A most bemutatott metszet 1857-ben egy párizsi képes újságban jelent meg. A rajzoló a Rózsadomb tetejéről figyelte meg a várost. Ez idő tájt 187 ezren éltek Pest-Budán.
Javaslom, töltsétek le az alábbi, a szokásosnál nagyobb felbontásban feltöltött rajzot. Érdemes.
Szépen kirajzolódik a pesti városszerkezet, feltűnő a mai Deák téri evangélikus templom, és a mai Kiskörút vonala. Látjuk a Gellért-hegy után kiszélesedő és elzátonyosodó Dunát, a Tabán parasztházas utcácskáit. Messze távolban felbukkan a Csepel-sziget Csepel kisközséggel. A kétemeletes házakból álló belvárosban felfedezhetjük a Nemzeti Múzeum épületét, messzebb pedig a Ludovika jellegzetes tömbjét.
Érdemes megfigyelni az élénk dunai forgalmat és a rakpartok kiépítetlenségét. A művész precizitását - és egyúttal a madártávlati látképek korlátait is - mutatja a Lánchíd pesti hídfője körüli elkerített, a Duna-gőzhajózási Társaság tulajdonában álló rakodóterület. Erről a részletről ismerünk egy 1855-ös ábrázolást is. Érdemes összehasonlítani a két rajzot.
Mintegy negyven év múlva készült egy újabb, madártávlati rajz Budapestről. Lásd itt: http://timelord.blog.hu/2012/05/28/budapest_madartavlatbol_1900
