
1891-ig Európában nem volt egységes idő, nem léteztek időzónák. Minden település a nap járása szerinti helyi időt használta. Ez az írás arról szól, hogyan alakultak ki az időzónák és mi köze mindennek a vasúthoz.

1891-ig Európában nem volt egységes idő, nem léteztek időzónák. Minden település a nap járása szerinti helyi időt használta. Ez az írás arról szól, hogyan alakultak ki az időzónák és mi köze mindennek a vasúthoz.
Az alábbi kép a Kiskörutat ábrázolja 140 évvel ezelőtt. Persze az utcát akkor még nem így, hanem Országútnak nevezték. Balra elől a Király utca nyílik, hátul pedig a Dohány utca eleje látszik.
A mai Széchenyi tér (Roosevelt tér) karrierje a Lánchíd megnyitásával ívelt fel meredeken. A telkek és ingatlanok egyre értékesebbé váltak, de a tér még évtizedekig poros, igénytelen és rendetlen benyomást keltett. A kiegyezés utáni években többször is felmerült a térrendezés. Elsőként 1870-ben Vetter Adolf udvari kertész készített egy látványtervet, de ez nem nyerte el a tisztségviselők tetszését. A pesti illetékesek úgy okoskodtak: felesleges a Ferenc József tér rendezésével foglalkozni addig, amíg el nem készül a Margit híd. Ha két hídja lesz a fővárosnak, csökkenni fog a tér átmenő forgalma - ekkor lesz majd értelme a Ferenc József tér korszerűsítéséről gondoskodni.
Az alábbi látványtervet ilyen előzmények után a Közmunkatanács készítette el.