1956 elején jelent meg az alábbi karikatúra a Ludas Matyi címlapján. A rajzon  magyar bányászokat látunk, akik a mozgó vonatra segítik fel késve érkező kollégájukat. Bár erősen akarják, sem a parasztasszonynak, sem pedig a mögötte loholó parasztembernek nincs esélye elérni a vonatot. A távolodó szerelvényt egy a rohanástól izzadó értelmiségi nézi kétségbeesetten. A karikatúra címe: Hányan maradtak le?

Hmm. Szerintem hárman maradtak le, de persze a lényegi kérdés az: miről maradtak le? Valóban egy vonatról? Szerintem ez a rajz mást sugalmaz, ez nem egy vasútról szóló karikatúra. A rajz azt a közérzetet fogalmazza meg, hogy a magyar állam, kizárólag a munkásságnak nyújtja a segítő kezét, és a többieknek pedig nincs esélyük.

Persze a rajzot nem csak így lehet értelmezni.

A Ludas Matyi szerkesztősége a karikatúra rendszerkritikai élét azzal igyekezett tompítani, hogy nyakatekert magyarázatot fűzött a rajzhoz, amely szerint mindenki lemaradt. Hárman a vonatról, hárman pedig a termelési terv végrehajtásáról.

Mindez azonban kevés volt Bebrits Lajos közlekedés- és postaügyi miniszternek. A karikatúra miatt panaszos levelet írt  a Ludas Matyi főszerkesztőjének.

"A Ludas Matyi f. évi II. 2-i számának első oldalán „Hányan maradtak le” címmel képes rejtvény jelent meg, amely azt ábrázolja, hogy egy állomásról elindult vonatról hárman lemaradtak, az utolsó kocsira felkapaszkodó bányászt pedig két bányásztársa segíti fel a mozgó vonatra. A 2. oldalon lévő megfejtés szerint hatan maradtak le, mégpedig 3 utas a vonatról és 3 bányász a tervteljesítésről. Meg kell jegyeznem, hogy hiába is kerestem a logikát és a szellemet ebben a rejtvényben, nem sikerült azt felfedeznem. Gondoltam arra, hogy talán a bányászok, illetve az általuk megszemélyesített aknák lemaradását kapcsolatba akarják hozni a vasút késésével és ez kritika akar lenni a vasút felé, akkor azonban nem találó, mert a bányászok végeredményben mégis csak feljutottak a vonatra. Nem tudom megérteni, továbbá azt sem, hogy miképpen lehet az, hogy a Komlóra, Oroszlányba és Ormos-pusztára utazó bányászok egy vonatra szálljanak fel, mikor ez az ország három különböző irányában, a legtávolabbra fekszik egymástól. A lemaradást kifejező rajzos kép  - véleményem szerint – szellemtelen, mert a vonatról való lemaradás és a tervlemaradás ilyen erőltetett összekapcsolása a legkevésbé sem humoros."

 Itt a vége, fuss el véle.