Nagyszerű történet, pocsék képekkel. Bocs!

Képzeljétek el az alábbi szituációt. A 20. század elején lassan, de biztosan növekedni kezd a balatoni idegenforgalom. A városokból érkező fürdővendégek kényelemre és modern szolgáltatásokra vágynak. Kulturált nyaralóhelyeket, tiszta szállodákat, kiszámítható vasúti közlekedést, bérkocsikat, cukrászdákat, cigányzenés esti szórakozóhelyeket igényelnek. Balatoni bort, halászlevet, és persze rántott fogast akarnak.

A balatoni fürdőtelepeknek - ha pénzt akarnak csinálni - alkalmazkodniuk kell az új igényekhez. Ez az a pont, ahol a polgárosodó életminőség jelei már nemcsak Balatonfüreden, Keszthelyen vagy Siófokon, de a kisebb településeken is megjelennek. Ennek a folyamatnak az egyik állomását jelenti a nyaralótelepek és községek  elektromos áramellátása. Erről szól ez a sztori.

1913-ben járunk. Aszófőn egy áramfejlesztő telepet létesít a Hazai Villamossági Rt. Az a cél, hogy az áramfejlesztő telep ellássa a Balaton északi és déli partjának településeit. A két part közötti összeköttetést egy vízalatti kábel lefektetésével oldották meg. Ezt a munkát a pozsonyi kábelgyár végezte el.

Most pedig jöjjenek a képek.

Az aszófői áramtelep az észak-balatoni vasút mellé települt

Az aszófői áramtermelő központ az 1930-as években. Az épületcsoport központja ma is létezik, átalakítva, de még felismerhetően

Az áramfejlesztő telepről indultak ki a légvezeték. A tihanyi félszigetet átszelő légvezeték nyomvonaláról nem találtam információt, de azt feltételezem, hogy az oszlopokat az Aszófő-Tihany-rév közötti községi szekérút mentén fektették le. A fenti térképen ez az út jól látható. Természetesen ez nem az az út, amelyen ma bemegyünk a félsziget közepére.

A rév átszeléséhez nem egyetlen, mintegy 1700 méter hosszú kábelt használtak, a gyártó cég a távolságot három összekötött vezetékkel hidalta át. Az ok egyszerű volt: 1700 méter hosszú kábel súlya mintegy 25 tonnát tett ki.  Pozsonyról Siófokra ekkora súly szállítása pedig túl sok macerával járt volna. A kisebb súlyú, dobokra feltekert kábelek vasúton érkeztek meg Siófokra. Itt szekérre rakták őket, majd a kétszáz méterre fekvő Sió kikötőjébe vontatták. Itt átemelték a kábeldobot egy a lefektetéshez használt uszályra.

Kábelszállítás összekapcsolt uszályokkal

A biztonság növelésére két 60 tonnás uszályhajót mereven összekapcsoltak. Az összekapcsolásra azért volt szükség, hogy a teherhordó uszály ne merüljön túl mélyre a sekély szántódi partnál. A Sió kikötőjéből a révhez való vontatást egy kisebb gőzössel oldották meg. A  kábeldob mellett az uszályon volt még egy lecsavaró készülék és egy olyan szerkezet, amely a kábel fektetés közben a tó medrébe egy megfelelő árkot készített.

 A két part közötti távolságot nem egyetlen, három részből összeillesztett kábellel hidalták át. A használhatóság növelése érdekében két, egymástól 15-15 méterre fekvő kábelt is lefektettek.  A párhuzamos kábeleket a szárazföldön közös kábelárokban egyesítették.

Jobbra a kábeleket egyesítő árok építése. A kábelárok - a sekély víz miatt - mintegy 60 méter mélyen a vízben is folytatódott. Ez a munkát elsőként egy kotróhajóval próbálták elvégezni, majd egy bivalyvontatású ekevassal kínlódtak. Amikor a  bivalyok munka helyett a fürdőzést választották, a mérnököknek egy kreatív megoldást kellett kitalálni. Az ekevasat átvezették egy álló csigán, így a vontatás már a szárazföldről megtörténhetett. Azt gondolom, ezt a jelenetet mutatja a kép. Ezt is szívesen megnéztem volna.

A bivalyos akció után következett a tényleges kábelfektetés

A kábelfektetés egy többlépcsős, összehangolt folyamat volt: a fenék felszántása, kábelárok készítése, és a kábel lefektetése az árokba

A kábelszakaszok helyszíni összekötése

A kivitelező cég munkájának sikerességében és a lefektetett kábel működésében sokan kételkedtek. Az áramszolgáltatás azonban megkezdődött. Az északi parton kigyulladtak a lámpák Balatonfüredtől  Balatonalmádiig, a déli oldalon Siófokon és Balatonföldváron. A villamosítás terjedését a világháború (a munkaerő és alapanyaghiány) természetesen megakasztotta, később a 20-as évek gazdasági válsága lassította. Az 1930-as évtizedben a villamoshálózatra mintegy 14 balatoni fürdőtelep és község csatlakozott.

Itt a vége, fuss el véle.