A mai Széll Kálmán tér szokatlan térfelszínét a tér helyén évszázadokon át működő agyagbánya, illetve a kitermelt nyersanyagot feldolgozó téglavetők és fazekas műhelyek alakították ki. Kíváncsi voltam, vajon a földmunkákkal felszínre kerül-e még márgás agyag, vagy mindent kitermeltek egykoron? Ma volt az első alkalom, amikor látni véltem valamit. Mutatom.
Mindez közelebbről.
A szakirodalom azt írja, hogy a Moszkva téri agyag sárgás, enyhén mészpettyes, és nemcsak téglának, hanem fazekasárunak, cserépnek is megfelelő volt.
A Moszkva téri 18-19. századi téglavetőkről sajnos nem készült, és/vagy nem maradt fenn ábrázolás. Arról, hogy milyen lehetett itt az agyagbányászat idején az élet, hogyan nézhetett ki a terület, a régi térképekre és a fantáziánkra kell hagyatkozni.
A Moszkva tér helyén a Buda visszafoglalása utáni első téglaégető 1697-ben kezdte meg a működését. Bizonyára állnak még házak, amelyeknek itt készült a téglája. 1784-ben a tér környezetében három, egész Budán pedig már hat téglaégető működött, melyek évente több mint 3 millió téglát égettek ki.
Téglaégető és agyaggödrök a mai Széll Kálmán tér helyén 1763-ban.
Ugyanez 1810-ben.
Ez a térképrészlet pedig az 1860-as állapotot mutatja.
Itt a vége, fuss el véle.
