HTML

Timelord

Szerző: Frisnyák Zsuzsa. Életképek a múltunkból. Humoros, fájdalmas, kínos és szerethető apróságok.

Friss topikok

Címkék

1810-es évek (3) 1820-as évek (2) 1830-as évek (5) 1840-es évek (18) 1850-es évek (13) 1860-as évek (41) 1870-es évek (49) 1880-as évek (22) 1890-es évek (42) 1900-as évek (29) 1910-es évek (23) 1920-as évek (4) 1930-as évek (4) 1940-es évek (31) 1950-es évek (27) 1960-as évek (10) 1970-es évek (5) 1980-as évek (1) abszurd (4) Aczél Tamás (1) adózás (1) Adria (3) Ady Endre (1) Alagút (2) Algéria (1) alkotmány (1) államosítás (1) Alpok (1) Amerika (2) Andrássy Gyula (2) Andrássy út (4) anekdota (1) Arany János (4) Aréna út (1) árvíz (1) Astoria (2) autóbusz (1) autóhasználat (6) Azerbajdzsán (1) Bábolna (1) Bács-Bodrog megye (1) Badacsony (1) Baku (1) Balaton (10) Balatonaliga (1) Balatonalmádi (2) Balatonvilágos (2) balesetek (4) banditizmus (1) Bánffy Dezső (1) Bánság (1) bányászat (5) Baross Gábor (5) Bebrits Lajos (4) Bécs (2) belváros (1) Betlehem (1) betyárok (3) Bismark (1) Blaha Lujza tér (2) Borsodnádasd (1) Börzsöny (1) Bosznia-Hercegovina (2) Brassó (1) Buda (3) Budapest (90) bulvársajtó (6) bűnügyek (4) Carpathia (1) Cinkota (1) csempészek (2) Csíkszereda (1) Dalmácia (1) Damjanich utca (2) Deák Ferenc (2) Deák tér (1) Debrecen (9) Déli pályaudvar (1) demagógia (1) Dinnyés Lajos (1) Diósgyőr (1) divat (2) Dobogókő (1) dohányzás (4) Dorog (1) Dózsa György út (1) Dreyfuss (1) Duna (18) Duna-gőzhajózási Társaság (1) Dunaföldvár (1) Eger (1) egészségügy (5) Egyiptom (2) életmód (3) Első Magyar Vasúti Kocsigyár (1) emancipáció (2) emigráció (1) emigrálás (1) energiatörténet (1) Eötvös József (2) Eperjes (1) Erdély (1) Erkel Ferenc (1) Erzsébet királyné (3) esküvő (1) Eszék (1) Esztergom (3) étkezési kultúra (4) Fehér ház (1) Feketehegy-fürdő (1) felsőoktatás (1) Ferenc Ferdinánd (2) Ferenc József (13) Ferenc József tér (2) Ferihegy (1) Fiume (3) fogaskerekű (1) fonográf (1) forgalmi rend (1) forráskritika (2) Fót (1) fotótörténet (6) Franciaország (2) Frigyes főherceg (1) fürdőkultúra (11) Ganz (4) gazdaságtörténet (5) Gellérthegy (1) Gerő Ernő (2) Gödöllő (4) gőzhenger (1) GYSEV (1) háború (1) Habsburgok (2) haditengerészet (1) hadügyek (15) hajóhíd (1) Hajós (1) hajóvontatás (2) hajózás (8) halászat (1) Hatvan (1) Haynau (1) hazaárulás (2) házasság (3) hazaszeretet (1) hegymászás (2) Herend (1) Herkulesfürdő (1) Heti Válasz (1) Hévíz (1) híd (6) Hódmezővásárhely (1) Hollán Ernő (1) Hóman Bálint (1) Homoródfürdő (1) horoszkóp (1) Horthy István (1) Horthy Miklós (2) Hortobágy (1) Horvátország (1) Hugó Károly (1) humor (57) Hunyad megye (1) IBUSZ (2) idegenforgalom (7) időjárás (2) időzónák (1) igazságszolgáltatás (3) II. Vilmos (3) infláció (1) információtörténet (1) ipari forradalom (8) irodalom (1) Jankó János (6) járműgyártás (1) Jászó (1) Jeruzsálem (2) Jókai Mór (1) Joseph Chamberlain (1) jövő (3) József főherceg (1) Kádár-korszak (21) Kanada (1) kánikula (2) karikatúra (66) Kassa (2) kémkedés (2) Kenderes (1) képregény (4) kerékpározás (4) kereskedelem (1) kertkultúra (2) Keszthely (1) Kígyós (1) Király utca (2) Kiskörút (1) kivándorlás (4) Klösz György (1) Kolozsvár (2) költségvetés (1) Komárom (1) komp (1) könyvtár (1) kőolaj (1) korcsolyázás (2) kormányzói utazások (1) körmenet (1) koronázás (1) koronázási domb (1) Kossuth Lajos (3) Kossuth Lajos utca (1) Kossuth tér (3) Kőszeg (1) közbiztonság (3) Közel-Kelet (3) közélet (27) közlekedéstörténet (68) közoktatás (1) közvilágítás (2) külpolitika (1) kultúra (4) kultúrharc (1) kultúrtörténet (4) Kúria (1) kutatási eredmény (1) Lánchíd (5) léghajó (1) légifotó (3) Lengyel Árpád (1) Lenin (1) libegő (1) London (2) Lourdes (1) lovak (1) lóvasút (6) Ludas Matyi (1) luxusadó (1) Magas-Tátra (2) magyar címer (1) Makó (1) MALÉV (1) malomipar (1) Málta (1) Máramaros (1) Margit-sziget (3) Margit híd (3) Máriabesnyő (1) Márianosztra (1) Mária Terézia (1) Marosludas (1) Mátraháza (1) MÁV (13) menetjegyek (1) Méray Tibor (1) metró (1) Mexikói út (1) mezőgazdálkodás (3) Mezőtúr (1) Mikszáth Kálmán (4) millenniumi kiállítás (2) Miskolc (4) Mohács (1) mozi (1) MTA székháza (2) Műegyetem (1) Munkácsy Mihály (1) munkakultúra (3) munkásság (2) Műszaki Fizikai Kutatóintézet (1) múzeumügy (5) Nagy-Britannia (1) Nagykanizsa (1) Nagykondoros (1) Nagymaros (2) Nagymező utca (1) Nagyvárad (2) Nápoly (1) naszádok (1) nemzetbiztonság (1) Nemzeti Színház (1) népélet (7) népi vallásosság (3) népszámlálás (1) New York (1) nőmozgalom (2) nőtörténet (4) Nyíregyháza (3) nyomda (1) Nyugati pályaudvar (1) ökoturizmus (1) OMFB (1) omnibusz (2) Operaház (2) Ördög-árok (1) Orient expressz (1) Oroszország (3) Orsova (2) orvoslás (2) Osztrák Államvasút (1) pályaudvar (1) Pancsova (1) parasztság (1) Párizs (3) Párizsi Nagyáruház (1) parkolás (1) Passau (1) pénzügyek (8) Petőfi Sándor (3) piac (1) Piliscsaba (1) pióca (1) plágium (2) plakátok (3) Póla (1) politika (17) politikai kommunikáció (18) politikai propaganda (20) posta (4) Pozsony (3) Prága (1) Práter utca (1) Prokugyin-Gorszkij (2) propaganda (1) protokoll (1) Puskás Ferenc (1) Rác fürdő (2) rádiózás (1) Rakamaz (1) Rákosi-korszak (13) Rákosi Mátyás (2) Rákospalota (4) reformkor (3) reklám (1) rémhír (1) rendőri módszerek (2) repülés (5) repülőhíd (1) Rimaszombat (1) Rohbock (1) Rózsadomb (1) Rózsahegy (1) Rózsa Sándor (2) Rudolf trónörökös (3) sajtó (11) sajtótörténet (5) Sándor Móric (1) Sárospatak (1) Siemens (1) sikló (1) Simonyi óbester (1) Sopron (2) sporttörténet (6) Svábhegy (1) Svájc (2) számítógép (3) Szántód (1) Szapáry Gyula (1) Szarajevó (1) Széchenyi István (3) Szeged (1) Széll Kálmán (1) Szendrey Júlia (1) szénégetés (1) Szentendre (1) Szentendrei-sziget (1) Szent István (3) szerelem (2) Szerémség (1) szex (5) színházi élet (4) szobor (1) Szobránc fürdő (1) Szombathely (1) szórakozás (6) Szovjetunió (2) tájhasználat (1) találmányok (2) Tapsony (1) tárgykultúra (2) Tata (1) Tátrafüred (1) távírda (2) távíró (2) távközlés (2) technikai kultúra (25) telefon (6) telefonfülke (1) televíziózás (1) tengerhajózás (4) Teréz körút (1) térképészet (2) térszerkezet (3) Tihany (2) tilinkó (1) Tisza (4) Tiszafüred (1) Tiszaújlak (1) Tisza Kálmán (2) Titanic (1) történelem (64) történészek (1) Trieszt (2) Tungsram (1) turizmus (19) tűzvész (1) udvari utazás (10) Újpest (2) Újvidék (1) Ukrajna (1) ünnep (1) urbanizáció (18) uszítás (5) utazási sebesség (1) utazástörténet (6) útburkolatok (2) útépítés (2) útkaparó (1) útvámok (1) Vác (1) Váci utca (2) vadászat (1) Vajdahunyad (1) Vajda János (1) válás (1) választás (1) vámosutak (3) Városliget (12) Városligeti fasor (2) Városlőd (1) városrendezés (2) várostörténet (5) Vásárosnamény (1) Vaskapu (2) vaskohászat (1) vasúti resti (1) vasúttörténet (71) Velence (2) Verespatak (1) Verőce (1) Veszprém (2) Veszprém megye (1) világítótorony (1) villamos (12) villamosítás (4) Visegrád (4) viselettörténet (3) vízgazdálkodás (2) vízügyek (7) Wesselényi Miklós (1) Ybl Miklós (3) Zágráb (1) Záhony (1) zenekultúra (1) Zengg (1) Zichy Mihály (1) Zrínyi Miklós (1) Zsigmondy Vilmos (1) Címkefelhő

Hogyan terjedt a telefon Budapesten?

2013.08.02. 18:32 zsuzsa.frisnyak

Az első hazai telefonhálózat igen hamar  – az 1877-es világelső bostoni hálózat után négy évvel ­– 1881-ben megkezdte működését Budapesten. A telefónia korai időszakában - az előfizetők alacsony száma miatt - térképeken is lehet ábrázolni (lásd a fehér pöttyöket) a telefon terjedését. Nézzük, mi derül ki mindebből.

A telefon terjedése az első években egy olyan a szárazföldre ki-kicsapó hullámverésre emlékeztet, melynek visszahúzódása után a fövenyben csillogó víztócsák maradnak. A terjedés nem mutat térbeli egyenletességet. Nem sugaras szerkezetű, nincs központja, de van terjedési iránya. Ez az irány inkább északi és északkeleti, mintsem déli, délkeleti.

telefonelofizetok_1abra_resize.jpg

1881. február 10.  Előfizetők száma: 23.

telefonelofizetok_2.abra_resize.jpg

1881. április 15. Előfizetők száma: 66.

telefonelofizetok_3.abra_resize.jpg

1882. február 1. Előfizetők száma: 239.

telefonelofizetok_4abra_resize.jpg

1883. december 1. Előfizetők száma: 407.

telefonelofizetok_5abra_resize.jpg

1885. szeptember 1. Előfizetők száma: 545.

Mi látszik mindebből?

Úgy tűnik, mintha a telefon terjedésének e korai időszakban a Hatvani utca és Kerepesi út tengelye egy láthatatlan erővonalként működne. A telefonhasználatban érdekelt polgárok életterét a Hatvani utca és Széchenyi utca közötti terület uralja, oly formában, hogy e viszonylag szűk földrajzi tér  Deák Ferenc utca és Széchenyi utca közötti része (gyakorlatilag ez Budapest pénzügyi, kereskedelmi centruma) tűnik fontosabbnak.

Mindebben felfedezhetjük a Lánchíd városszerkezetre gyakorolt immár több évtizedes hatását is: ez a forgalmi tengely ti. jelentős ingatlanfejlesztéseket indukált előbb a régi pesti belváros (IV. kerület) irányába, majd később attól északabbra. A reprezentatív középületek (MTA székháza, Vigadó), elegáns szállodák (Vadászkürt, Európa), a közeli tőzsde, a többemeletes korszerű bér- és irodaházak városias, fejlett infrastruktúrával (gázvilágítás, burkolt úttestek) rendelkező környezete jelentette azt a miliőt, amelyben a telefon-előfizetők mindennapjaikat bonyolították. Igényeiknek ez az urbánus környezet jobban megfelelt, mintsem mindaz, amit a régi belváros szűk utcáival, kényelmetlenné váló házaival, fárasztó zsúfoltságával nyújtani tudott.

A telefon a főváros legszínvonalasabb – talán leggazdagabb – urbánus részében terjedt, mert itt működtek azok a társadalmi kapcsolati hálók, melyek tagjai igényt tartottak  a távbeszélőre, és értékelték annak előnyeit. 

21 komment

Címkék: telefon urbanizáció technikai kultúra Budapest 1880-as évek

A bejegyzés trackback címe:

https://timelord.blog.hu/api/trackback/id/tr555441491

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Rátonyi Gábor Tamás · http://bpxv.blog.hu/ 2013.08.03. 11:24:35

Zseniális. Ezek eredeti térképek az előfizetőkről, vagy Te pöttyözted be őket?

Az megvan, hogy az egyik pötty maga Puskás Ferenc?

Puskás Ferencz VIII. Vas-utcza 6. sz.

www.budapestfolyoirat.hu/telefonkonyv2/telefonkonyv.php

Rátonyi Gábor Tamás · http://bpxv.blog.hu/ 2013.08.03. 11:28:56

Még egyet: a szolgáltatás elterjedésében azért nagy szerepe volt annak is, hogy hol helyezkedtek el a telefonközpontok. Nagyon el tudom képzelni, hogy a külvárosi ipari telepek is szerettek volna telefont, csak nem volt a közelben központ.

Azt tudom, hogy az első központ a mai József Attila utcában volt egy lakásban. Az elején a többi is hasonlóan kis központ volt, számuk egyre nőtt, a Teréz központ 1903-as átadása váltotta ki a sok kis lakásközpont egy részét.

zsuzsa.frisnyak 2013.08.03. 11:52:05

@Palotabarát: Örülök, hogy tetszik. A térképeket magától értetődően én pöttyöztem be az előfizetői listák alapján, és publikáltam is néhány éve az Urbs-ban. Ami a telefonközpontot illeti, a jelzett időszakban még csak egyetlen központ működött, a mai József Attila utcai. A korabeli források alapján úgy látom, hogy a telefon terjedésének Puskás gyenge üzletpolitikája, erős harácsolási vágya és az ebből fakadó irreálisan magas előfizetői díjak volt az akadálya.

towerhugo 2013.08.03. 21:58:11

Gratulálok én is az összeállításhoz, de szeretném megjegyezni, hogy a csatolt térkép, ha jól látom minden esetben ugyanaz. Pedig nem elhanyagolható az a fejlődés amin a város a vizsgált évek alatt keresztülment. Jelesül például az Andrássy út épp a 80-as években épült ki(be) igazából. Jól megfigyelhető, hogy a pöttyök, úgy jelennek meg, ahogy a (bér)paloták felépülnek. Ezért zavaró egy kicsit a térkép változatlansága.
(A térkép mikori keltezésű?)

zsuzsa.frisnyak 2013.08.03. 22:33:50

@towerhugo: A térkép 1896-os. Olyan alaptérképre volt szükségem, amelyen a házszámok is szerepelnek. Korábbi, az 1880-as évek közepéből származó világos rajzolatú és házszámokat is tartalmazó térképet nem találtam (nincs).

Végül is úgy gondolom, az alaptérkép teljesen megfelelt a célnak. Minden egyes 1880-as évekbeli cím szerepel az 1896-os térképen.

dukeekud 2013.08.03. 23:18:17

Erdekes lenne latni, vajon cucilizmus 40 eve alatt hogyan terjedt a telefon. Gyanitom inkabb megszuntettek vonalakat, mint sem bovitettek.

fapisztolybolt · http://fapisztoly.hu 2013.08.04. 09:57:43

Nagyszerű munka, köszönjük!
Érdekes látni hogy akkor is voltak fontos emberek.
Képesek voltak kihúzni a vonalat az Andrássy Hősök tere felőli végébe egy valakiért, de közbe máshoz nem kötötték be.

Rátonyi Gábor Tamás · http://bpxv.blog.hu/ 2013.08.04. 11:20:41

@dukeekud: Dehogynem volt bővülés, csak nem olyan ütemű, mint ahogy az igények megkívánták volna. Nagy telefonközpont építkezések valóban nem nagyon voltak, de főként az újonnan épült lakótelepekre telepítettek ki alközpontokat (nemritkán konténerközpontot, szóval nem volt látványos).

Ha nem is követték szorosan a technológia fejlődését, azért csak jöttek a crossbar-rendszerű központok, meg volt hálózatfejlesztés is, szóval azért nem volt minden XIX. századi :)

Meg pl. 1950-ben, amikor a városkörnyéki települések egy része hirtelen Budapest valahanyadik kerülete lett, elég gyorsan fel kellett számolni a kézikapcsolásos rendszert és bekapcsolni őket a budapesti automata rendszerbe.

Egyébként ha jól emlékszem a statisztikákra, 1997 volt a vezetékes telefon csúcséve, akkor volt az országban a legtöbb vezetékes előfizető, aztán elkezdett csökkenni a számuk, ma nem tudom hogy állnak.

Rátonyi Gábor Tamás · http://bpxv.blog.hu/ 2013.08.04. 11:22:51

@zsuzsa.frisnyak: Melyik Puskás volt ilyen harács? Ferenc vagy Tivadar? (Az utóbbira tippelek).

A budai központ sem volt meg? Úgy emlékszem a Bem téren volt az első budai központ, de nem tudom mikor nyitották meg.

zsuzsa.frisnyak 2013.08.04. 12:41:09

@Palotabarát: Puskás Tivadar.

A telefonközpont-ügyileg tegnap elhamarkodtam a választ, bocs! Utánanéztem a részleteknek. A Fürdő utcai (József A. utca) telefonközpont mellett volt két fiókállomás is, az egyik a Lövész utcában, a másik a Pálffy tér 4. alatt. Ez utóbbi volt a budai fiókállomás. A Margit híd alatt volt az összekötő-vezeték (5 vonalas kábel) a két városrész között.

Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn · http://darazskarcsi.blog.hu 2013.08.04. 14:19:43

@dukeekud:

Nem elfelejtendő, hogy a szocializmus ideje alatt nem juthattunk hozzá modern központokhoz.

cyan 2013.08.05. 08:33:04

@dukeekud: A telefonra bizony várni kellett. Valamikor 70-ben (+-1 év) épült meg a Fehérvári úti telefonközpont, na akkor kaptunk egy iker vonalat. Emlékszik még valaki az iker vonalra? :)

Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn · http://darazskarcsi.blog.hu 2013.08.05. 21:13:28

@cyan: Matávos koromban egy szerény összegért cserébe az egyik ismerősömnek biztosítottam, hogy jó sokáig ún. TN-iker maradhatott.
A vállalkozás forgalmának nem tett volna jót.

És ezt hogy tudtam elérni? Az érpárnyilvántartóban nem radíroztam ki az ikerpárját a kartonról. Bizony, ceruzával voltak felvezetve az adatok, és a változásokat radírral és egy másik ceruzával vezettük át.

v2peti 2013.08.24. 10:11:45

Na ja, de pl. Ausztriában is voltak durva dolgok. Ott pl. 4-es iker is létezett, így igazi mázli kellett, hogy az ember tudjon telefonálni. (4 ember közül már jó eséllyel volt egy szószátyár)

yard 2013.09.01. 20:48:53

@dukeekud: a telefonhiányt elsősorban nem pénzügyi, műszaki szempontok okozták, hanem politikai oka volt. Ne férjen hozzá telefonhoz csak az, aki a pártnak megfelel. A bejelentő lapon voltak is ilyen tételek: SZH kitüntetés, párt-tömegszervezeti tagság.
Hiszen az országban egyszerre párhuzamosan üzemeltek a következő hálózatok: postai, MÁV, Honvédség, Határőrség, Rendőrség, bányák hálózata, közvetlen telefonok.
Ezek létesítési, üzemben tartási költsége összeadva fedezte volna a globális postai hálózat költségét

Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn · http://darazskarcsi.blog.hu 2013.09.01. 22:16:31

@yard: Az is egy nem publikus telefonrendszer volt. Az üzemvezetőnek volt ilyen.

Azt hittem tudod.

.

Egyébként a BKV-nak is volt saját közvetlen telefonrendszere sokáig.

yard 2013.09.01. 22:22:55

Csak nagyjából soroltam, hiszen volt pl Budapest körül légvédelmi irányítástechnikai kábelhálózat nagyon drágán (sosem lett használva), meg amit még nem tudhatott az egyszerű halandó. Ezek együttesen kiadták volna a tisztességes közhálózatot, hogy nem kellett volna 20 évet várni telefonra.

yard 2013.09.01. 22:30:38

Ja, meg volt minden városban kijelölt (1982 körül) objektumrendszerhez, azaz iskolákhoz, gyárakhoz kiépített külön vonalrendszer jó drágán. Azért kellett, hogy ha jönnek a NATO-sok sűrűn lövöldözve, akkor a vörösöknek legyen hová elbújni és onnét telefonálgatni, külön biztonsággal leválasztva az országos hálózatról. Ez se lett használva soha, ott eszi a fene.

prolee 2013.09.29. 10:33:42

@cyan: Igen, én emlékszem az iker vonalra, sőt, a KIL (jól írom???) telefonra is. Amikor megengedtük a szomszédnak, hogy a mi számunkat használja, átkapcsoltunk egyik lakásból a másikba. Mert a férje gyomorrákos volt és 20 éve várt telefonra.

Meg arra is emlékszem, hogy a nyolcvanas évektől némi korrupci-lovettáért már lehetett telefonhoz jutni. Meg tanácsi lakáshoz is az Eötvös utcában.

De csak ott, ahol volt műszaki lehetőség. Az egyik rokonom, aki "jóelvtárs" volt (meg még most is az), külföldön dolgozhatott és hiába ajánlott fel egy "tepsi Mercédeszt", nem tudta beköttetni a telefont a XII. kerületi társasházi szép, panorámás lakásába.
süti beállítások módosítása