Szegedi Zsuzsika gyulai úrilány szerelmes képeslapjait jó húsz éve találtam egy pesti antikváriumban. A négy szerelmes üzenet írója Szekeres András hadi tengerész volt. A lapokat az Osztrák–Magyar Monarchia haditengerészeti bázisán, Pólában adták fel 1913–1914 között. Keserédes történet következik.

„Kelt Póla 1913. XII/19-én. E kis lapom szóljon hozá, vigye hírül kegyednek, hogy van egy szív, mely álmodik mesze idegenbe boldogan belőle. Maradok kézcsókoló híve. Szekeres. s. m. s. Adria Pola F.”

„Kelt Póla 1914 III/17-én.

Messze vetett a sors tőled

Ritkán halok hírt felőled,

Hadd mondjam el e pár sorban,

Hogy mindég csak rád gondoltam,

Hogy eszembe vagy örökké

S nem feledlek soha többé

Kézcsókoló híve Szekeres. s. m. s. Erzh. Ferdinand Max. 24 Klasse Póla I.”

„Kelt Póla, 1914. március 31.

Drága Zsuzsikám! Tudatom, hogy szerencsésen megérkeztem. Nincs semmi bajom, csak kegyedet sajnálom, hogy oly mesze kellett hagyni. S itt 10-ig leszek, aztán nem tudom (…) hová tesznek. Maradok kézcsókoló híve Szekeres. S. M. S. Erzh. Francz Ferdinand 24 Klasse Pola.”

„Kelt Póla 1914. V/20-án.

Fogad e kis lapot, amit hozzád írtam. Megérzed e, hogy szívem lelkem bele sírtam. Válaszolj rá édes tégy boldoggá engem aki hű a hozzád való tiszta szerelembe. Maradok kézcsókoló híve Szekeres. s. m. s. Leopard. Póla I.”

Látható, hogy a lapok szövege nem különösebben informatív, mégis tartalmazza a lényeget: a nagy távolság, és a múló idő ellenére a férfi szerelme és hűsége változatlan.

A szerelmespár titkos üzenetváltásban is megállapodott. Mindegyik képeslapon, a félig leszakított bélyegek alatt rejtőzött egy-egy bensőségesebb hangvételű (hasonló tartalmú) üzenet:

Az aláírásból kitűnik, hogy Szekeres András rövid időn belül négy különböző hadihajón teljesített szolgálatot, azt vélelmezem ez hozzátartozott a kiképzéséhez. Az első lap idején az SMS Adria fedélzetén volt. A második képeslap idején az SMS Erzherzog Ferdinand Max csatahajón. Két hét múlva már SMS Erzherzog Franz Ferdinand fedélzetén. Az utolsó lapot  pedig az SMS Leopard torpedócirkálóról írta.

Szekeres András, a torpedóvetőknél szolgálatot teljesítő tengerész nem jött vissza az első világháborúból, 1917-ben veszítette az életét az SMS Novara hadihajó Cattaró-öbölben lezajlott csatájában. A csatában a Novara géptermét találat érte. Szegedi András megsérült, két nap múlva pedig meghalt.

A történetből ennyit lehetett kibogozni. Az értelmetlen fiatal halál, és a beteljesületlen élet feletti szomorúság mellett van ennek a történetnek még egy lehangoló mozzanata.

Szegedi Zsuzsika ezeket a képeslapokat élete végéig megőrizte, úgy gondolom, fájó, de jelentős emlék volt számára. Leszármazottainak mindez azonban már nem jelentett semmit, ezért némi aprópénzért eladták anyjuk/nagyanyjuk emlékeit. Nem gondolták, hogy mindez örökségük része, értékes családi emlék. Hibát követtek el.