Elkészült a világ leghosszabb vasúti alagútja az Alpokban. Talán itt az ideje, hogy vessünk egy pillantást az első magyarországi vasúti alagútra, amely Pozsonynál épült meg. A Pozsony-Marchegg közötti vasútvonalat, illetve a rajta fekvő alagutat  1848-ban adták át forgalomnak.  Az elsőként induló vonat egyik utasa leírta az élményeit:  "Fél hatkor indult el vonatunk a pályaudvarról és lassú villámhoz hasonlóan két és fél perc alatt haladtunk át a tunnelen, miközben a robogó kocsik zajának visszhangja és a lokomotívból kiáramló szikrazápor félelmes, komor benyomást keltett kedélyünkben". 

Magyarul, féltek az utasok. Nem csodálom. Az utazókat még sokáig megdöbbentette az alagút „bámulatos szerkezete".

A vasúti őr a kutyájával a pozsonyi alagútnál

Hogyan készült egy alagút a reformkorban? 

Legelsőként - az alagút tervezett irányában - 110-125 méterre egymástól, öt kutat ástak. Ezeken a kútaknákon keresztül megkezdődött a munka. A kutakba leeresztették a munkásokat, akik elkezdték az oldalirányú ásást. A kiásott földet, a szétrepesztett köveket, és a talajvízet is kutakon keresztül húzták a felszínre. Az alagút ásása egyszerre tehát több munkaterületen zajlott. Három kútnál gőzgépet is be kellett állítani a szivattyúk és emelőgépek meghajtására.

A lényeget az alábbi rajzok mutatják.

Az elkészült alagút hossza 703 méter volt. Hasonló módon épült meg a budapesti várhegyet átszelő alagút is.

Itt a vége, fuss el véle.