1897-ben a német császár, II. Vilmos hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett. A kor szokásai szerint a hivatalos uralkodói látogatások alkalmával nemcsak a várost díszítették fel, hanem a főváros népének sorfalba kellett rendeződnie, és így köszöntenie az illusztris vendéget.
Hogyan szervezték meg a sorfalat? Erről szól az alábbi tájékoztató brossúra.
Most pedig nézzünk meg néhány képet a sorfalról.
A katonai sorfal nemcsak az ünnepélyes bevonulás hivatalosságát hangsúlyozta, hanem biztonsági funkciót is ellátott. A nyitott hintóban parádézó uralkodók elleni merényletek (merényletkísérletek) a korban nem voltak szokatlanok. A nem szervezett módon, hanem önszántukból kiözönlő nézelődők a katonai sorfal mögött találhattak helyet maguknak.
A mai Kossuth téren a Kúria épülete előtt (ma Néprajzi Múzeum) várakoznak az uralkodókra. A jelen lévő rendőrök nem a tömeget figyelik, hanem a bevonulás útvonalát.
A két uralkodó négylovas díszhintóban a mai Széchenyi (Roosevelt) téren halad keresztül. A tömeg fegyelmezetten éljenez, rendfenntartókat nem látunk.
A biodíszlet építés alapja tehát a megbízhatóság és szervezettség volt. A sorfalban való ácsorgás jogát ki kellett érdemelni. Az egymás mellett álló nézők nagy valószínűséggel ismerték egymást, egy helyütt dolgoztak. Fegyelmezési gondok csak a spontán bámészkodókkal lehettek.
Itt a vége, fuss el véle.
