Dorog környékén a bányászat 1830 körül kezdődött el. A kőszénbánya termelésének első felfutása a reformkori pesti árvíz egyik következménye volt. Az árvíz sújtotta város új építkezéseihez ugyanis megnőtt a téglák iránti kereslet - a téglagyártáshoz pedig szén kellett. A kiegyezés után a bánya már kétszáz munkással működött, „leginkább németek és tótok, magyar nagyon kevés, ezek igen állhatatlanok és csak is akkor kapnak leginkább a bányamunkába, midőn mezei munka nincsen”.
Mi is történt 1958-ban? Rövid emlékeztető következik.
Magánszemélyek autót csak gépkocsi vásárlási engedély birtokában vásárolhattak. Az engedélykéréshez hatósági erkölcsi bizonyítvány is szükséges. Bevezetik a négy számjegyből álló forgalmi rendszámokat. A személyautók száma Magyarországon 18 ezer darab. Folytatódik a Malév terjeszkedése, új járatokat indítanak Amszterdamba és Brüsszelbe. Hetente háromszor jár Malév gép Budapest-Bécs között (menettérti jegy ára 512 Ft, mai áron 25 ezer Ft ). Budapesten bevezetik az ülőkalauz-rendszert a 35-ös autóbuszon. A főváros Nagykörúton belüli részére naponta még háromezer lovas kocsi hajt be. Az MSZMP Politikai Bizottsága dönt arról, hogy az alacsony forgalmú vasútvonalakat - a közúti közlekedés egyidejű fejlesztése mellett - meg kell szüntetni. Megindulnak az első belföldi expresszvonatok Budapest és Tapolca között. A közforgalmi vasúthálózat hossza 8933 km.
Most pedig vessünk egy pillantást az utazási sebességekre.
Az alábbi táblázat 1958-ban készült a vasúti és autóbuszos menetsebességekről. A táblázat trükkje, hogy a kétségtelenül elborzasztó sebességi adatokat a települések légvonali távolsága alapján számolták ki. Mindez nem volt öncélú. A belföldi közforgalmú repülés széleskörű kiterjesztésének eszméjét kívánták a táblázat eredményeivel alátámasztani. Induljon a borzongás.
(A táblázatban egy sajtóhibát találtam, a Nyíregyháza-Miskolc közötti vasúti távolság nem 38, hanem 88 kilométer.)
A mai képválogatás középpontjában a békeidők vasútjainak apró – fényképekről gyakorlatilag le nem olvasható – részletei állnak. A bemutatott – a szokásosnál nagyobb felbontásban feltöltött – rajzok egy 1904-es, több száz rajzot tartalmazó MÁV albumból származnak. Milyen volt egy vasútállomási kerítés, egy jelzőkürt, egy dörzsfékes pályakocsi? Sínszeghúzó készülék, amellyel a kihúzott sínszeg egyenes marad, és így újra felhasználható. Sínfűrész, vasúti hajtányok, váltótárcsák, mindenféle pályafenntartási eszközök vasútbolondoknak.
Mai hír, az Index megszerezte a Kossuth tér új látványterveit. http://index.hu/belfold/2012/06/11/igy_nez_majd_ki_a_kossuth_ter/
A bemutatott képek közül az alábbira vessünk újból egy pillantást.
Majd hasonlítsuk össze a tér eredeti térkiosztásával.
Úgy tűnik, a parlament két szellőztető kürtőjét is felszámolják és persze - nagyon helyesen - csak látszólag térnek vissza az 1944-es állapotokhoz.
