Timelord

Ferenc József 1867-es koronázásakor a négy kilogramm tömegű koronázási palástot rendbe kellett szedni. Kik végezték el ez a munkát?  Az alábbi iratot jó tíz éve találtam az Országos Levéltárban. 

1867 nyarán, a kiegyezést és a koronázást a magyar arisztokrácia fényes estélyekkel is megünnepelte. Az alábbi kínos semmiség a miniszterelnök egyik estélyén esett meg. Arany Jánost ez idő tájt tüntették ki a Szent István-rend keresztjével. 

Tanulság? Az nincsen.

Az alábbi, 14 részből álló képsorozat 1867-ben jelent meg.  A tárgyilagos hangvételű rajzsorozat világias nézőpontból mutatja be Jézus keresztútjának helyszíneit. Nem vallásos ábrázolásokat látunk, hanem azt, amit a korabeli turisták (zarándokok) láthattak. Kétely és kétkedés nélküli pontos helymeghatározások következnek.

19. századi véleményvezérek frappáns - pontosabban szólva frappánsnak szánt - rövid válaszokat dolgoztak ki a politikai kommunikáció problémáinak enyhítésére. A "Jobboldali feleletek baloldali kérdésekre" című 1869-es írás alkotója egy képzeletbeli párbeszédet konstruált.

Mit válaszoljon egy jobboldali, ha egy baloldali azt mondja, azért szavaz a baloldalra, mert a szíve is a baloldalon van. A kiötölt válasz: "Hej kedves pajtás, ha valami okos dolgot akarok végezni, mindig a jobbik kezemmel fogok hozzá: ezért éljen a jobboldal".

Hát ehhez nemigen lehet bármit hozzátenni. 

Inkább jöjjön néhány további gyöngyszem.

Tanulság? Új nincsen.

A magyar Kaliforniának is becézett  Verespatak és környéke (Brád, Abrudbánya, Offenbánya, Zalatna) Magyarország legnagyobb aranytermő vidéke volt. 1913-ban összesen 1846 kilogramm aranyat bányásztak az Erdélyi Érchegységnek ebben a szűk körzetében. De hogyan is nyerték ki az aranyat? Erről szólnak az alábbi képek.

Verespatak az 1860-as években. Az alig háromezer fős bányásztelepülésen ez idő tájt mintegy háromszáz bányatársulat 900-1000 részvényessel működött.

Közkeletű reflex, hogy embertársainkat kinézetük és öltözetük alapján akarva-akaratlanul megítéljük. De mi a helyzet a politikai nézeteinkkel? Azt is le lehet olvasni a fizimiskánkról?  Erre ad választ az a kilenc karikatúrából álló képsorozat, melyet Jankó János 1865-ben készített.

A kérdésre Jankó igennel válaszol. Igen, az emberek külsején tükröződik politikai hovatartozásuk.  Számít a kalapforma, és persze az életkor is. Feltűnő módon a magyaros mente viselete viszont még nem politikafüggő.  

Az első három képen mintha Deák, Petőfi és Kossuth nézne vissza. Érdemes megfigyelni, hogy a konzervatív és ókonzervatív közötti különbség mily csekély, sőt mennyire közel állnak a reakcióshoz.  Remek találat a megsavanyodott ultramontán, kezében egy fenyegetőzőnek tűnő levéllel.  Legkeményebben Jankó a bürokratákkal bánt el. A taknyát a tintába csöpögtető bürokrata rajza már az undorkeltő kategóriába tartozik.

Ez a történet arról szól, hogyan viselkedtek őseink egy éles szituációban. 1869. február 3-án éjjel 11-kor vészes hír futott végig a fővárosban: ég az MTA palotája.

Hogyan tudták meg az emberek, hogy ég a palota? A tűz észlelői végigrohantak a környék utcáin és belekiabálták az éjszakába az újságot. A szokatlan zajra az emberek felébredtek, felverték a családtagjaikat, majd felöltöztek és elindultak a palotához.  A környékbeli vendéglőkből kitódultak az emberek. Sajnálatos módon az senkinek sem jutott eszébe, hogy a városháza tornyában elvileg őrködő tűzőrt is felverjék. A nép óriási tömegben rohant a tűzvész helyére. Gyülekeztek a katasztrófanézők.

A legelső magyarországi társasutazást 1862-ben szervezték meg. Ez a kirándulás nem elsősége, sokkal inkább azért érdekes, mert az út a hazafias érzelmek, és a hazaszeretet  nyilvános és spontán kifejezésének eszközévé vált. Miért történt mindez? Mert olyan volt a hazai közhangulat, hogy a politikai jelentőséggel elvileg nem bíró, privát és társadalmi események is mögöttes jelentőséget nyertek.

De nézzük a részleteket.

A négynapos trieszti kirándulásra mintegy 1200 embert vitt el Budáról a Déli Vasút két különvonata. A szerelvények több ezer lelkes fővárosi ünneplése közepette gördültek ki a budai indóházból. Az éjszaka ellenére a vonatokat  Nagykanizsáig fáklyákkal és zenével várták a helybéliek.

Melyik volt a legelső képes ingatlanhirdetés Magyarországon? Tudomásom szerint az alábbi.

A hirdetés 1865-ben jelent meg. Rettentő pénzbe kerülhetett, mert nemcsak a hirdetési felületet kellett megvásárolni, hanem a rajzolót és metszőt is külön meg kellett fizetni.

Érdemes elolvasni a szöveget is. Az Ybl Miklós tervezte luxusvillát kies angolpark, soha ki nem száradó kút, örökös  panoráma, fürdőház jellemzi. A "mezei jószág" felsorolását a leírás nem tartalmazza.

1869-ben a Borsszem Jankó élclap szórakoztató viccet talált ki. A lap szerkesztői azon fantáziáltak, vajon a Nemzeti Színház vezetésére áhítozók ugyan mit is válaszolnának egy olyan állításra: csak egy személy alkalmas a színház sikeres vezetésére. Az újságírók szerint minden önjelölt magára értelmezné az állítást és mindenki  - személyiségének megfelelő modorban - röviden köszönetet mondana. Nézzük, hogyan.