Timelord

Az alábbi terv 1905-ben készült egy ötletpályázatra. A tervező az Építészettörténeti Múzeumnak egy 150 méter hosszú, három oldalszárnyból álló, az oldalszárnyakat egy központi kupolacsarnokkal összekötő palotát álmodott meg. 

"Asszonyi állat"  - így jellemezték az 1850-es években Pepita de Oliva spanyol táncosnőt, aki szexuálisan fűtött, visszafogottságot nem ismerő, szenvedélyes táncával felcsigázta a férfi állatok úri kedvét. Az volt az általános vélemény, nincs férfi, aki ellen tudna állni a hölgynek. "A jelenkor ezen légvirága" többször megfordult Pesten is, zajos sikert aratva.

A "szépség tündérnője"  Pesten egyetlen fellépéssel 500 forintot keresett, a rajongóktól pedig annyi virágot kapott, hogy "egy hatlovas szekér sem lett volna képes egyszerre elhordani".  Ráadásul, a táncosnő kifejezetten okosan bánt a szexuális vonzerejével - a korabeli források feljegyezték, hogy az ajándék virágokból kisebb csokrokat készíttetett, melyeket szuvenírként osztogatott a hódolóinak.  A szuvenírek tulajdonosai nyilván könnyebben felidézhették vágyaik tárgyát. 

De a java csak most következik.

Röviden a válasz: hozzájutottak és megszerették az ízét. Hosszabban: a 19. század második felében történt a  nagy sörügyi áttörés. Mint minden, persze ez is összefügg a vasút terjedésével. Tradicionálisan népünk ugyanis inkább borissza volt, mintsem sörfogyasztó. A vasút tette lehetővé, hogy olyan vidékekre is eljusson a sör, amelyek fogyasztási kultúrájában a sör korábban szinte ismeretlen volt. Idővel aztán - a sörfogyasztás lassú emelkedésének hatására - egyre-másra létrejöttek a kisebb vidéki sörfőzdék is.  A kisebb sörfőzdék a vasúti szállításra már korántsem voltak úgy ráutalva, mint a nagy kapacitású sörgyárak. A helybéli sörfőzdék legfrissebb főzeteiket inkább szekérfuvarral juttatták el a környékbeli falvakba. Ezt láthattuk a Sörgyári sapriccio című filmben is. 

De ne szaladjunk az időben ennyire előre.

Az 1860-as évek elején járunk. Az alföld nagy városait már el lehet érni vasúttal. Növekszik a sör népszerűsége. Az alábbi, négy rajzból álló képregény címe: A falusi embör és a sör.