HTML

Timelord

Szerző: Frisnyák Zsuzsa. Életképek a múltunkból. Humoros, fájdalmas, kínos és szerethető apróságok.

Friss topikok

Címkék

1810-es évek (3) 1820-as évek (2) 1830-as évek (5) 1840-es évek (18) 1850-es évek (13) 1860-as évek (41) 1870-es évek (49) 1880-as évek (22) 1890-es évek (42) 1900-as évek (29) 1910-es évek (23) 1920-as évek (4) 1930-as évek (4) 1940-es évek (31) 1950-es évek (27) 1960-as évek (10) 1970-es évek (5) 1980-as évek (1) abszurd (4) Aczél Tamás (1) adózás (1) Adria (3) Ady Endre (1) Alagút (2) Algéria (1) alkotmány (1) államosítás (1) Alpok (1) Amerika (2) Andrássy Gyula (2) Andrássy út (4) anekdota (1) Arany János (4) Aréna út (1) árvíz (1) Astoria (2) autóbusz (1) autóhasználat (6) Azerbajdzsán (1) Bábolna (1) Bács-Bodrog megye (1) Badacsony (1) Baku (1) Balaton (10) Balatonaliga (1) Balatonalmádi (2) Balatonvilágos (2) balesetek (4) banditizmus (1) Bánffy Dezső (1) Bánság (1) bányászat (5) Baross Gábor (5) Bebrits Lajos (4) Bécs (2) belváros (1) Betlehem (1) betyárok (3) Bismark (1) Blaha Lujza tér (2) Borsodnádasd (1) Börzsöny (1) Bosznia-Hercegovina (2) Brassó (1) Buda (3) Budapest (90) bulvársajtó (6) bűnügyek (4) Carpathia (1) Cinkota (1) csempészek (2) Csíkszereda (1) Dalmácia (1) Damjanich utca (2) Deák Ferenc (2) Deák tér (1) Debrecen (9) Déli pályaudvar (1) demagógia (1) Dinnyés Lajos (1) Diósgyőr (1) divat (2) Dobogókő (1) dohányzás (4) Dorog (1) Dózsa György út (1) Dreyfuss (1) Duna (18) Duna-gőzhajózási Társaság (1) Dunaföldvár (1) Eger (1) egészségügy (5) Egyiptom (2) életmód (3) Első Magyar Vasúti Kocsigyár (1) emancipáció (2) emigráció (1) emigrálás (1) energiatörténet (1) Eötvös József (2) Eperjes (1) Erdély (1) Erkel Ferenc (1) Erzsébet királyné (3) esküvő (1) Eszék (1) Esztergom (3) étkezési kultúra (4) Fehér ház (1) Feketehegy-fürdő (1) felsőoktatás (1) Ferenc Ferdinánd (2) Ferenc József (13) Ferenc József tér (2) Ferihegy (1) Fiume (3) fogaskerekű (1) fonográf (1) forgalmi rend (1) forráskritika (2) Fót (1) fotótörténet (6) Franciaország (2) Frigyes főherceg (1) fürdőkultúra (11) Ganz (4) gazdaságtörténet (5) Gellérthegy (1) Gerő Ernő (2) Gödöllő (4) gőzhenger (1) GYSEV (1) háború (1) Habsburgok (2) haditengerészet (1) hadügyek (15) hajóhíd (1) Hajós (1) hajóvontatás (2) hajózás (8) halászat (1) Hatvan (1) Haynau (1) hazaárulás (2) házasság (3) hazaszeretet (1) hegymászás (2) Herend (1) Herkulesfürdő (1) Heti Válasz (1) Hévíz (1) híd (6) Hódmezővásárhely (1) Hollán Ernő (1) Hóman Bálint (1) Homoródfürdő (1) horoszkóp (1) Horthy István (1) Horthy Miklós (2) Hortobágy (1) Horvátország (1) Hugó Károly (1) humor (57) Hunyad megye (1) IBUSZ (2) idegenforgalom (7) időjárás (2) időzónák (1) igazságszolgáltatás (3) II. Vilmos (3) infláció (1) információtörténet (1) ipari forradalom (8) irodalom (1) Jankó János (6) járműgyártás (1) Jászó (1) Jeruzsálem (2) Jókai Mór (1) Joseph Chamberlain (1) jövő (3) József főherceg (1) Kádár-korszak (21) Kanada (1) kánikula (2) karikatúra (66) Kassa (2) kémkedés (2) Kenderes (1) képregény (4) kerékpározás (4) kereskedelem (1) kertkultúra (2) Keszthely (1) Kígyós (1) Király utca (2) Kiskörút (1) kivándorlás (4) Klösz György (1) Kolozsvár (2) költségvetés (1) Komárom (1) komp (1) könyvtár (1) kőolaj (1) korcsolyázás (2) kormányzói utazások (1) körmenet (1) koronázás (1) koronázási domb (1) Kossuth Lajos (3) Kossuth Lajos utca (1) Kossuth tér (3) Kőszeg (1) közbiztonság (3) Közel-Kelet (3) közélet (27) közlekedéstörténet (68) közoktatás (1) közvilágítás (2) külpolitika (1) kultúra (4) kultúrharc (1) kultúrtörténet (4) Kúria (1) kutatási eredmény (1) Lánchíd (5) léghajó (1) légifotó (3) Lengyel Árpád (1) Lenin (1) libegő (1) London (2) Lourdes (1) lovak (1) lóvasút (6) Ludas Matyi (1) luxusadó (1) Magas-Tátra (2) magyar címer (1) Makó (1) MALÉV (1) malomipar (1) Málta (1) Máramaros (1) Margit-sziget (3) Margit híd (3) Máriabesnyő (1) Márianosztra (1) Mária Terézia (1) Marosludas (1) Mátraháza (1) MÁV (13) menetjegyek (1) Méray Tibor (1) metró (1) Mexikói út (1) mezőgazdálkodás (3) Mezőtúr (1) Mikszáth Kálmán (4) millenniumi kiállítás (2) Miskolc (4) Mohács (1) mozi (1) MTA székháza (2) Műegyetem (1) Munkácsy Mihály (1) munkakultúra (3) munkásság (2) Műszaki Fizikai Kutatóintézet (1) múzeumügy (5) Nagy-Britannia (1) Nagykanizsa (1) Nagykondoros (1) Nagymaros (2) Nagymező utca (1) Nagyvárad (2) Nápoly (1) naszádok (1) nemzetbiztonság (1) Nemzeti Színház (1) népélet (7) népi vallásosság (3) népszámlálás (1) New York (1) nőmozgalom (2) nőtörténet (4) Nyíregyháza (3) nyomda (1) Nyugati pályaudvar (1) ökoturizmus (1) OMFB (1) omnibusz (2) Operaház (2) Ördög-árok (1) Orient expressz (1) Oroszország (3) Orsova (2) orvoslás (2) Osztrák Államvasút (1) pályaudvar (1) Pancsova (1) parasztság (1) Párizs (3) Párizsi Nagyáruház (1) parkolás (1) Passau (1) pénzügyek (8) Petőfi Sándor (3) piac (1) Piliscsaba (1) pióca (1) plágium (2) plakátok (3) Póla (1) politika (17) politikai kommunikáció (18) politikai propaganda (20) posta (4) Pozsony (3) Prága (1) Práter utca (1) Prokugyin-Gorszkij (2) propaganda (1) protokoll (1) Puskás Ferenc (1) Rác fürdő (2) rádiózás (1) Rakamaz (1) Rákosi-korszak (13) Rákosi Mátyás (2) Rákospalota (4) reformkor (3) reklám (1) rémhír (1) rendőri módszerek (2) repülés (5) repülőhíd (1) Rimaszombat (1) Rohbock (1) Rózsadomb (1) Rózsahegy (1) Rózsa Sándor (2) Rudolf trónörökös (3) sajtó (11) sajtótörténet (5) Sándor Móric (1) Sárospatak (1) Siemens (1) sikló (1) Simonyi óbester (1) Sopron (2) sporttörténet (6) Svábhegy (1) Svájc (2) számítógép (3) Szántód (1) Szapáry Gyula (1) Szarajevó (1) Széchenyi István (3) Szeged (1) Széll Kálmán (1) Szendrey Júlia (1) szénégetés (1) Szentendre (1) Szentendrei-sziget (1) Szent István (3) szerelem (2) Szerémség (1) szex (5) színházi élet (4) szobor (1) Szobránc fürdő (1) Szombathely (1) szórakozás (6) Szovjetunió (2) tájhasználat (1) találmányok (2) Tapsony (1) tárgykultúra (2) Tata (1) Tátrafüred (1) távírda (2) távíró (2) távközlés (2) technikai kultúra (25) telefon (6) telefonfülke (1) televíziózás (1) tengerhajózás (4) Teréz körút (1) térképészet (2) térszerkezet (3) Tihany (2) tilinkó (1) Tisza (4) Tiszafüred (1) Tiszaújlak (1) Tisza Kálmán (2) Titanic (1) történelem (64) történészek (1) Trieszt (2) Tungsram (1) turizmus (19) tűzvész (1) udvari utazás (10) Újpest (2) Újvidék (1) Ukrajna (1) ünnep (1) urbanizáció (18) uszítás (5) utazási sebesség (1) utazástörténet (6) útburkolatok (2) útépítés (2) útkaparó (1) útvámok (1) Vác (1) Váci utca (2) vadászat (1) Vajdahunyad (1) Vajda János (1) válás (1) választás (1) vámosutak (3) Városliget (12) Városligeti fasor (2) Városlőd (1) városrendezés (2) várostörténet (5) Vásárosnamény (1) Vaskapu (2) vaskohászat (1) vasúti resti (1) vasúttörténet (71) Velence (2) Verespatak (1) Verőce (1) Veszprém (2) Veszprém megye (1) világítótorony (1) villamos (12) villamosítás (4) Visegrád (4) viselettörténet (3) vízgazdálkodás (2) vízügyek (7) Wesselényi Miklós (1) Ybl Miklós (3) Zágráb (1) Záhony (1) zenekultúra (1) Zengg (1) Zichy Mihály (1) Zrínyi Miklós (1) Zsigmondy Vilmos (1) Címkefelhő

Az orosz vasutak százéves képekben

2012.01.07. 09:11 zsuzsa.frisnyak

Az Osztrák–Magyar Monarchiából nézve Oroszország egy rettentő nagy és igen veszélyes birodalom volt. Az Oroszország felől érkező potenciális fenyegetés hatására a Monarchia nemcsak fegyverkezett, hanem a hadászati célú vasúti beruházásokat is jócskán eszközölt. Mindezzel a hadvezetésnek az volt a célja, minél gyorsabban a Monarchia határaira, ill. a hadműveleti területekre tudják szállítani a csapatokat. Az volt a vesszőparipájuk, amelyik hadsereg előbb ér a harcszíntérre az fogja megnyerni a háborút. A közös hadügyminiszter –  időnként Ferenc József is – évtizedeken át nyomás alatt tartotta a magyar kormányt, időről-időre sürgetve a magyar kabinetet adott vasúti beruházások kivitelezésére. Mondanom sem kell, az erről szóló osztrák levelekben az orosz vasutak teljesítőképességét és a Monarchia veszélyeztetettségét ijesztő adatokkal támasztották alá. Mindez jelen írás szempontjából csak azért érdekes, mert az alábbiakban bemutatott fényképek és az osztrák–magyar kormányzati iratokból az orosz vasutakról kialakuló benyomás élesen különbözik.

A színes fényképeket egy orosz fotós, Szergej Mihajlovics Prokudin-Gorsky készítette 1909–1915 között. A fényképész egy speciálisan felszerelt vasúti kocsival bejárta az Orosz Birodalmat és megörökítette az ország életét. Lenyűgöző alkotások következnek.


 

Simskaia orosz vasútállomás némileg magasított peronnal, gázlámpákkal. Hátrább a vízdaru, majd a víztorony és a raktár.

 

Egy jó kedélyű baskír vasúti őrszem. Kezében lapát, övén durrantyús doboz, jelzőkürt és még valami, aminek funkcióját nem látom. Az ilyesmire szokták azt mondani, fegyvernek látszó tárgy.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A transz-szibériai vasút egyik hídja Perm közelében. A világ leghosszabb, mintegy 7500 km hosszú vasútvonalát, a Szibériát átszelő transzszibériai vasutat 1891–1905 között építették meg. A transzszibériai vasutat az elvégzett munka volumene és bonyolultsága, a szélsőséges kivitelezési körülmények és az építési vonal hossza alapján a világ legnagyobb vasútépítkezésének tekintjük.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szedett-vedett vasúti bevágás a karéliai tartományban 1915-ben. Persze az is lehet, hogy a pályát még csak éppen hogy lefektették, és a vonal építése nincs kész.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Osztrák-magyar hadifoglyok barakkjai egy vasútvonal mellett 1915-ben.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 A vasút és a vízi út találkozása – egy életveszélyesnek tűnő kikötői rakodópont.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Vasúti pálya valahol Oroszországban. Ezen a képen egyértelműen látszik, nem egy épülő, vagy félig kész vonalat látunk. Az erőteljes színekben pompázó felvételen feltűnő, hogy a talpfák nincsenek kavicságyazatba helyezve. Hátul vasúti őrház.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Utazás hatszemélyes vasúti hajtánnyal Petrozavodszk közelében. A pálya melletti jelzőoszlopszerű izé nem tudom, hogyan működhetett. Minden egyes vonat érkezése előtt felmászott rá az őrszem? Ez abszurdnak tűnik. A hajtányon a fehér zakós vasúti tiszt mellett ülő személy maga a fényképész Prokudin-Gorsky.

Még több fotó: a World Digital Library-ban: http://www.wdl.org/en/

26 komment

Címkék: fotótörténet vasúttörténet hadügyek Oroszország Prokugyin-Gorszkij

A bejegyzés trackback címe:

https://timelord.blog.hu/api/trackback/id/tr223525536

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

óðinn 2012.01.07. 17:18:39

Itt látható egy, a korabeli Oroszországot bemutató, hasonlóan izgalmas válogatás a fotós képeiből:
www.loc.gov/exhibits/empire/

szakáll 2012.01.07. 17:47:03

Az utolsó képen a jelzőhöz csak este és reggel kellett felmászni a lámpa feltétele és levétele miatt /ott a helye a négyzetes ablakban/. Egyébként a jelzőt csak a rúdjával kellett -lentről- 90 fokkal elfordítani.

zsuzsa.frisnyak 2012.01.07. 17:56:17

@szakáll: Ezt nem tudtam, köszi az infót.

Mezőbándi 2012.01.07. 19:23:10

Jó látni, hogy száz éve se volt a világ fekete-fehér.

Amúgy nem tudom, hogy miért okoz gondot - majdnem - mindenkinek az angol nyelvű szövegek átvételekor átírni magyar kiejtés szerinti formában, az eredetileg NEM latin betűs személy- és helyneveket. Ebben a posztban is, a Szergej Mihajlovics még ment, de utána valahogy kifulladt a dolog. Elvégre a magyar szövegekben nem Stalin, Gorky, Gorbachev, Brezhnev vagy Mendeleyev terheli a szemünket. Khrushchevról nem is beszélve.

Tehát:

"Szergej Mihajlovics Prokugyin-Gorszkij készítette" (esetleg: Prokúgyin-Górszkij)

"Szimszkaja orosz vasútállomás"

Továbbá: Petrozavodszk végéről lemaradt az utolsó bötű.

zum trucc 2012.01.07. 19:36:19

@Mezőbándi: Ez igaz, de azért ugye köszönjük a kedves posztolónak a szép képeket.

Mezőbándi 2012.01.07. 19:38:23

"de azért ugye köszönjük a kedves posztolónak a szép képeket."

Ezzel kellett volna kezdenem :)

EnTeO 2012.01.07. 20:06:03

Köszönöm ezeket a képeket!

2012.01.07. 20:09:24

@zsuzsa.frisnyak: Kérdés a cikkíróhoz: az 5. képen látható, 1915-ösnek nevezett fotó hogyan lehetséges, hogy színes? Akkor még nem volt színes film. Vagy a felvétel nem akkor készült?

Peter__Blau 2012.01.07. 20:21:38

Ha ma fotóznánk ugyanezeken a helyeken, jó eséllyel ugyanez a látvány lenne a mai fotókon is.

zsuzsa.frisnyak 2012.01.07. 20:36:51

@bogyo112: A bemutatott képek mindegyike valódi színes fénykép, tehát nem utólag kiszínezett alkotás, mint egy képeslap stb. A fotósnak volt egy saját találmánya a színes fényképezésről. Olvastam a módszeréről.... de csak annyira emlékszem, minden felvételt három különböző színű üveglemezre fotózott le, és a három üveglemezt egymásra helyezve lett színes a fénykép.

zsuzsa.frisnyak 2012.01.07. 22:36:52

@Mezőbándi: Jogos az észrevétel. Köszönöm.

vizipipa 2012.01.07. 22:56:40

@zsuzsa.frisnyak:
Azt a 3 felvételt egyszerre kellett elkészíteni. A sínek ugyan lassan mozognak, de az emberek egy kicsit gyorsabban.
Szóval vannak kételyeim. Már csak azért is mert a 3 negatívból (pozitívból?) kell egy színes papírképet csinálni valahogy. És erről semmi ismeretem nincs.
Ami persze lehet az én hibám.

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2012.01.07. 23:30:38

A történet katonai vonatkozásait csak megerősíteni tudom: a vasút volt a korabeli tömeghadsereg mozgatására szolgáló egyes számú eszköz.

zsuzsa.frisnyak 2012.01.08. 01:19:11

@vizipipa: Én sem értek hozzá, dunsztom sincs, hogyan lehet három üveglemezre egyszerre fotózni, hogyan kell előhívni, milyen az expozíciós idő, stb. De szívesem megnéznék erről egy demonstrációt.

SzuperKiraly 2012.01.08. 01:41:12

Csak a viz mozog gyorsan. Ez latszik is, de ha megnezitek az urge tobbi fotojat, van egy vizeses ahol egyertelmu az idoeltolodas.

Viszont tudta annyira gyorsan egymas utan csinalni, hogy a felhok ne mozduljanak be.

Szerintem az utolso kepen a kalapos jobb szelen a fotos. Nyilvan volt segedje.

Hipra 2012.01.08. 10:09:35

Itt írnak a fotók elkészítésének technikájáról: www.loc.gov/exhibits/empire/making.html

vizipipa 2012.01.08. 11:49:20

@Hipra:
Olvastam, de az sokkal inkább elv, mint megvalósítás.
A színes képeket pedig annak idején is be kellett mutatni valahogy, akár papíron, akár vetítéssel. Ennek pedig mint igazi szenzációnak maradt volna nyoma a korabeli sajtóban.

zsuzsa.frisnyak 2012.04.13. 18:39:39

Kiegészítés. A posztban szereplő utolsó képen, a hajtányt hadifogságba esett, osztrák-magyar hadseregbéli katonák hajtják. Ma hívta fel erre a figyelmemet egy ismerősöm. Köszönet érte!

Hiryu 2,0 · http://theidf.blog.hu/ 2013.10.23. 21:11:33

htka.hu/kozosseg/discussion/comment/75404/#Comment_75404

Sziasztok, a fenti fórumon hoztak egy fényképet, háttérben egy vasútállomással? Készülhetett a kép Oroszországban?
süti beállítások módosítása