Joggal gondolhatnánk, hogy közelmúltunk históriájának feltárása kizárólag időbefektetés kérdése. A MALÉV története rácáfol erre a hiedelemre. Sajnálatos módon a MALÉV 1980 előtti irattárát a bürokrácia elleni harc jegyében megsemmisítették. Ez a nyolcvanas évekbeli, felelőtlen vezetői viselkedés azt eredményezte, hogy ma a MALÉV, mint vállalat belső történetét nem lehet megírni. A tömeges iratmegsemmisítés ellenére sokat tudunk, de ez a tudás a vállalaton kívül keletkezett iratokból származik. Vajon ugyanúgy gondolkodtak a MALÉV alkalmazottai a vállalat működéséről, mint ahogy az a lecsapódott a párt és állami iratokban? Ezt sohasem fogjuk megtudni.
A MALÉV Kádár-korszakbéli történetéről egy 1960-as MSZMP-s iratot választottam ki, melynek két alábbi részletét érdemes elolvasni. Az irat a valóságtól eltérően szebbnek érzékelteti a MALÉV és a Ferihegyi repülőtér helyzetét. Más dokumentumokból ugyanis ismerjük, hogy a hatvanas évek elején ötletszerű fejlesztések, koncepciónélküliség, elöregedő repülőtéri eszközök jellemezték a légi közlekedést.
„A magyar polgári légi közlekedés technikai színvonala kielégítő, világszinten megfelelő. Az üzemeltetett géptípusok közül a LI 2-es típusú gépek elavultságuk miatt külföldi járatra már nem megfelelőek, de a belföldi közlekedés lebonyolítására és rövidebb távolságú külföldi különjáratokra (áruszállítás) is megfelelő. Belföldi vonalaink rövidnek mondhatók, nagyobb sebességű gépet nem is igényelnek. A 270 km/óra teljesítményű kétmotoros 18–20 utas befogadóképességű gép, mint típus ezekre a járatokra mindenképpen megfelelő. (…) Az IL 14 és IL 18 típusú gépek mondhatni teljes mértékig versenyképesek a nyugati hasonló kategóriájú gépekkel, úgy technikai, mint kereskedelmi vonalon egyaránt.”
„A Ferihegyi központi repülőtér műszaki és technikai felkészültsége világviszonylatnak megfelelő, Ferihegy I. osztályú kategóriába sorolt repülőtér. A leszállópálya 3 010 méter hosszú (a hosszabbítás 1958–1959-ben készült) a legnagyobb teljesítményű (TU 104, Caravell, DC-6 stb.) gépek biztonságos le- és felszállását is biztosítja. A leszálló betont megfelelő számú és irányú gurulópálya köti össze az előtér betonnal. (…) A repülőtér navigációs leszállító, hírközlő berendezései modernek. (…) A kiszolgáló járműpark kielégítőnek mondható. Egy nagy teljesítményű 30 tonnás töltőkocsi szolgálja ki kerozinnal a turbólégcsavaros gépeket.”
A nagy kérdés persze az, miért volt szükség 1960-ban arra, hogy egy kizárólag bennfentesek által olvasható, titkos minősítésű pártiratban világszinten megfelelőnek állítsák be a MALÉV és Ferihegy helyzetét? Úgy látom, nincs ebben semmi összeesküvés és hátsó szándék, van azonban hányaveti hozzáállás és némi nagyszájú korlátoltság. A jelentésnek amúgy sem a MALÉV-re, sem pedig megírójára nézve nem lett következménye.
A képek a Fortepanról származnak. Köszönet érte.
