A humor történetében a jövőképek az abszurdig fokozott technikai fejlődés és mindeközben változatlan társadalmi viszonyok ellentétére épülnek. Az élclapokban a jövőről szóló ábrándozások akkor bukkannak fel, ha enyhíteni kellett az alig elviselhetőnek érzett jelen feszültségeit. A mostani 1946-os képsorozat is ilyen. A hiperinflációban vergődő, élelmiszerhiánytól sújtott Magyarországnak a könnyed és vicces rajzok a reményt és vigasztalást sugalmazták. A távoli jövőben, azaz 1996-ban a magyarok gazdagok lesznek, viszont a mutyizóktól és a pártpolitikai cirkuszoktól még akkor sem szabadulnak.