"A Kádár-korszakbéli Magyarországon a számítógépek mibenlétéről kevés embernek volt fogalma."

Próbálj meg elvonatkoztatni Kádártól és a fejlődést összemosni a kommunizmussal.
Ahol nem Kádár korszak volt, ott sem tudtak sokkal többet a "szabad" emberek a számítógépekről.

"A Kádár-korszakbéli Magyarországon a számítógépek mibenlétéről kevés embernek volt fogalma. Kevesen láttak működés közben számítógépet, és kevesen tudták elképzelni, a hétköznapi életben mire lehet felhasználni a számítógépeket."

Valóban. Mint ahogy a nyolcvanas évek végéig az egész világon csak a népesség töredéke volt úgy ahogy tisztában ezekkel.

A kommentárjaid pedig pont úgy hiányoztak a karikatúrákhoz mint szar a szekrénybe.

Erről Moldova György novellája jut eszembe a Boldogtalan számítógép. Itt elolvasható:
dia.pool.pim.hu/html/muvek/MOLDOVA/moldova00447a/moldova00447a_o/moldova00447a_o.html

Mindig öröm színvonalas kommentárokat olvasni egy poszt alatt. Egyből vérkomolyan torokra támadnak, holott a poszt deklarált célja a karikatúrák bemutatása.

A hazai számítógép-ipar, bár kissé lemaradva, de együtt fejlődött a világgal. Volt ESZR, meg MSZR program, az embargó miatt programozásban (kínunkból) még inspiratívebbek is voltunk. Más dolog, hogy kezdetben sokan idegenkedtek tőle. A karikaturisták meg hát karikaturisták. Sokan még manapság is azzal büszkélkednek, hogy hülyék a matematikához...

@Kandabula: Nagy lófütty fejlődött együtt. Jó ideig az volt a jelszó, hogy a kibernetika a kapitalizmus áltudománya. A csodálatos ESZR gépek az IBM gépek licensze alapján készültek, hulladék minőségben. Az MSZR pedig a DEC gépek reverse-engineeringje alapján készült PDP-11-es klónok voltak. Ugyancsak hulladék minőségben egyébként, sajnos mindkettőhöz volt szerencsém. Volt ezen kívül pár CP/M klón, illetve a csodálatos honi mikroszámítógépek: a HT-1080Z ami az amerikai TRS-80 Model I távol keleti VideoGenie I nevű klónjának a klónja volt, illetve ennek a (szerintem illegális) hackelése nyomán született Primo. Illetve a TVC ami az Enterprise 128 korai verziójának a klónja volt (az Enterprise amúgy nem lett volna rossz konstrukció ha 1981-ben kerül piacra, de mikorra piacra került, a 8 bites gépeknek már leáldozott. Így erre sem nagyon készült sok program, a TVC-re meg szinte semmi).

Ps. Ja, és ne felejtsük el a Proper-16 nevű csodácskát sem. Ez XT klón volt (bár azt hiszem, talán volt belőle AT is) ami méltán pályázhatott a legmegbízhatatlanabb PC klón címére - bár akkoriban a többi klón is elég hulladék volt. Viszont cserébe ronda is volt, módfelett. És mi még mindig jók voltunk a béketáboron belül. Belegondolok, hogy az oroszoknál még a 90-es évek elején is ZX-Spectrum kompatibilis gépeket gyártottak...

Hmm, hát azért volt Primonk meg HT1080Z-nk. (ez utóbbi nekem is)

Múltkor szanálás közben előkotortam egy '86-os meg egy '87-es Mikro magazint, sikítottam.

A '87-es decemberi számban az utolsó oldalon ott van egy számítógép-kereskedés polca képen, számítógépek árcédulákkal. C64 stílusosan (ha jól emlékszem) 64000Ft.

A cikkben meg részletezi a kereskedő, hogy IBM XT 500000Ft (igen, ÖTSZÁZEZER), AT meg 850000Ft (NYOLCSZÁZÖTVENEZER). 1987-ben!

@midnight coder: érdekesség, hogy az Enterprise-ok viszonylag gyors elhalálozása után pár kamionnyit éppen Magyarországra szállított valaki (hogy miért, azt nem tudom). Ezért az Egyesült Királyság után Magyarországon alakult ki a legnagyobb Enterprise közösség a világon (persze relatíve nagy, talán párezer emberről beszélhetünk, mára talán párszázról).

Nekem is volt egy 128K-s gépem, azon tanultam Basicezni, de a Last Ninja 2 miatt meghalt joystick és Enter billentyű miatt sajnos új után kellett nézni. Ekkor lettem szakkörös, évekig nem volt saját gépem ezután. De még valamikor 8-10 éve megtaláltam a padláson, minden gond nélkül ment, mára már szerintem nincs meg :(

Na es jatszani :€

@luciferko: @hehe64:
Nem kell mentegetni a Kádár rendszert és a kommunizmust. Igenis ők tehetnek róla, hogy ebben is lemaradtunk, és ott tartunk ahol.

@Gee Halen: A C64 valóban 64 ezerbe került elég sokáig. Viszont az nem igaz, hogy a Kádár rendszerben nem voltak gépek. Sok helyen sokfélét használtak. Mi középiskolában is tanultunk szám techet, pedig mindnégy osztályt Kádár alatt jártam. Az osztály fiúgárdájából legalább tíznek volt otthon gépe, sőt még én is kaptam egyet ajándékba(!), mert akié volt annak már nem kellett.

"Ilyen volt például a mára elfeledett Számítógép-alkalmazási Kutató Intézet..."

Azér' a SZTAKI-t elfeledettnek nevezni...LOL

@luciferko: @hehe64:

A Kádár korszak nem minősítés, hanem egyszerűen Magyarország történelmének egy szakasza. Ha tetszik, ha nem, az 1957 és 1989 közötti időszaknak ez a neve, és teljesen jogos így hivatkozni rá.

@LeuZIP:

Az, hogy az értő olvasást nem sajátítottad el, pl. nem a Kádár korszak vívmánya. Inkább az azt követő korszaké. Fuss neki újból.

@Álmos:

Így van. Egy korszaké. Egy korszaké, mely neve nálunk Kádár korszak volt, de nem ennek köszönhető, hogy a hatvanas évek elején senki sem ismerte a számítógépet, mely akkor kezdett kifejlődni.

Értő olvasással problémáitok vannak, leírom számotokra is, miről van szó:

Az 1960-as évek elején a világon sehol nem voltak ismertek a számítógépek. Próbáljatok elvonatkoztatni attól, hogy a mai világ minden területébe beépültek, akkoriban még szigorúan csak a kutatóintézetek, és a hadsereg sajátossága volt a "számítástechnika". Már ha így lehet nevezni valamit, ami egy épületnyi térfogatban tudott annyit, mint az 1980-as évek zsebszámológépei.

Szóval ismét csak azt tudom mondani, keveritek a fogalmakat, Nem a Kádár korszak "vívmánya" volt az, hogy a világ más részén is csak a szárnyait bontogató számítástechnika az átlagpolgár számára ismeretlen volt. No, kezditek érteni, miért butaság a Kádár korszak rovására írni a számítástechnika akkori ismeretlenségét?

@luciferko: "kezditek érteni, miért butaság a Kádár korszak rovására írni a számítástechnika akkori ismeretlenségét?"

Ki, mikor, hol írta ezt a Kádár korszak rovására? Idézz, kérlek.

Akkor fussunk neki:

SZTAKI (Pontosabban: MTA SZTAKI) Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete -- ma is jó egészségnek örvend

SZÁMALK = Számítógép Alkalmazási Vállalat (eredeti neve: INFELOR) (ma lassan már csak a neve van meg, egyéb pályákon fut)

Ezenkívül:

SZKI = Számítástechnikai Koordinációs Intézet (nem koordinált, hanem fejlesztett, de ez ma már mindegy)

Videoton Fejlesztési Intézet = a legális magyar számítógépgyártás honosító/fejlesztő intézete

KFKI = ahol a DEC-től másolt gépek fejlesztése/gyártása folyt

Kb. ennyi

Akik itt C64-ről, Spectrum-ról, Primo-ról és hasonlókról beszélnek vegyék már észre, hogy az a "Kádár Korszak" legvége volt. Glasznoszty, meg miegymás.
Előtte nem igen volt semmi, csak az R-10, R-35, R-55 gépek! Igaz akkor még "nyugaton" sem voltak elterjedve a PC-k, csak a "nagygépek"

SZÜV - Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat

@Álmos:

"A Kádár-korszakbéli Magyarországon a számítógépek mibenlétéről kevés embernek volt fogalma. Kevesen láttak működés közben számítógépet, és kevesen tudták elképzelni, a hétköznapi életben mire lehet felhasználni a számítógépeket."

Megismétlem, ez nem a Kádár korszak hibája.

@luciferko: te ennek a mondatnak melyik részébe látod bele, hogy a Kádár korszakot hibáztatná ezért? Mert én nem látok semmi erre vonatkozó utalást, pusztán tényeket. Te nem ezzel a poszttal vitatkozol, hanem a sztereotípiáiddal.

@Álmos:

Biztos. Ha te mondod. Már ha érted a sztereotípia kifejezés értelmét, főleg, ha pont ez ellen szólok, csak ugyi pont ezt nem veszed észre.

Látom, nem érted, hogy miért felesleges a Kádár korszak felemlegetése ez ügyben.
Ismételten, talán megérted. A világon csak nálunk volt Kádár korszak, mégsem ismerték máshol sem a számítógépeket.
Lehet hivatkozni időszakokra más módon is, felesleges Kádár felemlegetése.
Csak hogy értsd: Nem emlékszem, hogy Németország technológiai, technikai fejlődésében az 1930-40-es éveket Hitler korszakként emlegetnék. Felesleges a politikai hátteret karikatúrákba belekeverni, ha a politika nem kimondottan a karikatúra témája és jelen esetben semmi köze hozzá.

kapís?

@luciferko:

Szóval szerinted a keleti blokk számítástechnikai fejlettsége szerinted egy szinten volt a nyugatéval.
Vagy legalább az a cseppnyi különbség sem következik a kommunista elnyomó politikából (pl. hogy a kibernetika áltudomány).

Gratulálok. Észak-Koreából írsz?

@midnight coder: Alapjában igazad van, de azért az "áltudomány"-tézis már messze nem igaz. Én az OMFB-ből láttam ezt a világot. Komoly erőfeszítések voltak, meg pénzek is, nemhogy visszahúzó erő.

@LeuZIP:
1961-ben?

Sok különbség nem volt.
Gratulálok, Észak-Koreával kapcsolatosan csókold meg Álmos kollégád, ez is legalább annyira illik ide, mint a Kádár korszak.

@LeuZIP:

Van fogalmad, honnan indult a floppy lemez?
Van fogalmad arról, hogy mikor?

Érted már, miért volt buta a beszólásod?

@whale:
Ezt nem tudtam, de köszönöm a kijavítást. A SZTAKI az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete. A Számítógép-alkalmazási Kutató Intézet pedig anno a KSH-nak volt valamiféle szervezete. Ettől függetlenül el tudom képzelni, hogy ez utóbbi beolvadt vagy átalakult SZTAKI-vá.

@luciferko: "Látom, nem érted, hogy miért felesleges a Kádár korszak felemlegetése ez ügyben."

Nem felesleges, tudniillik ez az időszak NEVE. Lehet, hogy ez neked valamiért nagyon fáj, de akkor is ez. Politikától függetlenül.

"A világon csak nálunk volt Kádár korszak, mégsem ismerték máshol sem a számítógépeket."

Lehet, viszont ez a poszt nem a világról szól, hanem Magyarországról.

"Lehet hivatkozni időszakokra más módon is, felesleges Kádár felemlegetése."

Persze, hogy lehet másképp. De lehet így is. Attól, hogy ez neked valamiért nem tetszik, még ez van a történelem könyvekbe is írva és így használja a legtöbb ember. Nem te fogod megmondani, hogy ez így helyes vagy nem.

"Nem emlékszem, hogy Németország technológiai, technikai fejlődésében az 1930-40-es éveket Hitler korszakként emlegetnék."

Nem, nem emlegetik. Magyarország 1957 - 1989-es éveit viszont emlegetik Kádár korszakként, így alakult. Ismét: ez attól függetlenül van így, hogy luciferko áldását adja rá, vagy sem.

"Felesleges a politikai hátteret karikatúrákba belekeverni"

A politikát eddig csak te keverted bele, senki más.

@LeuZIP:

Újabb kérdés:

Van egyáltalán fogalmad arról a technológiai szintről, amit Magyarország képviselt a "Kádár-korszak" végén?

@Álmos:

Látom nem itt élsz, és a viszonyokról sincs fogalmad. Máshol valóban lehet korszakokat emlegetni, nálunk sajnos a Kádár-korszak soha nem az időszak, hanem a mögöttes tartalom felemlegetését jelenti.

Kapís?

@Álmos:
De ha megnyugszol tőle, láthatod, én is így hivatkozok rá, mivel tisztában vagyok azzal, hogy erre van szükséged.

@Álmos:
Téma lezárva, további jó Kádár korszakozást.

@luciferko: "soha nem az időszak, hanem a mögöttes tartalom felemlegetését jelenti"

Tehát te megmondod, hogy a posztíró mire gondolt, ha így gondolta, ha nem. Mert soha nem azt jelenti és punktum. Értem.

@luciferko:
Nem hiszem, hogy igazad lenne. A "Kádár-korszak" megnevezés alatt semmi egyéb nincs, mint egy pontosan behatárolható időszak. Miért ne beszélhetnénk Ferenc Józsefi korszakról? Magától érthetődően volt Hitler-korszak is, és használni is szoktuk.
Ezek a kifejezések nem tartalmaznak értékítéletet.

@zsuzsa.frisnyak:

Akkor újra:
A SzÁMALK-nak sohase volt köze a KSH-hoz, igazán három cég összevonásából gyárották le (NOTO OSZV, Infelor, SZÁMOK) a 80-as évek elején. De ez már messze vezetne.

A KSH-nak volt egy számítóközpontja, amelyböl aztán kivált a SZÜV -- de ez a sztori szempontjából szintén lényegtelen momentum.

@h_m: SZÁMALK. Nos ott a géppark a következő volt:

IBM360 (piros színben :))
SIEMENS7536 foszöld klón
PDP11/70 fekete csoda ferritmemóriával
WAX valami
ESZR,MSZR nem volt

Dehogynem volt fogalma az embereknek a 60-as, 70-es években a számítógépekről. Részint lehetett hallani róluk, pl. hogy az amerikaiak már az 1944-es normandiai partraszállás előkészítésében is használták, aztán persze később az űrutazásoknál is. Ez utóbbi, mármint az űrutazás, az elképzelt jövőnek éppoly természetes része volt, mint az "elektronikus agy", amely minden űrhajónak, űrutazásnak kötelező kelléke kellett, hogy legyen. A számítógépek tudományágát többnyire kibernetikaként, vagy a kibernetika részeként emlegették, az ezzel foglalkozókat pedig kibernetikusnak. A robotok, az elképzelt jövő szintén nélkülözhetetlen kellékei a fogalomkör szerves részét képezték.

Számítógépes perifériákról kevés szó esett, az emberek a korabeli science fiction történetekben mind a robotokkal, mind az "elektronikus aggyal" jellemzően emberi nyelven társalogtak, maguk a gépek is emberi nyelven beszéltek, persze monoton, gépies tónusban.

Az "elektronikus agy", vagyis a számítógép (majdnem) mindig okosabb volt, mint az ember, és arról szó sem volt, hogy a rendszer "lefagyhatna", vagy a programot "frissíteni" kellene, netán vírusos lehet.

Szóval igenis határozott elképzelés élt a számítógépekről úgy másfél emberöltővel ezelőtt, ami az egykori karikatúrákból is kiderül. Hogy ezek a negyven-ötven évvel ezelőtti, mai szemmel nézve megmosolyogtató elképzelések miként váltak valóra, azt mindenki maga eldöntheti.

Drága zsuzsikám! Az a baj, hogy kurvára nem érted: az első mondatoddal úgy állítod be, mintha az akkori politikai helyzet miatt nem ismerte volna a többség a számítógépeket. Holott - van egy olyan sejtésem - tőlünk nyugatabbra sem tudtak többet vagy még annyit sem az átlagemberek a témáról.
----------------------------

CSM ISZI neve ismerős itt valakinek? :)

@BKV reszelő: mi az a WAX? :DDDD
A DEC gépeit VAX-nak hívták.

84-n kerültem üzemirányítónak egy "úgymond teljesen számítógép vezérlésű üzembe.A vezérlőteremben egy Ú alakban elhelyezett asztalon volt két központi egység 4 monitor és 5 egyajtós szekrény az emeleten még három szekrény.Valójában az eredetét senki nem tudta a programozók sem nagyon, állítólag német gyártmány volt.Szám kódokkal lehetett frissíteni mert sokszor elakadt.A programozók hetekig izzadtak vele majd feladták mert a kapacitása is kevés volt és lassú is volt így tehát csak a legfontosabb üzemrészek mentek róla a másik felét kéziben üzemeltük egészen kilencvenes évek végéig amikor már lebontották és megjelentek a komolyabb gépek. Szóval voltak próbálkozások a Kádári érában de nem voltak még modern gépek. Eszembe jut mekkora hírverés volt neki hogy Magyarország első teljesen számítógép vezérlésű üzeme, filmeztek bennünket meg egymást érték a nagy kutyák, mi meg szétröhögtük magunkat,mert csak azt kellett volna kérni valakinek hogy na, akkor lássuk hogy megy le egy program:))) akkora lett volna az égés mint szodoma!

Valamikor a hatvanas évek legvégén a NIM-ben (Nehézipari Minisztérium) volt egy CDC-3300-as gép. Több szekrénnyi kiépités, szalagos tároló. Adatbevitel egy telexgép lyukszalagjával. Én még irtam rá programot!!!

Elragadóan modernnek tűnt akkor! :-)

te barom cikkíró...gondolom az is kádár bűne hogy a 70-es években senkinek nem volt Ipodja meg dual core-os számítógépe

@Rókakígyó: Amikor a C64 64000-be került, az már valami arany idő lehetett, 99000 (!!)-ről indult a gép és a 1541-es floppy is az akkori Tanács krt-i műszaki bizományiba, ahol az eladók menőztek vele :)

Kedves elvtársak! El kell hogy szomorítsalak titeket, de az hogy a számítástechnika ott tartott ahol, bizony a Kádár-korszak sara. Nem személyesen csak Kádáré, az egész béketáborban egységesen ez volt a helyzet. Persze, nem ez volt az egyetlen ilyen terület - az autótól a hűtőszekrényig mindenben a nyugat mögött kullogtunk, kivéve a haditechnikát és az azzal összefüggő területekig.
Aztán, végül is ezért is ment csődbe a rendszer - egyre több olyasmi volt, amit csak kintről lehetett behozni.

@midnight coder:
Az ESZR-ben is sikerült beleválasztani, ott volt a Videoton gyártmányú, Bull-licenszű R10 és talán R11.
Az R20 meg a többi az tényleg IBM/360-volt, ami KGST együttműködésben készült, országokra lebontott gyártással, emlékezetesek a bolgár diszkek, amiket nem csak a méreteik miatt hívhattak centrifugának :)
A "licensz" itt azt jelenti, hogy amit el lehetett lopni a tervekből, az megvolt, a többit kipótolták.
Viszont a KFKI PDP visszafejtése korszakalkotó volt, nem véletlen, hogy a szocializmus lejárta után a volt KFKI-s PDP majd VAX szakértőkre épített a Digital, amikor Magyarországon hivatalosan is megjelentek.
Ezen kívül voltak a szürkeimportos MicroVAX-ok is.
A Sztaki-s Proper-ek kapcsán volt ugye még Telefongyár TRT-34 gépe, a Vilati is csinált valamit, valamint korábban a zseniális magyar fejlesztők által alkotott EMG 666, EMG 666B és EMG 777-ek.
Aztán később elkezdődött az alkatrész szürkeimport, amin óriási vagyonok indultak meg, a korai számítástechnikai gmk-k majd kisszövetkezetek ontották elképesztő árakon a PC-ket, XT-ket, később az AT-ket.
Jelentős fejlesztések voltak, pl. a TÁKI-féle Hall-generátoros billentyűzetek, amik a mai napig képesek hibátlanul működni, vagy éppen a MOM 5.25"-ös floppyk, amik már akkor sem voltak zavartalan működésűek.
A TRS-80 vonal a HT-1080Z és utódai és valamennyire a Primo megszületésében is ott volt. Igaz, az egész hazai iskolaszámítógép programot kiütötte az Ápisz-Novotrade közös akciója a C-16-ok tömeges importjával, amit rövid ideig a korabeli árakhoz képest fillérekért osztotak a Bartók Béla úti boltban. Később megjött a C+4 is, így a hazai iskolaszámítógép programnak egyszerűen vége lett.
Voltak még házi készítésű, klubrendszerben épülő gépek, pl. a Lukács-testvérek gépe, vagy a rejtélyes módon svéd importból felbukkant ABC-80 is, ami már a maga idejében is archaikusan festett, bár volt pár - akkoriban - érdekes képessége.

@midnight coder: Azért Magyarország akkor kis híján hatalmasat ugrott előre, mert a hazai mikroelektronikai (magyarul IC) gyártás végre üzemet kapott, a Mikroelektonika Vállalat számára, Vácott. Aztán valami azóta is kiderítetlen módon a termelés előtti napon, állítólag az automata tűzoltóberendezés beszerelése után, de még élesítése előtt leégett az üzem.
Maradtak az igen nagy szórású orosz 74xx- IC-k, az NDK köszörűmásolt U880D nevű Z80 klónja, és valami bolgár szörnyűség valamelyik 68xx-es proci után.

@luciferko:

"Van egyáltalán fogalmad arról a technológiai szintről, amit Magyarország képviselt a "Kádár-korszak" végén?"

Ja. A béka feneke alatt voltunk. Akkor kezdtük a fekete-fehér Primót gyártani, amikor a hasonló kvalitásokkal rendelkező ZX-Spectrum már kezdett kifutó termékké válni. Előtte azt a HT-1080Z-t gyártottuk ami a TRS80 Model I klónjának a klónja volt. Az ESZR gépek amiket az oroszok gyártottak az IBM gépek klónjai voltak, de olyan veszettül szar minőségben, hogy az IBM-nél a kardjukba dőltek volna, ha látják. Volt ezen túl az MSZR, ami a DEC pdp-11-ek illegális klónozása volt. Aztán gyártottunk pár Z80 alapú CP/M gépet, sőt a végén XT kompatibilis gépeket is, kezdetben saját kútfőből, aztán amikor rájöttünk, hogy ez nem fog menni, akkor távol-keleti alkatrészekből.

@zanzibear: A gond ott kezdődött, hogy Z80-nál nagyobb integráltságú procit már nemigen lehetett másolni.

Szóval: a Kádár-korszakbeli Magyarországon komolyan vették a számítástechnikát. SzTAKI, SZKI, KFKI, SzÁMALK, stb, és ezek alkatrészbázisa, a Tungsram, MEV, REMIX, stb. Meg amiket Ti is összegyűjtöttetek. A probléma ott volt, hogy az embargó miatt nem tudtunk a nyugati fejlesztésekbe becsatlakozni, mindent nekünk kellett kifejleszteni, ami idő és pénz.

Egyébként meg csesszétek le az egészet. Most jó.

@midnight coder: A PDP meg a MikroVAX processzorokat is megcsinálták a KFKI-ban így vagy úgy.

@zanzibear: A primo eleve halva született dolog volt. Amúgy valóban a HT ROM-ját hackelték meg, bár sok minden változott, Pl. kapott full screen editort, és persze lett grafika. A vas nem lett volna rossz, és a folytatás, a pro primó már egész korrekt kis masina lett volna - de addigra már kinn az Amiga és az Atari ST volt ebben a kategóriában a mainstream.

Nos az előbbiekhez csak annyit, hogy 1973-74 -ben Kandósként, az Árpád gimnázium pincéjében Videoton 1010 -es gépen tanultunk. Lyukszalagon kellett beadni, és az eredmény konzolírógépen jött. MŰKÖDÖTT! Egyébként EMG666 gépből már akkor is vizsgázni kellett. Nem kell lebecsülni az akkori erőfeszítéseket. ( A Basic nyelvet is egy honfitársunk alkotta meg 1974-be 4K nagyságban amerikában. Azóta ez fejlődött.)
Tehát nem így igaz a cikk állítása.

@Kandabula:
Rohadjon meg, aki lecseszi azt a melót, amit az akkori mérnökök végeztek abból, ami volt. Voltak működő számítóközpontok, volt számítógépgyártás, még ha a fogyasztói szegmensben csak későn, drágán és kis sorozatokban. De pl. a Primo gyártását (összeszerelését) egy sülysápi mgtsz melléküzemágában végezték és ahhoz képest nem is sikerült rosszul a gyártás.

@Kandabula: Ezekkel csak az volt a baj, hogy a legjobb esetben is csak a több éves nyugati technológiát másolták, béka feneke alatti minőségben. Még a viszonylag jó minőségű TPA is úgy működött, hogy ha véletlenül megütötted az egyik konzolt lerohadt a gép. És egy TPA-n jó sok konzol volt. Az ESZR-t meg ne is említsük. Az akkori cégemnél a gépet felszerelő oroszok egy év alatt nem tudtak hazamenni, mert nem volt nap hogy ne legyen valami probléma.

"A cikkben meg részletezi a kereskedő, hogy IBM XT 500000Ft (igen, ÖTSZÁZEZER), AT meg 850000Ft (NYOLCSZÁZÖTVENEZER). 1987-ben!"

Egesz olcso.

Egyszer lattam egy 86-os arlistat, azon meg 1M volt az XT, 1.6M az AT.

@Tapogatott Kukorica:
Nekünk is volt, emlékszem még a Corvin-ban vettük, de 1 naposan cseréltük vissza mert német billes volt és azt nem szerettük. :) Azért abban az időben leginkább C64 volt a divat.

@zanzibear: Azért azért akik anno jobb híján ilyet vettek nem biztos hogy ezt így látják. A primo millió sebből vérzett - a sűrűn haló, videorendszerrel egybeépített táptól a kapacitív billentyűzet érzékenységi problémájáig - a szoftverellátásról nem is szólva.

@midnight coder:
A primo firmware-jében lecserélték a HT1080Z perifériakezelést, nem kapott full screen editort, de talán 256x192-es bitmap képernyőt, ami kompatibilis volt a ZX Spectruméval, így elvileg könnyű is volt spekiről programokat portolni, amit - főleg játékokat - hoztak is aztán.
Lecserélték a HT1080Z eredeti TRS80 magnókezelését, mert az a szociálista magnók sebesséstabilitásával nem volt kompatibilis, és olyan magnókezelést kapott, amit +-50%-nyi sebesség esetén is hibátlan volt.
A nagy hibája kezdetben a kapacitiv billentyűzet gyári beállításának problémája volt, amit igazából egy potival lehetett (volna) a változó érzékenységű orosz IC-khez hozzáállítani, és ez hol sikerült, hol nem, állítgatni viszont nem lehetett megbontás nélkül. Készült egy "B" sorozat, immár rendes billentyűzettel, és beépített Commodore soros vezérlővel, meg egy különleges joystick porttal. A Commodore busz az első sorozat nyákján is rajta volt, de nem volt beültetve. A B sorozatban is csak az interface volt bent, a kezelőprogram nem, vagy szalagról lehetett tölteni, vagy beégettetni ROM-ba. A RAM persze nem foglalatban volt, hanem azt is be kellett ültetni, ráadásul az is EPROM-cserével és égetéssel járt, mert a videómemória a mindenkori RAM végén kezdődött, de ezt nem firmware-ből kereste meg, hanem egy EPROM-ba égetett kezdőcím alapján határozta meg. A joystick port meg nem a klasszikus, Commodore port volt a négy irány+tűzgomb bemenettel, hanem egy számlálóléptető kimenet és egy portleolvasó bemenettel. Ez is üresen volt hagyva az első sorozatú gépekben, a B-ben már megvolt.
Volt még egy "C" sorozat, ami a videójel generátor "piggyback"-elésével zseniálisan meg lett színesítve, illetve a PRO PRIMO sorozat, amiből csak mintapéldányok készültek.
Készült még hozzá a MOM floppyból Commodore buszos külső floppy, illetve lehetett (volna) hozzá venni vagy a CBM buszon, vagy opcionális párhuzamos illesztőn keresztüli (volt egy hátsó rendszerbusz, az ehhez csatlakozott) valamilyen kis nyomtatót, nem a nagy TRT-80-at vagy mit, hanem talán valami kisebb, lengyel csodát.

@nyu: Az annyi volt biza...

@midnight coder: Az RF kimenet viszonylag hamar kikerült a tápból, már az A sorozatból is kikerült a videó, a B-ben meg eleve nem volt benne.
Melegedési problémák voltak meglepő módon.
A kapacitív billentyűzet könnyen állítható lett volna, mert benne volt a gépben a poti hozzá.
Sőt, volt még "turbó" kapcsoló, ami 2,5-ről 3,75MHz-re kapcsolta a procit (akinek a procija bírta az így standard módon húzhatta a gépét, megvolt hozzá az átkötés), aztán a gép hátán levő szoftveres "reset" (tulajdonképpen egy óra generálta NMI nézett rá másodpercenként sokszor, ami mellesleg a hangszóró "rekedt" hangját okozta, ezért rutinosak egy OUT-tal letiltották, ettől viszont a "reset" is odalett), de volt az alaplapon igazi reset csatlakozására is lehetőség. Programellátásra nézd meg, van egy Primo retro lap valahol, ott van egy beszámoló, hogy volt, aki szakmányban hozott át speki programokat, de nyilván nem volt rá import fejlesztés. De mintha készült volna rá nyomdai előkészítő program is, meg néhány tantárgyi oktatóprogram.

Primot továbbiakban itt:
primo.homeserver.hu/

@midnight coder:

Látom nincs. De ezzel miért dicsekszel?

@al kotmány aláiro álamfö:

No. Végre valaki, aki nem csak olvas, hanem meg is érti, amit olvasott. "Lösz kapsz", ha nem vigyázol.

@zanzibear:
Egyetértek. A mai mérnöktársadalom sajnos ahhoz van szokva, hogy fog egy PIC-et, beletol fél nap alatt valami ótvar programot, oszt viheti a megrendelő ahová akarja. Sikerült belecsöppennem egy ilyen csodakészülékbe, ahol a zseni ifjú titán max. fél voltos jelet 5 V-os referenciával mért, oszt csodálkozott, hogy pontatlan a szarja.

@midnight coder: mondom, most jó. Ütögetheted.

Imádom amikor az okostódik fikázzák a régi idők mérnökeit.

Ugye először is volt a COCOM lista ami gyakorlatilag tiltotta mindenféle technológia bevitelét a szoc. országokba ami fejlettebb volt mint egy írógép.

Így az itteni mérnököknek jószerivel a szarból kellett várat építeni. Vicces dolog összevetni hogy azonos mércével mérjük mondjuk az amcsikat és mondjuk a keleti blokkot.

Kezdjük talán azzal hogy a II VH ban egy bomba nem hullott amerikai földre, ugyanakkor a világ aranytartalékának jelentős része náluk landolt.
Bónuszként egy halom tudós szintén náluk kötött ki.

Nos nálunk a keleti blokkot , köztünk bennünket is, sikeresen földig romboltak, a lakosságunk jó részét sikerült megölni.
Aki koponya volt az jórészt tiplizett az usába (még a németek elöl).
Nos a háború után itt maradtunk megfogyatkozott emberekkel lerombolt infrastruktúrával és akkor mé nem voltunk olyan szinten mint az USA?

Mert azért ne feledjük a számtech akkori éllovasa az USA volt.

@zanzibear: A Mikroelektronikai Vállalat sorsát az alábbi konteó-blogposzt részletezi:
konteo.freeblog.hu/archives/2011/05/26/A_Mikroelektronikai_Vallalat_-_konteo/

Ha belegondolok, hogy a fent leírt berendezésekkel komoly tudományos igényű művek alapkutatásai készültek...

@Di622: úgy gondolom, hogy hatalmas szellemi kapacitás veszett el a rendszerváltás mentén. Ide tartozik az egész magyar elektronikai ipar. Aki tehette, kiment másokat gazdagítani. Nincs ez így jól. Ami a számítástechnikát illeti, rugózunk a hazai szellemi kapacitáson, de nem látom az igazi gazdasági eredményeket és hasznot. Pillanatnyilag a fogorvosoktól várjuk a felemelkedést...

@Bizi Clop: a cikk cinikus volta miatt nem tudom, hogy a szerző örült a történéseknek, vagy szomorkodott. A tűzvész okaival kapcsolatos népszavazás meg igazán elgondolkodtató. Talán a közlekedési baleseteket is így kellene minősíteni...

@Kandabula:
Pont ezaz .
Egyszerűen nem azonos feltételek között versenyeztünk.
Kb olyan mintha Mike Tyson-al eresztenénk össze Átlag Jenőt és röhögnénk rajta hogy némá milyen kis balfasz.

Én úgy gondolom hogy az akkori lehetőségekhez képest messze jól dolgoztak az akkori mérnökök.
És igen hol a francba van most ez a tudás amikor szabadon jön az információ meg mindenhez hozzá lehet jutni?

@zsuzsa.frisnyak: Mint a korszak számítástechnikája iránt érdeklődő, azt ismerő ember, nagy örömet okoztak számomra a képek, amelyeket publikáltál, még nem ismertem ezeket.

A Kádár-korszak kifejezés pedig véleményem szerint is helytálló, hiszen ezek a karikatúrák itt készültek Magyarországon. Ebben igazad van.

Azonban a mondat így valóban nem annyira precíz. Hogy ne csak kötözködjek, hanem javasoljak is, a mondat talán így hangozhatott volna helyesebben:

"A hatvanas-hetvenes években a számítógépek mibenlétéről kevés embernek volt fogalma."

Ebbe a mondatba már kisebb örömmel kötnének bele a legszőrösebb szívű, és legprecízebb informatikusok is.

Egyébként üdv, és kíváncsian várom a folytatást!

@durcas.hu: köszi.

@midnight oder: "...az autótól a hűtőszekrényig mindenben a nyugat mögött kullogtunk..." - ez egyszerüen nem igaz. Èn SW-fejlesztöként dolgoztam itthon a 80-as évek közepéig (remélem nem sikertelenül) és ezt a tudásomat vittem magammal Angliába, Ausztriába, Németországba. Egyszer sem vallottam kudarcot, akárcsak más magyar kollegáim. Ezen a területen biztosan az élvonalban voltunk!

Volt alkalmam végigélni a Kádár-korban a számítástechnika fejlődését a 60-s évek közepétől a végéig.
Tény, hogy sok mindent nem kaptunk meg, részben COCOM miatt, részben, mert nem volt rá pénzünk. Viszont ez ügyességre nevelt, mert részben újra kitaláltuk, részben ügyesen elloptuk.
Volt lemaradásunk.
Kb. 5 év. (Átszámítva a mai korra, olyan, mintha még csak winXP-nk lenne, a Vistát, win7-t még nem kaptuk volna meg, még nem loptuk volna el. Vagy hardverben csak a 5 évvel ezelőtti Intel core 2 procikat lehetne csak beszerezni.)
Na és?

A '70-es években rettentő mértékben terjedtek a miniszámítógépek. (Kiszorítva a Rjad-ot, ami a 15 évvel korábbi IBM mainframe-ek másolata volt, valamint a még régebbi gépeket, URAL, Razdan, ODRA, stb.)
EC1010, stb. majd az R10, és a DEC PDP-8 alapján készült TPA, majd TPA-i, aztán a DEC PDP11 alapján gyártott TPA-kból alig tudtak eleget gyártani. (A PDP-11-t az oroszok is lelopták SZM-2 néven '80-ban.)

Lehet, hogy '70-ben még kevesen tudták mi a számítógép, de '80-ra annyira elterjedt, hogy mindenki ismerte, hacsaknem csukott szemmel járt. Ki ne emlékezne a DOMUS áruházban működő R10-re?

A '71-ben kijött Intel 4004-s processzort vígan tudtuk használni '76-ban. A '74-ben kijött 8080-nal '78-ban kezdett foglalkozni az ország. (És mivel nem lehetett megvenni fejlesztőrendszereket, szoftvereket több tíz, sőt száz helyen folyt a párhuzamos fejlesztés...)

Szerintem a post írójának fogalma sincs arról, hogy miként fejlődött a számítástechnika Magyarországon a '60-s, '70-es, '80-s években. Kérdezze meg például Vámos professzort, aki a '70-s években képfeldolgozó algoritmusokat fejlesztett a SZTAKI-ban.

Ekézzétek csak a posztolót, lúzerek! Aztán ha rájöttetek, hogy nem a Computer karácsonyon vagytok, akkor szégyenkezzetek.

Ad.1. Ez a blog arról szól, hogy a szerzőnek van egy csomó forrásanyaga, amely Magyarországról szól, az elmúlt évszázadból, néha kicsit előbbről.

Ad.2. Ezekből válogat egy-egy poszt erejéig, amelyet most inkább a történelmi korszakkal azonosít be, és nem a témával. Mondjuk azért, mert nem ért annyira a számítógépekhez, mint pl. a népszámláláshoz.

Ad.3. A Ludas Matyi, Hahota, és egyéb Kádár korszakos irodalomnak megvolt a saját stílusa, a saját stílusú karikaturistákkal. Aki ezt ismeri, az 100 közül is felismeri Várnai, Brenner, Dallos stb. műveit. Amelyeknek az az érdekességük, hogy TÉMÁTÓL FÜGGETLENÜL ÁTSÜT RAJTUK A KÁDÁR KORSZAK.

Ad.4. Ha már mindezeket nem látjátok át, akkor legalább ne egyből fikázzatok. Azon egyébként csodálkozom, hogy egyesek kiváló technikatörténeti ismerettel rendelkeznek, a korszakra jellemző stílusokról azonban szemlátomást fogalmuk sincs, vagy nem akarják észrevenni. Megkockáztatom, hogy a Kádár korszakot is szorgalmas bitvadászattal töltötték, és szemellenzősen építették a szocializmust a gyárban és az intézetben, és még annyi szabadságot sem engedtek kocka agyuknak, hogy néha egy Ludas Matyit elolvassanak.

A fikázók kedvéért még egyszer: a poszt NEM technikatörténetről szól, hanem a SZÁMÍTÓGÉPRŐL (SZÁMÍTÁSTECHNIKÁRÓL) ELTERJEDT KÖZVÉLEKEDÉS KARIKATÚRÁKBAN TÖRTÉNŐ MEGÖRÖKÍTÉSÉRŐL.

@tundrazuzmo: ja. Legalább felrobbantották volna az általuk épített számítógépeket. Hülye szemellenzősök. Csak csinálták. Mint a barmok. Hülye bitvadászok. Nem gondoltak a jövőre? (Egyébként, ha ez a cikk csak a számítógépről szól, akkor miről beszélünk? Tudomásul vettem, hogy voltak karikatúrák a számítógépről, és ez arról szól. Egyébként meg kuss! És? Egyébként szoktál beszélgetni? Csak úgy...) De kérésedre most már a karikatúrákra is rátérek: kérlek, egyik jobb, mint a másik!

@tundrazuzmo: Egyébként hova akarsz kilyukadni? Én bizony a Dörmögő Dömötört is olvastam! De már bánom.

@tundrazuzmo: "Megkockáztatom, hogy a Kádár korszakot is szorgalmas bitvadászattal töltötték, és szemellenzősen építették a szocializmust a gyárban és az intézetben, és még annyi szabadságot sem engedtek kocka agyuknak, hogy néha egy Ludas Matyit elolvassanak."

Ahelyett, hogy felakasztották volna magukat. Egyébként a környezetedben élők mit építettek? A Ludas Matyi olvasása mostanság előny, vagy hátrány?

Én nagyon szeretem a hülyeséget.

'81-ben a BME-n minden (közlekedés)mérnökhallgatónak volt az első félévben (!) programozás Algol 60-ban. Igaz, hogy a vas ODRA 1204-es volt, de Turing apánk óta tudjuk hogy minden szgép ekvivalens (végtelen időt és végtelen memóriát feltételezve), tehát programozást ill. szgéptudományt lehetett gyakorolni elavult vason is.

Arról nem is beszélve hogy a Villanykar koleszában volt egy mikroszámítógépes klub: ha valakit érdekelt a téma, tudott kockulni annyit, amennyit csak akart. Az, hogy még a mérnökhallgatók közül sem akart sok, más kérdés...

müszi

@al kotmány aláiro álamfö: Biztos...én a közelébe sem mentem, elég volt a másik két nagy vas és a kis holmi. A DEC vacka már nem hiányzott, amikor hozták, akkor léptem le onnan kb. és azóta sem futottam össze ilyen cuccal.

@BKV reszelő: Ja, és a DEC gépeket PDP-nek hívták, ez a wax izé valami szar volt. :)

@luciferko: "Nem emlékszem, hogy Németország technológiai, technikai fejlődésében az 1930-40-es éveket Hitler korszakként emlegetnék."

Valóban, ezt a korszakot Németország történelmében valóban nem Hitler-korszakként, hanem Harmadik Birodalomként emlegetik. (Pl. "autópálya-építés a Harmadik Birodalomban.")

@algi:

Alleluja.

Örülök, hogy 5:51-kor ez volt a legfontosabb problémád. Egészségedre.

@luciferko: Azt az elmúlt időszakot én is Kádár-korszaknak hívom, mindenféle mögöttes politikai jelentés nélkül.

Akkor én most mocskos kommunista, vagy büdös náci vagyok? Azon nem gondolkodtál el, hogyha mindenben politikát látsz, akkor a problémák a te fejedben lehetnek?

Sokkal egyszerűbb (és elfogadott) Kádár-korszakra hivatkozni, mint évszámokat mondani. Ha a saját korai számítógépes tapasztalataimról beszélek, akkor azt mondom hogy a '80-as évek, viszont ha annak az elmúlt időszaknak a dolgairól beszélek, akkor Kádár-korszak.

Vagy lehet hogy az én fejemben van a baj, mert engem kurvára nem érdekel a politika :))) Te olyan tökéletes vagy, hogy nem is nézhetünk Rád. És ha egyszer azt mondod hogy nem beszélhetünk Kádár-korszakról, akkor az biztosan úgy is van. :)

Ehh, most elborult az agyam, könyörgöm, miért kell informatikai postnál is politikát látni? :)))

@fourgee:
"Azt az elmúlt időszakot én is Kádár-korszaknak hívom, mindenféle mögöttes politikai jelentés nélkül."
Nagyszerű. Ha figyelmesebben olvasol, talán észreveszed, hogy én is.

"Akkor én most mocskos kommunista, vagy büdös náci vagyok?"
Magánügyed. Nem érdekel, melyik vagy.
" Azon nem gondolkodtál el, hogyha mindenben politikát látsz, akkor a problémák a te fejedben lehetnek? "
Azon elgondolkodtál, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki így látja? Azon elgondolkodtál, ha szembe mész az autópályán, nem a többi a hülye?

"Sokkal egyszerűbb (és elfogadott) Kádár-korszakra hivatkozni, mint évszámokat mondani. Ha a saját korai számítógépes tapasztalataimról beszélek, akkor azt mondom hogy a '80-as évek, viszont ha annak az elmúlt időszaknak a dolgairól beszélek, akkor Kádár-korszak. "

Látod ezért szeretem a hozzád hasonló egyszerű embereket, mert saját magukat tudják megcáfolni.
Szóval hogy is van az, hogy te a 80-as évekről beszélsz Kádár korszak helyett, mást meg lecseszel, mert a Kádár korszak emlegetése helyett évszámot kér? Segítek, a Kádár korszak a 80-as években is tartott.
Ügyesen, saját magadba kavarodva igazoltad azt, hogy igaz volt az a felvetés tőlem és másoktól, hogy normálisan, Kádár emlegetése nélkül is meg lehet fogalmazni egy időszakot.

"Vagy lehet hogy az én fejemben van a baj, mert engem kurvára nem érdekel a politika :)))"
Ha valóban nem érdekelne, nem problémáznál ezen.

"Te olyan tökéletes vagy, hogy nem is nézhetünk Rád. "

Hiedelmeidet otthon az orbán-oltár előtt, ha kérhetném. Senki nem kíváncsi rá.

"És ha egyszer azt mondod hogy nem beszélhetünk Kádár-korszakról, akkor az biztosan úgy is van. :) "

Pont te magyaráztad el, hogy miért is nem kell Kádár korszakot emlegetni, ha számítástechnikáról van szó.

-----

Ügyes vagy, csak így tovább.

@luciferko: Jófaszt nincs. Én szívtam vele, meg a többi akkori informatikus. És nem a mérnökök voltak hülyék, hanem az egész rendszer volt szar úgy ahogyan volt. Hiába tervez valaki jót, ha a cucc már áramköri szinten szemétből van összerakva. Láttál te már keletnémet Z80-as processzort ?

A karikatúrák aranyosak, a kommentárok mentén van csak hézag.

Ha konkrét időpontokat nézek, akkor a történet úgy kezdődik: "Kezdetben vala az URAL és az Úr szelleme lebegett az elektroncsövek felett...)

Na ilyet, már én is csak fotókon láttam. Az "R" sorozathoz már volt szerencsém.

A HT1080Z, Sinclair ZX Spectrum és társai már nagyon-nagyon újkori csodák voltak. De, azokkal már lehetett volna lendülni..

Abban viszont, valamelyik kommentelő társamnak igaza volt, hogy a behozatal korlátozása, rettenetesen nagy f.szság volt a kor hatalmától.

Szó szerint, tonnaszámra hoztunk be a himi-humi szarokat, a gagyi szórakoztató elektronikától az olasz ruházaton keresztül az olcsó italokig kemény valutáért, hogy a nép kussoljon, -ugyanakkor ezt meg visszafogtuk.

Én még emlékszem rá, amikor a 386-os aritmetikai társproci még behozatali engedély köteles volt, és ha a modemen nem volt HIF matrica, akkor lebontották a telefonvonalat és hónapokig agárkodtak a céggel...

@zanzibear: "Igaz, az egész hazai iskolaszámítógép programot kiütötte az Ápisz-Novotrade közös akciója a C-16-ok tömeges importjával, amit rövid ideig a korabeli árakhoz képest fillérekért osztotak a Bartók Béla úti boltban. Később megjött a C+4 is, így a hazai iskolaszámítógép programnak egyszerűen vége lett."

Oh, igen!!! Nekem innen van egy C+4-em. Még nagyapám jelentkezett rá az Ápisznál, de az elso szallítmányból kihagyták... viszont cserébe, azonos áron egy plus4-est kaptam. Ez olyan 87-88' körül lehetett, talán. 88-ig jártam általánosba és már ott volt Basic-szakkör (általános digitális technika + programozási ismeretek) Szenzációs volt! Ja, és mindez Kecskeméten :)))
Kecskemét über alles ;)

Jah, aranyos történet. Elévült, sajnos az elkövetőjével együtt.Isten áldja az öreget.

Huszonöt éve a fináncok is tudták, hogy befelé a határon nagyon kell nézni az "alkatrészt". Ha valaki látott már 286-os alaplapot, az tudja, hogy a kezdetekben az egy fél négyzetméteres rettenet volt.

Öreg, szervizes Béla'bá akart egy komolyabb gépet csinálni a kölöknek. Kiment a sógorokhoz, vett egy iszonyatosan lepukkant, tanknyi méretű szobai Grundig rádióerősítőt, még az út mellett kipakolta a belét egy kukába, és két perc alatt belerámolta az alaplapot. Csont nélkül átjött.

Nem a módszer az izgalmas, hanem, hogy rákényszerítették.

Amúgy, a 4570 forintos fizetéséből 10 évig kellett volna spórolnia rá.

No, igazából EZT nem lehet megbocsátani az akkori politikusoknak.

@luciferko: Á, tehát az alapján piszkálódunk, hogy a másik mikor szól hozzá? Légyszíves, mondd meg, milyen időintervallumban szóljak hozzá, hogy ne legyen érvénytelen a kommentem! Majd úgy időzítem, hogy neked is jó legyen.

Kár, hogy nem péntek vagy szombat este tettem, mert akkor jöhetett volna a "nincsenek barátaid" duma is.

@Napkutya: "Szó szerint, tonnaszámra hoztunk be a himi-humi szarokat, a gagyi szórakoztató elektronikától az olasz ruházaton keresztül az olcsó italokig kemény valutáért, hogy a nép kussoljon, -ugyanakkor ezt meg visszafogtuk"

Itten valami félreértés van. A COCOM lista tiltotta meg a behozatalt...

@Kandabula: Öhmmm... Nem.

A mikroszámítógépek c. műfaj nem tartozott ezek közé. Emlékeim szerint az utolsó, ami még ilyen volt, az a DXII/66 volt, de az XT-k és a Z80-as cuccok soha nem voltak azok...

Nem biztos, hogy jól tudom, kérem javítson ki, aki jobban képben van.

@Napkutya: Ja persze, a kommentem.... A 80386 koproci COCOM-os volt?

@Napkutya: valóban, a téma egyre népszerűbb volta és az erre épülő magánimport fura kavalkádot eredményezett. Volt olyan elképzelés, hogy a szervizelhetőség, az alkatrészbázis és az oktatás megszervezhetősége érdekében valamiféle egységesítés irányába kellene a magánimportot terelni. Komolyabb állami beszerzésekre a COCOM-lista miatt nem kerülhetett sor.

@Napkutya: pár konkrét, idétlen példa: a pezsgődugó lezárására szolgáló drót is cocomos volt. Merthogy sokszor megcsavarható drót... Meg a kenyérpirító, a hőkioldója miatt, ami akár katonai célokra is felhasználható. (Veszel egymillió kenyérpirítót, gyengül a NATO.) A hazai fejlesztők bravúrja, hogy amikor már lehetett, gond nélkül be tudtunk sorolni.

Bár "tundrazuzmó" szerint a hazai fejlesztők:

"Megkockáztatom, hogy a Kádár korszakot is szorgalmas bitvadászattal töltötték, és szemellenzősen építették a szocializmust a gyárban és az intézetben, és még annyi szabadságot sem engedtek kocka agyuknak, hogy néha egy Ludas Matyit elolvassanak."

Vagyis fejlesztés helyett a Ludas Matyit kellett volna olvasni. Ez ilyen egyszerű. Oszt annyi.

@algi:
Egyre összefüggéstelenebbül vartyogsz. Relaxálj.

@Napkutya:

"Szó szerint, tonnaszámra hoztunk be a himi-humi szarokat, a gagyi szórakoztató elektronikától az olasz ruházaton keresztül az olcsó italokig kemény valutáért, hogy a nép kussoljon, -ugyanakkor ezt meg visszafogtuk."
Most is ugyanez történik. Csak a mostani magasztalva van.

@luciferko: Te viszont tartod a színvonalat. Még jó, hogy két hozzászólásom után megmondod, hogy én relaxáljak. Elárulom: csak mert rágyógyultál egy blogpostra, azt nem sajátíthatod ki.

@algi: Ne bántsd Luciferkot ezért. Nézd meg hogy mennyire félreértelmezte amit írtam neki. Rengeteg ilyen ember van, akik véresen komolyan veszik a politikát, és még egy pohár ásványvízből is ki tudnak hozni valamit hogy az kommunista, vagy náci. A baj azzal van, hogy egyre több ilyen van Magyarországon. És nem, nem én megyek szembe az autópályán, hanem egyre több őrült jön szembe, mert rossz irányból kanyarodnak fel. :)))

@algi:

Nem könnyű tartani, nagyon mélyre kell menni hozzá.

@fourgee:
Nem bánt. Mulattat.

Egy idézet tőle:
"Ha a saját korai számítógépes tapasztalataimról beszélek, akkor azt mondom hogy a '80-as évek, viszont ha annak az elmúlt időszaknak a dolgairól beszélek, akkor Kádár-korszak. "

Biztos meg fogod majd magyarázni, hogy miért helyeselsz annak, aki ugyanazt az elvet vallja, mint én, és azt mondja, hogy nem kell minden esetben Kádár korszakot említeni, mikor csak egy számítógépről van szó.

Nem gond az, ha valamit nem értetek, de amit művelsz, az pontosan a mai Magyarországot tükrözi, mi szerint ha neked kedves mond valamit, akkor az jó, de ha a másik ugyanazt meri mondani, akkor rohadt szemét.
Tudom, nem fogod fel agyilag, de pont te, és társaid azok, akik az említett pohár ásványvizet folyton felhozzátok, és ki vagytok borulva, ha valaki azt ásványvíznek látja.

@Kandabula: Köszi. A pezsgős dugón megrogytam...

@Napkutya: 1983-ban Kölnben akartam ZX 81-et venni. A boltos elküldött, hogy nem adhat el magyarnak olyat. Aztán pár nap alatt utánajárt, és kiderítette, hogy nem COCOM-listás, és megvehettem.
A COCOM-lista élő valóság volt, és ha nem is tette lehetetlenné az importot, de nagyon lelassítitta és megdrágította.