Úgy gondolom, az alábbi, rejtélyes okból igen ritkán látható kép igazi csemege lesz a vasútbarátoknak.

 1874-ben vagyunk, elkészült az Aréna úti (ma Dózsa György úti) vasúti aluljáró. A részletgazdag képen egy vasszerkezetű, rácsos merevítős, a vasúti töltésben átvezetett közúti aluljárót látunk, melyen éppen áthalad egy az Osztrák Államvasút Pest állomásából (mai Nyugati pályaudvar) induló szerelvény. A mozdonyon a mozdonyvezetőn kívül nincs más, a fűtőt a rajzoló elfelejtette megörökíteni. Háttérben jól megfigyelhető a vasúti őrház, a tisztelgő altiszttel, a váltóállító, a jelző, sőt a távírdai vezetékek is jól kivehetőek. Az aluljáróban egy kétlovas hintó, esetleg fiáker halad át. Az új létesítményt fővárosi sétálók figyelik. Remek kompozíció. Az ábrázolás hiteles.

Ami az aluljárót illeti, több terv készült róla.  

 Ez egy olyan változat, amely végül is nem valósult meg. Az aluljáró itt boltozatos tetőszerkezetű, két oldalán kandeláberrel. A rajzon jól kivehető, az úttest enyhe domborulata.

 A következő tervváltozat igen díszesre sikeredett. A terhet itt nem boltívek, hanem rácsos tartószerkezet viseli. A rácsos tartókat azonban nem lehet kivenni, mert egy burkolattal elfedték. Az aluljáró két oldalán is szerepel egy-egy kandeláber. Ennek fényében válik feltűnővé, hogy a legelső rajzon az aluljáró egyik oldalán sincs közvilágítás. A kérdés csak az, vajon miért? Az aluljárót az Osztrák Államvasút finanszírozta, a közvilágítás kiépítése pedig a város feladata. Pest városa nem volt képes az aluljáró megnyitásának idejére gondoskodni a világításról.

 Most pedig vessünk egy pillantást az aluljáró tetejére. Zavarba ejtő, és az első képnek teljesen ellentmondó látványban lesz részünk.  A rajz 1873-ból származik.

 A rajzon kékre színezett sínek haladnak át az aluljáró felett. Ezen felül, a jobb oldalon, a Podmaniczky utca felőli részen még két pirosra színezett vágány is látható. A rajz megfejtése véleményem szerint a következő. A piros vágányok a valóság, a kék pedig a bővítési lehetőség, egy potenciális vágánykiosztás terve. Ez nem épülhetett meg, hiszen az 1874-ben elkészült aluljáró nem volt ilyen széles, és persze a korabeli vonatforgalom  sem igényelt ilyen komoly vágányzatot. Érdemes visszagörgetni az első rajzra. A vasúti őrház helye is beszédes nyom.

Végezetül álljon itt egy Google Maps kép a Dózsa György úti aluljáróról, immár sokkal szélesebben és sokkal hosszabban.