Timelord

A most bemutatott felvételek a Balatvidéki Vasút építéséről (Szabadbattyán és Veszprém közötti szakasz) készültek. A Börgönd-Szabadbattyán-Polgárdi-Akarattya-Alsóörs-Balatonfüred-Badacsony-Tapolca közötti vasútvonalat és rá csatlakozó veszprémi szárnyvonalat a helyiérdekű vasutak szabványa szerint a MÁV 1907-1909  között építette.  A 133 km hosszú vonalat 1909 nyarán adták át a forgalomnak. 

A pálya vonalvezetése azonban rendkívül különösre sikeredett. Mivel a Déli Vasúttársaság magántulajdonban volt, a Balatonvidéki Vasút vonalát az építtető államnak úgy kellett meghatároznia, hogy az az állami tulajdonban álló vasúthálózathoz csatlakozzon, tehát  az új vonal forgalma ne a Déli Vasút forgalmát növelje, hanem az állami bevételeket szaporítsa. Földrajzilag az lett volna a helyes, ha a Balaton északi partjára haladó vasútvonal Székesfehérvártól indult volna ki, de Székesfehérvár a magántulajdonú Déli Vasút vonalán feküdt. Az állam a Balatonvidéki Vasút kiinduló pontját emiatt nem a természetes helyére (Székesfehérvárra) tette, hanem a  Budapest-Pécs közötti vasútvonal Pusztaszabolcs állomására. A tényleges vasútépítés azonban csak a Székesfehérvár-Paks közötti helyiérdekű vasút Börgönd állomásától kezdődött meg. 

Szabadbattyán

A walesi bárdokat Arany János 1857 nyarán írta. Közismert, hogy a ballada születését Ferenc József 1857-es magyarországi látogatása ihlette. Arany nem állt be az uralkodó dicsőségét zengők kórusába, és jól megfizetett dicshimnusz helyett egy szuggesztív költeménnyel fejezte ki a rendszer elleni érzéseit. Számomra Arany  balladájának csúcspontja:

"Elhullt csatában a derék
 -No halld meg Eduárd:
Neved ki diccsel ejtené,
Nem él oly velszi bárd."

Talán mondanom sem kell, hogy Ferenc József és Erzsébet utazása azért nem ilyen fagyos légkörben zajlott. Arany János helyett akadtak velszi bárdok, kik az uralkodó nevét diccsel ejtették. A kor szokása szerint az üdvözlő verseket külön kinyomtatták. Ezekből mutatok be néhányat.

A nagyváradi papság 20 versszak 80 verssorában próbálta kifejezni, mit jelent számukra Ferenc József látogatása. Az egyházfiak azt állították, csak az ő királyszeretetük az igazi, mert aki istent úgy szereti, mint ők, azok tudják Ferenc Józsefet igazán szeretni.