Timelord

A most bemutatott képek az MTA székházáról 1865-1866-ban készültek. Egy nemzet büszkeségét láthatjátok.

A walesi bárdokat Arany János 1857 nyarán írta. Közismert, hogy a ballada születését Ferenc József 1857-es magyarországi látogatása ihlette. Arany nem állt be az uralkodó dicsőségét zengők kórusába, és jól megfizetett dicshimnusz helyett egy szuggesztív költeménnyel fejezte ki a rendszer elleni érzéseit. Számomra Arany  balladájának csúcspontja:

"Elhullt csatában a derék
 -No halld meg Eduárd:
Neved ki diccsel ejtené,
Nem él oly velszi bárd."

Talán mondanom sem kell, hogy Ferenc József és Erzsébet utazása azért nem ilyen fagyos légkörben zajlott. Arany János helyett akadtak velszi bárdok, kik az uralkodó nevét diccsel ejtették. A kor szokása szerint az üdvözlő verseket külön kinyomtatták. Ezekből mutatok be néhányat.

A nagyváradi papság 20 versszak 80 verssorában próbálta kifejezni, mit jelent számukra Ferenc József látogatása. Az egyházfiak azt állították, csak az ő királyszeretetük az igazi, mert aki istent úgy szereti, mint ők, azok tudják Ferenc Józsefet igazán szeretni.

1867 nyarán, a kiegyezést és a koronázást a magyar arisztokrácia fényes estélyekkel is megünnepelte. Az alábbi kínos semmiség a miniszterelnök egyik estélyén esett meg. Arany Jánost ez idő tájt tüntették ki a Szent István-rend keresztjével. 

Tanulság? Az nincsen.

A karikaturisták és humoristák kedvenc – bár csak tízévente elővehető – témája, hogyan viselkednek az emberek a népszámlálási biztossal. Íme néhány alaptípus.

1. Kérdésre kérdéssel válaszolnak.