Az 1896-os millenniumi kiállítás leglátványosabb kuriózuma Godard kapitány kötött léghajója. A léghajót Budapesten állította össze a francia Louis Godard. Üzemeltetése üzleti vállalkozás.
A millenniumi kötött léghajó látványos plakátja nem a millenniumi kiállításra készült. A kiállítás megnyitása elött a léghajót már ki lehetett próbálni. A felszállóhely az akkor még nem létező Szépművészeti Múzeum Dózsa György út felöli oldala környékén - valahol a Lendvay utca sarkánál - volt.
Az első hivatalos felszálláson Budapest főváros illetékesei, a másodikon pedig az újságírók vettek részt. A szerencsés elsőket az foglalkoztatta leginkább, mi történik, ha elszakad a kötél? A válasz: semmi. Kötélszakadás esetében az utasok olcsó pénzért tesznek egy léghajós kirándulást. A kötél természetesen nem szakad el, és "a főváros közegei meg voltak fosztva attól a gyönyörűségtől, hogy esetleg egy egész napig barangoljon velül a léghajó és valahol a sikoki erdőbe tegye le őket egy sötét éjszaka". Az utazás 12 percig tartott.
A millenniumi kiállítás megnyitása után a léghajó beköltözött a kiállítás területére. A léghajó indítóhelye, jobbra-balra homokzsákok. A francia selyemből készített ballon 18 méter átmérőjű, 3227 köbméter űrtartalmú volt. A korszakban a léghajók gyenge pontja a szövet minősége. A gázszivárgás csökkentésére a selymet gáz- és vízálló mázzal vonták be.
A léghajó 25 lóerős gőzgépe. Az idő lejártával ez a gőzgép húzta a földre a léggömböt. Egy visszaemlékezés szerint, amikor megindult a gőzgép "mi valósággal esünk lefelé, olyan gyorsan húz le a kötél". A lehúzás során a ballont tartó 500 méter hosszú kötél felcsavarodott egy dobra.
A léghajó hidrogén-fejlesztője. A készülék 125 köbméter gázt fejlesztett óránként.
A léghajó tartókötele egy vezetőcsigában végződött. A kötél 37 mm vastag volt.
Az utaskosár és a léggömb közötti kötélzet szerkezete.
A felszállójegy ára meglehetősen húzós, de nem megfizethetetlen. A Közlekedési Múzeumban fennmaradt egy eredeti három forintos menetjegy. Mekkora volt a vásárlóértéke 1896-ban három forintnak? Ebből az összegből lehetett vásárolni egy könyvet (pl. Petőfi verseit), vagy a legdrágább pesti villamosjegyből 30 darabot.
Valamennyi felszállást egy a helyszínre kitelepült fényképész megörökített. Az utasok a képen látható szám alapján tudtak a fotóból másolatokat rendelni. A léghajóban még eljegyzést is tartottak. Pecke Klára, Budapest közismert "sport-amazonja" és a fővárosi orfeum egyik művésze pezsgőzött és cserélt gyűrűt 500 méter magasban.
Augusztus elején Budapestre nagy vihar csapott le. A viharban a ballon is megsérült, "a ciklon kétszer is úgy összelapította, hogy alig látszott egy méternyi magasságunak. (...) léket szakított rajta, és mintegy gőzmozdony füttye, oly élesen szabadult ki a ballont megtöltő gáz".
A kötött léghajó utasforgalmáról csak májusi és júniusi adatokat ismerek. Eszerint 7017 utas, összesen 754 felszállással nézte meg Budapestet felülről. Az augusztusi vihar után a menetjegyek árát csökkentették.
A léghajót 1896 szeptemberében elárverezték. A tulajdonosai ti. nem fizették ki a teljes vételárat Godard kapitánynak. Állítólag a léghajó teljes ára 35 ezer forint volt, amelyből ötezer forinttal voltak adósok. Az árverésen "hiénák gyűltek össze". A selyemgömb, a kosár, a kötélzet és a gőzgép 1185 forintért kelt el.
Itt a vége, fuss el véle.
