvégzett tornagyakorlatok pedig a gyógyulást szolgálták. Egészséges ember ide be nem tette a lábát.
A Batizfalvy-féle testegyenészeti intézet épülete a Király utcában. A vállalkozás idővel kinőtte az épületet. A tulajdonos a Városliget mellett építtetett egy új épületet.
Joggal gondolhatjuk, hogy a városligeti jégpálya és a korcsolyázás száz évvel ezelőtt nem szólt másról, mint a téli kikapcsolódásról, és a mozgás öröméről. A 19. századi leírások azonban ennél jóval szélesebb társadalmi jelentőséget tulajdonítottak a városligeti korcsolyapályának. A korcsolyapálya nem a gyerekek játszótere volt.
Szervezett módon a korcsolyázás a kiegyezés körül kezdődött el a városligeti tó befagyott jegén. Az 1860-as években, a jégpályát még kevesen használták, mert az úri kisasszonyok számára a korcsolyázást illetlennek tartották.
