HTML

Timelord

Szerző: Frisnyák Zsuzsa. Életképek a múltunkból. Humoros, fájdalmas, kínos és szerethető apróságok.

Friss topikok

Címkék

1810-es évek (3) 1820-as évek (2) 1830-as évek (5) 1840-es évek (18) 1850-es évek (13) 1860-as évek (41) 1870-es évek (49) 1880-as évek (22) 1890-es évek (42) 1900-as évek (29) 1910-es évek (23) 1920-as évek (4) 1930-as évek (4) 1940-es évek (31) 1950-es évek (27) 1960-as évek (10) 1970-es évek (5) 1980-as évek (1) abszurd (4) Aczél Tamás (1) adózás (1) Adria (3) Ady Endre (1) Alagút (2) Algéria (1) alkotmány (1) államosítás (1) Alpok (1) Amerika (2) Andrássy Gyula (2) Andrássy út (4) anekdota (1) Arany János (4) Aréna út (1) árvíz (1) Astoria (2) autóbusz (1) autóhasználat (6) Azerbajdzsán (1) Bábolna (1) Bács-Bodrog megye (1) Badacsony (1) Baku (1) Balaton (10) Balatonaliga (1) Balatonalmádi (2) Balatonvilágos (2) balesetek (4) banditizmus (1) Bánffy Dezső (1) Bánság (1) bányászat (5) Baross Gábor (5) Bebrits Lajos (4) Bécs (2) belváros (1) Betlehem (1) betyárok (3) Bismark (1) Blaha Lujza tér (2) Borsodnádasd (1) Börzsöny (1) Bosznia-Hercegovina (2) Brassó (1) Buda (3) Budapest (90) bulvársajtó (6) bűnügyek (4) Carpathia (1) Cinkota (1) csempészek (2) Csíkszereda (1) Dalmácia (1) Damjanich utca (2) Deák Ferenc (2) Deák tér (1) Debrecen (9) Déli pályaudvar (1) demagógia (1) Dinnyés Lajos (1) Diósgyőr (1) divat (2) Dobogókő (1) dohányzás (4) Dorog (1) Dózsa György út (1) Dreyfuss (1) Duna (18) Duna-gőzhajózási Társaság (1) Dunaföldvár (1) Eger (1) egészségügy (5) Egyiptom (2) életmód (3) Első Magyar Vasúti Kocsigyár (1) emancipáció (2) emigráció (1) emigrálás (1) energiatörténet (1) Eötvös József (2) Eperjes (1) Erdély (1) Erkel Ferenc (1) Erzsébet királyné (3) esküvő (1) Eszék (1) Esztergom (3) étkezési kultúra (4) Fehér ház (1) Feketehegy-fürdő (1) felsőoktatás (1) Ferenc Ferdinánd (2) Ferenc József (13) Ferenc József tér (2) Ferihegy (1) Fiume (3) fogaskerekű (1) fonográf (1) forgalmi rend (1) forráskritika (2) Fót (1) fotótörténet (6) Franciaország (2) Frigyes főherceg (1) fürdőkultúra (11) Ganz (4) gazdaságtörténet (5) Gellérthegy (1) Gerő Ernő (2) Gödöllő (4) gőzhenger (1) GYSEV (1) háború (1) Habsburgok (2) haditengerészet (1) hadügyek (15) hajóhíd (1) Hajós (1) hajóvontatás (2) hajózás (8) halászat (1) Hatvan (1) Haynau (1) hazaárulás (2) házasság (3) hazaszeretet (1) hegymászás (2) Herend (1) Herkulesfürdő (1) Heti Válasz (1) Hévíz (1) híd (6) Hódmezővásárhely (1) Hollán Ernő (1) Hóman Bálint (1) Homoródfürdő (1) horoszkóp (1) Horthy István (1) Horthy Miklós (2) Hortobágy (1) Horvátország (1) Hugó Károly (1) humor (57) Hunyad megye (1) IBUSZ (2) idegenforgalom (7) időjárás (2) időzónák (1) igazságszolgáltatás (3) II. Vilmos (3) infláció (1) információtörténet (1) ipari forradalom (8) irodalom (1) Jankó János (6) járműgyártás (1) Jászó (1) Jeruzsálem (2) Jókai Mór (1) Joseph Chamberlain (1) jövő (3) József főherceg (1) Kádár-korszak (21) Kanada (1) kánikula (2) karikatúra (66) Kassa (2) kémkedés (2) Kenderes (1) képregény (4) kerékpározás (4) kereskedelem (1) kertkultúra (2) Keszthely (1) Kígyós (1) Király utca (2) Kiskörút (1) kivándorlás (4) Klösz György (1) Kolozsvár (2) költségvetés (1) Komárom (1) komp (1) könyvtár (1) kőolaj (1) korcsolyázás (2) kormányzói utazások (1) körmenet (1) koronázás (1) koronázási domb (1) Kossuth Lajos (3) Kossuth Lajos utca (1) Kossuth tér (3) Kőszeg (1) közbiztonság (3) Közel-Kelet (3) közélet (27) közlekedéstörténet (68) közoktatás (1) közvilágítás (2) külpolitika (1) kultúra (4) kultúrharc (1) kultúrtörténet (4) Kúria (1) kutatási eredmény (1) Lánchíd (5) léghajó (1) légifotó (3) Lengyel Árpád (1) Lenin (1) libegő (1) London (2) Lourdes (1) lovak (1) lóvasút (6) Ludas Matyi (1) luxusadó (1) Magas-Tátra (2) magyar címer (1) Makó (1) MALÉV (1) malomipar (1) Málta (1) Máramaros (1) Margit-sziget (3) Margit híd (3) Máriabesnyő (1) Márianosztra (1) Mária Terézia (1) Marosludas (1) Mátraháza (1) MÁV (13) menetjegyek (1) Méray Tibor (1) metró (1) Mexikói út (1) mezőgazdálkodás (3) Mezőtúr (1) Mikszáth Kálmán (4) millenniumi kiállítás (2) Miskolc (4) Mohács (1) mozi (1) MTA székháza (2) Műegyetem (1) Munkácsy Mihály (1) munkakultúra (3) munkásság (2) Műszaki Fizikai Kutatóintézet (1) múzeumügy (5) Nagy-Britannia (1) Nagykanizsa (1) Nagykondoros (1) Nagymaros (2) Nagymező utca (1) Nagyvárad (2) Nápoly (1) naszádok (1) nemzetbiztonság (1) Nemzeti Színház (1) népélet (7) népi vallásosság (3) népszámlálás (1) New York (1) nőmozgalom (2) nőtörténet (4) Nyíregyháza (3) nyomda (1) Nyugati pályaudvar (1) ökoturizmus (1) OMFB (1) omnibusz (2) Operaház (2) Ördög-árok (1) Orient expressz (1) Oroszország (3) Orsova (2) orvoslás (2) Osztrák Államvasút (1) pályaudvar (1) Pancsova (1) parasztság (1) Párizs (3) Párizsi Nagyáruház (1) parkolás (1) Passau (1) pénzügyek (8) Petőfi Sándor (3) piac (1) Piliscsaba (1) pióca (1) plágium (2) plakátok (3) Póla (1) politika (17) politikai kommunikáció (18) politikai propaganda (20) posta (4) Pozsony (3) Prága (1) Práter utca (1) Prokugyin-Gorszkij (2) propaganda (1) protokoll (1) Puskás Ferenc (1) Rác fürdő (2) rádiózás (1) Rakamaz (1) Rákosi-korszak (13) Rákosi Mátyás (2) Rákospalota (4) reformkor (3) reklám (1) rémhír (1) rendőri módszerek (2) repülés (5) repülőhíd (1) Rimaszombat (1) Rohbock (1) Rózsadomb (1) Rózsahegy (1) Rózsa Sándor (2) Rudolf trónörökös (3) sajtó (11) sajtótörténet (5) Sándor Móric (1) Sárospatak (1) Siemens (1) sikló (1) Simonyi óbester (1) Sopron (2) sporttörténet (6) Svábhegy (1) Svájc (2) számítógép (3) Szántód (1) Szapáry Gyula (1) Szarajevó (1) Széchenyi István (3) Szeged (1) Széll Kálmán (1) Szendrey Júlia (1) szénégetés (1) Szentendre (1) Szentendrei-sziget (1) Szent István (3) szerelem (2) Szerémség (1) szex (5) színházi élet (4) szobor (1) Szobránc fürdő (1) Szombathely (1) szórakozás (6) Szovjetunió (2) tájhasználat (1) találmányok (2) Tapsony (1) tárgykultúra (2) Tata (1) Tátrafüred (1) távírda (2) távíró (2) távközlés (2) technikai kultúra (25) telefon (6) telefonfülke (1) televíziózás (1) tengerhajózás (4) Teréz körút (1) térképészet (2) térszerkezet (3) Tihany (2) tilinkó (1) Tisza (4) Tiszafüred (1) Tiszaújlak (1) Tisza Kálmán (2) Titanic (1) történelem (64) történészek (1) Trieszt (2) Tungsram (1) turizmus (19) tűzvész (1) udvari utazás (10) Újpest (2) Újvidék (1) Ukrajna (1) ünnep (1) urbanizáció (18) uszítás (5) utazási sebesség (1) utazástörténet (6) útburkolatok (2) útépítés (2) útkaparó (1) útvámok (1) Vác (1) Váci utca (2) vadászat (1) Vajdahunyad (1) Vajda János (1) válás (1) választás (1) vámosutak (3) Városliget (12) Városligeti fasor (2) Városlőd (1) városrendezés (2) várostörténet (5) Vásárosnamény (1) Vaskapu (2) vaskohászat (1) vasúti resti (1) vasúttörténet (71) Velence (2) Verespatak (1) Verőce (1) Veszprém (2) Veszprém megye (1) világítótorony (1) villamos (12) villamosítás (4) Visegrád (4) viselettörténet (3) vízgazdálkodás (2) vízügyek (7) Wesselényi Miklós (1) Ybl Miklós (3) Zágráb (1) Záhony (1) zenekultúra (1) Zengg (1) Zichy Mihály (1) Zrínyi Miklós (1) Zsigmondy Vilmos (1) Címkefelhő

Szűz Mária Tapsonyban

2013.08.19. 08:00 zsuzsa.frisnyak

A Somogy megyei Tapsonyt elkerülték a nevezetesebb események. Az álmos falucska életét 1872-ben Szűz Mária kavarta fel jó alaposan.  A csoda május 31-én este 8 és 9 óra között esett meg. 

gemeskutnal_vu1869_resize.jpg

Ezen a napon estefelé a tapsonyi jegyző cselédsége szokatlan jelenségre figyelt fel. A jegyző kútjában a víz hullámzott, de úgy, ahogyan azt még korábban sohasem látták. Sőt, a feszülten figyelő emberek a kútban világosságot is láttak. Több sem kellett a kombináláshoz. 

Talán mondanom sem kell, hogy az esemény híre villámgyorsan elterjedt a faluban, és a környéken.  Megindult a búcsújárás a kúthoz, és a nép "sáskahad módjára" ellepte a jegyző kertjét és udvarát. A búcsújárók nem elégedtek meg a puszta jelenléttel, hanem "éjjel-nappal" énekeltek és várták az újabb csodát.  Az emberek meg voltak győződve arról, hogy Szűz Mária jelent meg, sőt - ahogyan a sajtó tudósításokból ismerjük - "már százan és százan készek megesküdni, hogy a kútban az istenanyát életnagyságban koronával a fején és szentségekkel kezében láttak".

A kút mellé a falu bírója egy rögtönzött sátrat emeltetett, melyet kápolnának rendeztek be. Mária képe, egy kereszt és egy adománygyűjtő persely került a sátorba. A perselyt nap mint nap a bíró ürítette ki, állítólag ebből vásárolták a viaszgyertyákat.

A bíró felszólította a helybéli plébánost, szentelje fel a kutat. A plébános persze megtagadta a kérést és szószékről a kút ellen prédikált. A helybéli plébánosnak nem sikerült a nyáját meggyőzni tévedéséről, sőt hívei Mária ellenességgel vádolták meg. Még rosszabban járt a jegyző. A kútnál imádkozó tömeg nem engedte, hogy a jegyző marháit megitassák,  a tiltakozó jegyzőt pedig megverték.

A sztori további részleteit Lackovits Emőke (Megszentelt helyek, gyógyító és csodaforrások a Veszprémi Római Katolikus egyházmegyében, különös tekintettel a Bakonyra és a Balaton felvidékre c.) tanulmányában olvastam. A hatóságok eleinte racionális érvekkel próbálták meggyőzni a tévedésről a helybélieket. A helyszínre hozattak egy vegyészt,  "aki a kút vizének kimerítése után a kút fenekén lévő üveg és fém tárgyakat felmutatta a jelen lévő sokaságnak, magyarázva a fénytörést, majd a kútból bő vízzel feltörő forrás hangjára is felhívta a figyelmet, amit a nép a jelenséget kísérő morajlásnak tartott. Az összegyűlt zarándokokat meggyőzni nem sikerült. (...)  Az egyházi és a világi hatóság tehetetlenségében a kutat betömette, hogy a zarándoklatokat megszüntesse, amelynek velejárói, a bábosok, pecsenyesütők, kalács és gyümölcsárusok ugyancsak megjelentek már itt, akiket maga a szolgabíró kergetett el a helyszínről. A tömeg élén a Rózsafüzér Társulat és a Mária Társulat vezetői álltak, akik az előimádkozó, előénekes és a búcsúvezető szerepét töltötték be és mint minden zarándoklat esetében hajthatatlannak bizonyultak a zarándokok lelki igényeinek képviseletében. Az esperes felindultságában olyan banyáknak nevezte őket, akik elbutítják téveszmékkel a népet.”

A tapsonyi sztori végkifejletéről sajnos semmit sem sikerült kiderítenem. Történt-e valami a kút betömése után, miket beszéltek a helybéliek? Sőt, azt sem tudom, él-e még az idősebb tapsonyiak emlékezetében a szentkút emléke.

 

5 komment

Címkék: 1870-es évek Tapsony népélet népi vallásosság

A bejegyzés trackback címe:

https://timelord.blog.hu/api/trackback/id/tr665460416

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Blogin · http://apologetika.blog.hu 2013.08.20. 08:36:51

Ebből is látszik, hogy az egyház igyekszik józan útmutató lenni, míg a hívek önmagukban teljesen együgyűek.

Főgebra 2013.08.20. 14:22:28

Ahogy elkezdtem olvasni, felsikítottam!
"A Baranya megyei Tapsonyt elkerülték..."
Az a gond, hogy Tapsony egy kicsit sem Baranyában van és soha nem is volt! Akit érdekel, az majd kiguglizza!
Most folytatom az olvasást, de félek, hogy ha ilyen tárgyi tévedéssel kezdődik a blog, mi vár még rám?

zsuzsa.frisnyak 2013.08.21. 21:48:36

@Pinokkio: A tévedést kijavítottam, kösz. Egy baranyai témán dolgozom, nyilván ezért járt az eszem ezerrel Baranyán.

Harrison Bergeron 2013.08.22. 00:03:02

Ássuk ki :) Somogy vagy Baranya, kajolom a blogot.

áfonyáspite (törölt) 2013.08.26. 16:56:25

@Blogin: Ezt komolyan gondolod? Na és miből? És mi az, hogy együgyűek szerinted?
süti beállítások módosítása